Szövőgyári munkás volt, az első női űrhajós lett: nagyon megviselte Valentyina Tyereskovát az űrben töltött 3 nap

A 20. század hatvanas éveire enyhébb fokozatra váltott az Egyesül Államok és a Szovjetunió között dúló hidegháború. A küzdelem békésebb vizekre, leginkább az űrkutatás területére helyeződött át, igaz, arra is „katonai kihívásként” tekintett mindkét nagyhatalom. A versenyfutás tétje nemcsak az volt, ki küld elsőként embert a világűrbe, hanem az is, ki húz váratlanabbat a küzdelemben. 1963-ban a Szovjetunió döntött úgy, hogy kijátssza a legnagyobb adut: a férfiak után nőt is küldenek az űrbe.

A kiválasztott végül nem más lett, mint Valentyina Tyereskova, akinek történetéről többek közt Soós Tibor Árnyékból a fényre - 22 különleges nő, akik megváltoztatták a világot című könyvében is olvashatunk.

Kíváncsiak voltak, mi történik a nőkkel az űrben

- Egyetlen madár sem tud csak egy szárnnyal repülni. Az űrrepülés sem fejlődik tovább, ha nem vesznek benne aktívan részt a nők - mondta Valentyina Tyereskova azután, hogy első női űrhajósként 1963. június 19-én visszatért a Földre. Ahhoz azonban, hogy ezt elmondhassa, rögös út vezetett, és szinte csak a véletlenen - illetve a Szovjetunió nagy hatalmú pártfőtitkárán, Nyikita Hruscsovon - múlott, hogy ő lett az, aki ezt elmondhatta.

A ’60-as évek első felére úgy nézett ki, a Szovjetunió nyeri az űrversenyt, köszönhetően a zseniális konstruktőrnek és szervezőnek, Szergej Pavlovics Koroljovnak. Az ő munkájának következtében juttathattak a szovjetek elsőnek ember alkotta tárgyat, élőlényt, majd végül embert is a világűrbe. A „szocialista béketábor” sajtója diadalittasan jelentette be az újabb és újabb sikereket, és mutogatott az elmaradó Egyesült Államokra, amely kétségbeesetten igyekezett felzárkózni a szovjet eredményekhez. 

Gagarin és társainak sikereit követően a tudományos és pártvezetés újabb és újabb ötletekkel állt elő, mi is legyen a következő, a világot elkápráztató lépés, mikor valaki kitalálta, hogy annyi férfi után most már egy nőt is felküldhetnének a világűrbe. Nemcsak az újdonság varázsa miatt döntöttek így, de arra is kíváncsiak voltak, a férfiak és a nők biológiai felépítése közti különbségek milyen következményekkel járhatnak egy űrutazás során.

Szövőgyári munkásból az első női űrhajós

A megfelelő alany kiválasztásánál azonban nem csak szakmai szempontok játszottak szerepet. A jelöltnek, túl azon, hogy megfelelő volt az egészségügyi állapota és a szakmai felkészültsége - 30 évnél fiatalabb, 170 centiméternél nem magasabb, 70 kilónál nem nehezebb nő, aki rendelkezik ejtőernyős kiképzéssel -, még jó „kádernek”, azaz kommunista szempontból kifogástalan hátterűnek is kellett lennie. Tyereskova, innen nézve, minden szempontból megfelelő jelöltnek tűnt.

1937-ben született egy traktoros és egy textilgyáros szövőnő gyermekeként. Apja 1939-ben meghalt a szovjet-finn háborúban, három testvérével együtt így az anyja nevelte fel. A lánynak hamarabb abba kellett hagynia az iskolát, és elhelyezkednie a szövőgyárban, hogy meg tudjanak élni. Tanulmányait is csak esti tagozatokon folytathatta, majd 1959-ben jelentkezett egy ejtőernyős-tanfolyamra. 124 ugráson volt túl, amikor Koroljov beválogatta a négyszáz lehetséges jelölt közé. A szigorú rostán végül négyen maradtak fent, és jutottak el a kiképzési fázisba, ami centrifugáztatást, a súlytalanság modellezését, MIG-15-ösökkel való repülést és egy tíznapos izolációs kamrát is magában foglalt. Meg persze sok-sok ejtőernyős ugrást. 

Koroljov elképzelése az volt, hogy kettős női repülést szervez: a legszívósabb Tyereskova és nagy riválisa, Valentyina Ponomarjova repült volna a Vosztok-5-tel és 6-tal. A végső döntést azonban nem ő, hanem Hruscsov hozta meg. Így a Vosztok-5-be egy tapasztalt űrhajós, Valerij Bikovszkij ült, Tyereskova pedig a Vosztok-6-ba került.

