6 érdekesség a nevetésről, amit eddig nem tudtál: a patkányok is képesek rá, nem csak az emberek

A nevetés az önkifejezés egyik legrégibb formája, testi reakció a megélt boldogságra, motivációra, élvezetre. Mindezek mellett negatív irányú értelmezési módjai is vannak, amik leginkább kétkedéshez, bocsánatkéréshez, zavar vagy félelem megéléséhez köthetők. 

Hangban és mimikában is ritmikusan nyilvánul meg, számos formája van, amik közlési szándéktól függően változhatnak, ezzel is megkönnyítve az emberi kommunikációt. 

Előbb volt a nevetés, aztán a beszéd

Kutatók feltételezik, hogy az ember már akkor is nevetéssel teremtett kapcsolatot társaival, mikor még nem volt meg a beszédhez szükséges tüdőkapacitása. A nevetés annyira emberi, hogy 17 napos újszülöttek már képesek rá, még a vakon és siketen születettek is. 

A humor csak ritkán váltja ki

Robert R. Provine, a Maryland egyetem pszichológia- és neurológus professzora a Laughing: A Scientific Investigation című könyvében részletezi kutatását, amit tanulóival végzett helyi bevásárlóközpontokban. Mindennapi beszélgetéseket elemeztek abból a szempontból, hogy az elhangzó nevetéseket milyen arányban váltja ki viccelődés. Azt találták, hogy az 1200 beszélgetésben a nevetés csak 10%-ban volt konkrét humor megnyilvánulásához köthető.

A majmok és patkányok is nevetnek

Több tudós is beszámolt főemlősök csiklandozás által kiváltott vokalizációjáról. Francine Patterson, a Gorilla Egyesület elnöke szerint mára már híressé vált gondozottja, Koko, a gorilla is speciális "ho ho" kifejezéssel köszöntötte azokat a személyeket, akiket kedvelt. Továbbá, úgy néz ki, a patkányok is kifejezetten csiklandósak. Jack Panksepp, a Bowling Green State egyetem kutatója is beszámolt arról, hogy amikor végzős diákjai megcsiklandozták a patkányok tarkóját, magas frekvenciájú csiripelés szerű hangot adtak ki, amit a kutatásvezető nevetésnek értelmezett.

A nevetés összehoz

A nevetést nehéz megállni viszonzás nélkül: ezt a University of London idegtudósa, Sophie Scott vizsgálatai is igazolják. A kísérletben részt vevő tesztalanyoknak nevetéshangokat játszott le, közben megfigyelte, hogy az agy premotoros kérge aktivizálódik, ami a nevetést előkészítő arcmimikák működéséért is felelős.

Kalóriát éget

Bármennyire is meglepő, napi 10-15 perc nevetéssel akár 40 kalória is elég. Ilyenkor a szívverés 10-20%-kal is felgyorsulhat, és az oxigénfogyasztás is megnő.  

A nevetés védi az egészséget

Kutatás igazolja, hogy a nevetés javítja a rövid távú memóriát a 60-as és 70-es korosztály körében azáltal, hogy csökkenti a szervezetben a kortizolszintet. Továbbá a Maryland Medical Center Egyetem szerint szerint a különböző nevetésre ösztönző filmek, vígjátékok jó hatással vannak a szív és az érrendszer egészségére.

Sok kutatás övezi a nevetést

A nevetéssel foglalkozó tudományág a gelotológia, ami a görög gelos, nevetés szóból származik. Habár főként élettani szempontból kutatja a nevetést, sokan pszichológiai, viselkedéstudományi szempontból is megközelítették. A vita, hogy mennyire genetikai vagy inkább családi szocializáció által behatárolt egy egyén nevetési szokása, típusa, a mai napig tart.

9 trükk az élethez, ami sosem jutott volna eszedbe - Másnak szerencsére igen

A kreatív ember merész, kész a változásokra, gyorsan reagál az ismeretlen helyzetekre. Nyitott szemmel jár a világban, észreveszi az újdonságokat, potenciált lát a leghétköznapibb dolgokban is. Az alkotás a probléma felismerésével kezdődik, amit a lappangás szakasza követ: ez idő alatt a lehetséges megoldások mérlegelése történik, mindaddig, amíg nem jön maga az ihlet: a megvilágosodás után pedig már csak maga az alkotás van hátra. 

• nevetés
• érdekesség
• idegrendszer
• kommunikáció
• Lélek&Test