Ő a sakktörténelem első női világbajnoka: Vera Menchik már A vezércsel története előtt óriási sikereket ért el

2020-ban A vezércsel című sorozat jött, látott és győzött: emberek tömegeinek szívét hódította meg a rendkívül tehetséges, az árvaház gondnokától sakkozni tanuló Elizabeth Harmon története, aki fiatal nőként a 20. század közepén sorra győzi le a tehetségesebbnél tehetségesebb férfi játékosokat. 

Azóta már bejárta a világsajtót az a felvétel, amelyen a Harmont alakító Anya Taylor-Joy a minden idők legjobb női sakkozójának tartott Polgár Judittal videócsetelt, és az is valószínű, hogy rengetegen kaptak kedvet ahhoz, hogy beleássák magukat a szürkeállományt alaposan megdolgoztató játék rejtelmeibe. 

Az első női sakkvilágbajnok

Míg Polgár Judit és testvérei sikereiről sokan tudnak, a sportág első női világbajnoka, Vera Menchik neve talán már kevesebbeknek cseng ismerősen. Napjainkban több online oldal is a valódi Beth Harmonként hivatkozik rá, aki már az 1920-as és az 1930-as években komoly sikereket ért el. Na de ki is volt ő? 

Vera Menchik 1906. március 1-én, a régi orosz naptár szerint február 16-án látta meg a napvilágot Moszkvában, jómódúnak mondható családban. Édesapja, a csehországi születésű František Menčík egy orosz nemesi földbirtokot igazgatott, míg édesanyja, az angol származású Olga Illingworth nevelőnőként tevékenykedett a nemesi családnál. Vera húga, Olga egy évvel később, 1907-ben született. Amikor a nagyobbik lány kilencéves lett, édesapjuk sakk-készlettel ajándékozta meg, és megtanította a játékra is. 

Maróczy Géza tanítványa volt

Az 1917-es októberi orosz forradalom következtében František elveszítette állását és vagyonát, a szülők házassága kisvártatva tönkrement. A férfi visszaköltözött szülőhazájába, a nő pedig lányaival együtt 1921-ben felkerekedett, és meg sem állt az angliai Hastingsig, ahol édesanyja élt. Itt gyökeresen más, kényelmesebb élet várta őket, mint amilyenhez az ezt megelőző néhány évben szoktak. Mivel Vera ekkor még csak oroszul beszélt, eleinte vonakodott csatlakozni a helyi klubhoz, 1923-ban viszont rászánta magát a döntésre. Mint később beszámolt róla: a sakkban számára többek között az volt vonzó, hogy egy csendes foglalkozás, amelyben még az is boldogulhat, aki kevésbé tudja magát kifejezni egyik-másik nyelven.

A hastingsi versenyek egyikén figyelt fel a 17 éves lányra az ekkor Angliában tartózkodó, a Hastingsi Sakk-kör klubmestereként szerződtetett Maróczy Géza, akinek igen jó tanítványa lett. Vera elismerően nyilatkozott a szegedi születésű, kiemelkedő tehetségű magyar sakkozóról. Mestere inspirációforrást jelentett a számára, és a játékában is megerősítette őt. 

A következő években Menchik több versenyen is eredményesen szerepelt Hastingsben. Az első hivatalos női világbajnokságot az első hivatalos női sakkolimpiával együtt 1927. július 18-30. között rendezték Londonban, a világbajnokságon a Szovjetunió színeiben induló Menchik magabiztosan szerezte meg az első helyet, címét pedig további hat alkalommal, tehát a haláláig megrendezett összes ilyen eseményen sikeresen védte, ötször Csehszlovákia, egyszer pedig Anglia bajnokaként. Miközben női ellenfeleit rendre legyőzte, első nőként férfi versenyeken is szerepelt, hol több, hol kevesebb sikerrel. 1929-ben a Ramsgate-i bajnokságon a vendégcsapatban játszva Akiba Rubinsteinnel együtt második helyen végzett, megelőzve korábbi mesterét, Maróczyt is.  

Az eredmény nagy szenzációnak számított, Vera egyedüli nőként meghívást kapott a Karlovy Varyban tartott, rendkívül erős játékosokkal zajló bajnokságra, ahol a magabiztos bécsi mester, Albert Becker fennhangon javasolta, hogy alapítsák meg a Vera Menchik Klubot, amelyben csak azok lehetnek tagok, akiket a nő legyőzött. Ő lett az első klubtag, a későbbiekben pedig sorra csatlakoztak hozzá a kor tehetséges játékosai. Bár Karlovy Varyban Menchik 21 játékból összesen három pontot szerzett, teljesítményét így is sokan méltatták. 

A vezércsel fiktív karakterével ellentétben Menchik nem érte el a kor nagymestereinek szintjét, de nagyon fontos, bizonyos szempontból úttörő szerepet töltött be a női sakk történetében, és olykor igencsak megszorongatta nála erősebb, férfi ellenfeleit is.

1937-ben feleségül ment a nála huszonnyolc évvel idősebb Rufus Henry Streatfeild Stevensonhoz, a British Chess Magazine (Brit Sakk Magazin) munkatársához, aki 1943-ban hunyt el. 1944-ben Vera, valamint szintén sakkozó húga, Olga és édesanyjuk bombatámadás áldozatai lettek. 1957-től a női sakkolimpián elnyerhető kupa Vera Menchik nevét viseli. 

Férfiak uralta terep

Nőként a még mindig leginkább a férfiak által uralt sakk világában érvényesülni nem egyszerű feladat, bár a női játékosok időről időre bizonyítják rátermettségüket. Polgár Judit is számos interjújában kifejtette, hogy gyakran nem veszik komolyan a női sakkozókat. 2015-ben heves reakciókat váltott ki Nigel Short sakknagymester kijelentése, miszerint a férfiak eredendő képességeiknél, agyuk működésénél fogva jobb játékosok, mint a nők. A közfelháborodást kiváltó gondolatokra reagálva többen hangsúlyozták, hogy például Polgár Judit nyolcszor tudott nyerni Short ellen, aki csak háromszor győzte le őt, ötször pedig döntetlent játszottak. 

8 nő, aki megváltoztatta a világot a találmányával

A feltalálók között is számos úttörő jelentőségű munkát végző nőt találhatunk. A következő inspiráló és okos asszonyok innovatív gondolkodásukkal, kreativitásukkal és szabadalmaikkal megváltoztatták a világot: többek között a ma használatos golyóálló mellényt és az ablaktörlőt is nők találták fel.

(Borító- és ajánlókép: Vera Menchik 20 játékos ellen játszik 1931-ben egy londoni klubban. Forrás: Getty Images Hungary.)

• sakk
• világbajnok
• női sorsok
• vera menchik
• Lélek&Test