Egy igazi zseni, akit sokáig csak filmes orgazmusáról ismertek: Hedy Lamarrnak köszönhetjük a bluetootht is

Sokak számára Hedy Lamarr csak egy színésznő volt, aki gyönyörű külsejével mindenkit levett a lábáról, de ennél többre soha nem becsülték Hollywoodban. Egy csinos arc, ami mögött nem látták a tehetséget. Pedig nemcsak színészi tudása, hanem intelligenciája is kimagasló volt.

1914-ben született Bécsben Hedwig Eva Maria Kiesler néven, ráadásul magyar vonatkozása is volt: édesanyja, a zsidó származású Gertrud Lichtwitz eredetileg budapesti volt. A kislány sokoldalú tehetsége hamar megmutatkozott, tízévesen már négy nyelven beszélt, zongorázott, táncolt, majd nem sokkal később egy színi tanoda növendéke lett.

Út a csillagok felé

Max Reinhardt rendezőre olyan nagy hatással volt a fiatal lány szépsége, hogy felkarolta, és 17 évesen már a Pénz az utcán nevű filmben szerepelt, de az igazi áttörést egy évvel később a csehszlovák-osztrák Extázis című alkotás hozta meg számára. A film heves indulatokat váltott ki, hiszen 1932-ben még nem volt megszokott a meztelenkedés a vásznon - amit később ki is vágtak belőle -, ahogy az sem, hogy orgazmus közben mutassák egy nő arcát. Ezzel az alakítással beírta magát a filmtörténelembe, ám ez neki inkább hátrányára vált, mint előnyére: pályája során soha nem tudta magáról lemosni a gyönyörű, erotikus kisugárzású nő karakterét.

Néhány év múlva az Egyesült Államokba ment, ahol már tárt karokkal várta a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió és felvette a Hedy Lamarr művésznevet - hiszen ezekben az időkben nem vált előnyére a németes hangzású megszólítás. A neves filmstúdió sem volt garancia arra, hogy megmutathassa igazi tehetségét és intelligenciáját. Többnyire csak a szépsége miatt válogatták be a szereplők közé, szinte biodíszletként tekintettek rá, aki emelte a vizuális színvonalat. Még ennek ellenére is - vagy pont emiatt - igazi divatikonná vált, középen elválasztott, barna haját és stílusát a nők folyamatosan másolták, mindenki olyan szeretett volna lenni, mint a kor legszebb színésznője. Ezt a kultuszt a stúdió is kihasználta, hiszen a ’40-es és ’50-es években szinte nem volt olyan év, amikor ne jött volna ki egy vagy két film a szereplésével.

Mivel folyamatosan szinte ugyanolyan karaktereket szántak neki, így gyorsan kiégett, és egyre kevésbé érdekelte már a színészet. Egyrészt a felesleges energiáit számos szerelmi viszony és kapcsolat keretei között élte ki, és hatszor férjhez is ment, másrészt egy számára sokkal kedvesebb pálya, a tudomány felé kacsingatott, ami már gyerekkorától fontos volt számára. A színészettel 1957-ben végleg szakított, hogy minden figyelmét a feltalálásnak szentelhesse.

Egy intelligens nő, akit sokáig nem vettek komolyan

Már egészen kislány korában is érdekelték a gépek, apja sokat mesélt neki a nyomdagépekről és az autókról, hogyan működnek, milyen alkatrészekből állnak. Első férje, az osztrák fegyvergyáros Fritz Mandl mellett is sokat tanult, és bár a kapcsolatuknak nem lett jó vége, hiszen előle szökött Amerikába, a tudományos érdeklődése szempontjából mégis hasznos évek voltak. 

Már színésznőként is azzal töltötte a forgatási szüneteket, hogy újabb találmányokon törje a fejét. Szabadidejében repülőgépgyárakba látogatott, és megalkotott egy Coca Colához hasonló szénsavas üdítőt, egy továbbfejlesztett stoplámpát, ám a legjelentősebb munkáját csak később hozta létre.

Szomszédja, George Antheil segítségével kidolgozott egy olyan találmányt, amivel a világháborúban szerette volna segíteni a szövetségeseket. Mivel a torpedók rádióvezérlése az I. világháború idején könnyen megzavarható volt más frekvenciákkal, ezért rájött, ha ezt gyorsan váltogatják az adónál és a vevőnél egyidejűleg, lyukszalag segítségével, akkor nem áll fenn az eltérítés veszélye. Antheil zongoristamúltja is jól jött a fejlesztésnél, mivel a hangszernek 88 billentyűje van, ezért a a torpedóvezérlő találmányt is úgy alkották meg, hogy a leírásában 88 frekvenciát használtak.

Már a II. világháború idején szabadalmaztatni akarták titkos kommunikációs rendszerként, ám ez elhúzódott. Részben a komplikált megoldás miatt, részben pedig azért, mert a férfiak uralta világban senki nem vette komolyan őt. Azt is mondták neki, ha ennyire szeretné támogatni a háborút, akkor inkább népszerűsítse a hadi kötvényeket a szépségével. Először élesben az 1962-es, Kuba elleni tengeri blokád alatt használták. A találmány a mai világ számára is úttörő volt, hiszen később a mobiltelefonok, a bluetooth és a wifi kidolgozásában is sokat segített az egykori színésznő szabadalma.

Csak sokkal később ismerték el igazán

Ahogy Hollywoodban, úgy a tudomány világában sem számított akkora névnek, mint amit megérdemelt volna. Mivel a szabadalma lejárt, így egy fillér jogdíjat nem kapott találmányai után, hiába vált fontos részévé a mindennapi életnek. Már idős volt, amikor 1997-ben a Electronic Frontier Foundation nevű szervezet a technika úttörőjének járó kitüntetéssel ismerte el munkásságát, ugyanebben az évben pedig az első nőként a BULBIE Gnass Spirit of Achievement Bronze Awardot, vagyis a "Feltalálói Oscar-díjat" is megkapta. Utolsó éveiben már visszavonultan élt, 2000-ben, 85 évesen hunyt el szívinfarktus következtében. Kérésére hamvait a bécsi erdőben szórták szét.

8 nő, aki megváltoztatta a világot a találmányával: a golyóálló mellénytől az ablaktörlőig

Ezek a zseniális asszonyok innovatív és kreatív ötleteikkel sokat segítettek az embereken, és megkönnyítették a mindennapokat.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• történelem
• feltaláló
• intelligencia
• szépség
• hollywood
• találmány
• Lélek&Test