A történelem egyik legkönyörtelenebb nőjének tartják: I. Artemiszia nemcsak veszélyes, hanem nagyon okos is volt

I. Halikarnasszoszi Artemisziát könyörtelen, erős kezű uralkodóként tartják számon, bár abban az időben női vezetőként a tekintély megőrzése érdekében kemény kézzel kellett kormányoznia birodalmát. Halikarnasszosz városállama mellett még kisebb szigetek, köztük Kósz és Niszürosz felett uralkodott, és az óperzsa Kária állam helytartója, szatrapája volt.

A történelemben mégsem uralkodása miatt emlékezünk meg róla, hanem a híres szalamiszi csatában véghezvitt tettei, stratégiája miatt véste bele nevét a történelemkönyvekbe - többek között maga Hérodotosz, a görög történetíró is beszámolt tetteiről.

I. Artemiszia és a szalamiszi csata

Artemiszia nagyjából i. e. 520 körül született a mai Törökországban található Bodrum kikötővárosának területén elfekvő Halikarnasszoszban, a Lygdamid-dinasztia tagjaként. Édesapja, Lygdamis király életében óperzsa helytartóként szolgált, édesanyja pedig a görög Kréta szigetéről származott, azonban a nő szülés közben az életét vesztette. A király többé nem házasodott újra, egyetlen örököseként Artemisziát tartotta számon, és magas elvárásokat is támasztott lánya iránt.

I. Artemiszia nagyon fiatalon került döntéshozói helyzetbe, már 12 éves korában haditanácsokon vett részt, folyékonyan beszélt négy nyelven, és kitűnő stratégiai, taktikai érzékkel rendelkezett. Ekkorra már a fegyverekkel is jól tudott bánni, ezenkívül még hangszereken is tudott játszani. A művelt lányt édesapja még diplomáciai utakra is elküldte. Húszévesen már megörökölte a trónt, és a "kalózfészekként" emlegetett Halikarnasszosz felett erős kézzel kellett uralkodnia.

A város nem véletlenül kapta nevét, hiszen bevételük nagy részét a tengeri rablóportyák jelentették - ezeket még maga a király is támogatta, így részesedett az ellopott vagyonban, cserébe védelmet nyújtott a kalózoknak. Az intelligens nő folytatta apja kereskedelmi stratégiáit, és mindemellett még a perzsákkal is sikerült megegyeznie, hogy kereskedelmüket Halikarnasszoszon keresztül bonyolítsák le, közben a görög poliszokkal is üzletelt. Zsoldosokból és rabszolgáktól álló hadsereget hozott létre, és erős flottával rendelkezett. Ennek ellenére női mivolta miatt nem tekintették egyenrangú félnek a környék uralkodói, bár azért tartottak is tőle.

Regnálása idején következett be a szalamiszi csata, ahol pragmatikus uralkodó lévén a perzsák oldalára állt, így vált Artemiszia I. Xerxész perzsa király egyetlen női admirálisává - emiatt a görögök még vérdíjat is tűztek a fejére, amit aztán soha nem sikerült begyűjteniük. Noha azt tanácsolta Xerxésznek, hogy ne az Attika és Szalamisz szigete között húzódó keskeny csatornán indítson támadást, ma már jól tudjuk, hogy a perzsa uralkodó figyelmen kívül hagyta az intelmeit, aminek következtében flottája nagy részét elvesztette. Mindenesetre a nő haditengerészeti parancsnokként is helytállt a véres csatában, hőstetteiről pedig Hérodotosz is megemlékezett - annak ellenére, hogy egyébként I. Artemiszia "árulóként" az ókori Görögországot, Hellászt támadta.

Mindössze öt hajóját indította hadba I. Artemiszia az előbb említett csata során. Amikor észrevette, hogy egy athéni hajó üldözőbe vette, megtámadott egy perzsa hajót annak érdekében, hogy összezavarja az ellenséget, aki fel is hagyott a hajszával. Több athéni hajót is sikeresen elsüllyesztett. Úgy tartják, hogy a tengeri ütközet során Artemiszia megsérült, de a mellkasán keresztül húzódó vágást büszkén viselte, mint egy ragyogó ékszert.

Források szerint bravúros csellel maradt láthatatlan, athéni zászlókat tűztek ki saját hajójukra, hogy így tévesszék meg a görög védvonalat. Fennmaradtak Xerxész elismerő szavai is, miszerint "a férfijaim nővé változtak, és a nőim pedig férfivá". A sikeres menekülés után a perzsa uralkodó már hallgatott Artemiszia tanácsaira, és utánpótlás híján befejezte Görögország invázióját.

Nemcsak Hérodotosz emlékezett meg róla, hanem egy görög orvos is, aki viszont "gyáva kalózként" hivatkozott rá, míg Arisztophanész görög drámaíró erős, intelligens harcosként örökítette meg Lüszisztraté című színdarabjában, és az amazonokhoz hasonlította.

A könyörtelen uralkodó

A szalamiszi csata során a megemlékezések szerint egy Lakonía prefektúrából származó tisztet húztak a hajóra. A bátor harcost szabadon akarta engedni Artemiszia, mivel Poszeidon papnőjeként megkímélhette azoknak az életét, akik a vízből menekültek meg. Azonban a tiszt árulónak nevezte, és leköpte, majd kijelentette, hogy inkább a halált választja, semmint hogy egy boszorkány mentse meg az életét. A királynő az inzultust követően elvágta a torkát, és a hajó orrához kötöztette a férfit áldozat gyanánt, akinek a vére vörösre festette a tengert.

Egy másik esetet is rögzítettek a kései krónikások, miszerint a nő szerelembe esett egy fiatal férfiba, Dardanusba, aki nem viszonozta az érzéseit. Egyes források szerint Artemiszia olyannyira nehezen fogadta a visszautasítást, hogy a férfit álmában megvakította. Ezután, hogy kigyógyuljon a szerelemből, leugrott egy magas szikláról a görögországi Lefkáda szigetén, melyről úgy tartották akkoriban, hogy képes feloldani a szerelmi kötelékeket. Akár igaz az elbeszélés, akár nem, halála után fia, Pisindelis lett az uralkodó.

Az ókor 8 legnagyobb uralkodónője

Képeken mutatjuk az ókor legerősebb, legbefolyásosabb uralkodónőit.

(Cikken belüli képek forrása:  Wilhelm von Kaulbach / Wikipedia Közkincs,  borító-és ajánlóképek forrása: Getty Images Hungary.)

• görögország
• uralkodó
• kapcsolat
• perzsa
• történelem
• uralkodónő
• harcos királynő
• Lélek&Test