Nagyon megviselte az űrrepülés

Bikovszkij indult korábban, a nő két nappal később követte. A Vosztok-6 küldetésének két fontosabb célja volt: a tudósok egyfelől azt vizsgálták, hogy a női szervezet miként birkózik meg az űrutazással, másfelől pedig kísérletet tettek az űrhajók közti kapcsolatteremtésre. A kilövés pillanatában Tyereskova egy Majakovszkij-verset szavalt - „Az ég! Dobjátok el a kalapotokat! Jövök” -, majd pályára állva a következőket mondta:

- „Itt Sirály, itt Sirály! A repülés rendben zajlik, a közérzetem jó.” -Hazudott. Két napot, 22 órát és 50 percet töltött az űrben, eközben 48 alkalommal kerülte meg a Földet. Az orra folyamatosan vérzett a súlytalanság miatt, egyfolytában rosszul volt, és pszichés zavarok is kínozták. Állítólag többször is összevissza kiabált, csak Koroljov tudta megnyugtatni. Mindez persze csak a Szovjetunió felbomlása után került napvilágra, a „sikerpropagandát” ugyanis semmi negatívum nem árnyékolhatta be. Hogy a figyelmét elterelje, rengeteg fényképet készített, majd a 48. körnél megkezdte az ereszkedést. A földet érés előtt, az előzetes terveknek megfelelően, kiugrott a járműből, és ejtőernyővel fejezte be az utazást.

Egy kazah faluban landolt

Mivel akkoriban még nem tudták pontosan előre kijelölni a leszállás helyét, azzal az eshetőséggel is számolni kellett, hogy az űrhajós egy idegen ország területén ér földet ejtőernyőjével. Ezért Tyereskovánál egy kézifegyver is volt, ha netalán megtámadnák. Amikor 1963. június 19-én megérkezett a felszín közelébe, eléggé erős szél fújt, ami majdnem egy közeli tóba repítette. Sőt a földet érés után még métereken át vonszolta az ernyőt a heves légáram, az űrhajós az orrát is lehorzsolta. Az első ember, akivel találkozott, egy kazah pásztor volt. Tyereskovát váratlan helyzetekre is felkészítették, ezért rögtön pisztolyt fogott a szerencsétlen férfira, és azt kiáltotta: „Ne közelítsen felém! Egyáltalán hol vagyok?” 

Miután tisztázódott a helyzet, és előkerült a kis kazah falu néhány további lakosa is, egész jó hangulat támadt, sőt a silány űrkoszttól megcsömörlött kozmonautát mindenféle nyalánksággal kínálták, aminek nagyon megörült. Sajnos megfeledkezett róla, hogy először át kellene esnie egy orvosi vizsgálaton, mivel a tudósokat nagyon izgatta, miként reagál a női szervezet és kivált a beleinek a mikroflórája egy ilyen űrrepülésre.

Repülését propagandacélokra használták fel

Sikeres repülését a szovjet vezetés Gagarinéhoz hasonlóan propagandacélokra használta fel. Tyereskova előadókörutakra ment a szocialista országokba, elhalmozták kitüntetésekkel, majd előléptették vezérőrnaggyá, így a mai napig ő a szovjet - most már orosz - hadsereg egyetlen női tábornoka. A párt utasítására hamarosan mérnöki tanulmányokat kezdett a Zsukovszkij Repülőmérnöki Akadémián, ahol 1977-ben a doktori fokozatot is megszerezte. Ezután nyolc éven keresztül volt tagja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, amely amolyan kollektív államfői testület volt. A női űrprogramot közben szép titokban leállították, ugyanis a földi irányítók arra a következtetésre jutottak, hogy a nők nem bírják a repülést, és kész.

Hruscsovék egyébként Tyereskova életét is a maguk céljai szerint alakították: a fiatal nő 1963 novemberében, vélhetően felsőbb utasításra házasodott össze Adrian Nyikolajev űrhajóssal, a Vosztok-3 pilótájával, akivel 18 évig élt együtt, és egy kislányuk született, Jelena. Az asztronauta eközben nemcsak a pártban, hanem az ENSZ-ben és a Szovjetunió által alapított nemzetközi baráti társaságokban is aktív szerepet vállalt, illetve a női egyenjogúságért harcoló mozgalmak konferenciáin is gyakran képviselte a szuperhatalmat.

A mai napig hősként tekintenek rá

A szocialista birodalom összeomlása után természetesen Valentyina Tyereskova is elveszítette politikai befolyását, ám Oroszországban mindmáig hősként tekintenek rá, és a világ minden táján tisztelik. A Holdon egy krátert neveztek el róla. Jelenleg 85 éves, nyugdíjas éveit tölti, és egy ázsiai galambfajta, a bocharai dobos galambok tenyésztésével foglalkozik, amivel szintén nemzetközi hírnévre tett szert. 80. születésnapján maga Vlagyimir Putyin köszöntötte fel személyesen.

Magyar nők, akik történelmet írtak

Bemutatjuk azokat az asszonyokat, akik beírták magukat az ország történelmébe, és hozzásegítették a többi nőt ahhoz, hogy ők is elérhessék vágyaikat. Igazi úttörők voltak, akik sokat küzdöttek céljaikért, kitartásuknak, elszántságuknak pedig meg is lett az eredménye. Képeken mutatunk nyolc inspiráló nőt, akik elsőként értek el sikereket bizonyos területeken Magyarországon. 

• űrhajós
• szovjetunió
• szovjetek
• történelmi érdekesség
• bátor nők
• híres nők
• történelem
• Lélek&Test