Ő volt az egyik legbefolyásosabb királyi szerető - Diane de Poitiers megbabonázta a nála 20 évvel fiatalabb II. Henriket

Diane de Poitiers kiemelkedik királyi szeretők hosszú sorából. A gyönyörű nő nemcsak az uralkodóval való kapcsolatáról vált ismertté, hanem befolyásosságáról, intelligenciájáról és műveltségéről is.

Körülbelül 35 éves korában lett az akkor még igen fiatal II. Henrik kedvese, akire olyan nagy hatást gyakorolt, hogy a férfi a királynét is háttérbe szorította miatta.

Fiatalon özvegyült meg Diane de Poitiers

1499-ben vagy 1500-ban született francia nemesi családba Jean de Poitiers, Saint Vallier földesura és Jeanne de Batarnay legidősebb leányaként. Fiatalkorában latinul és görögül tanult, de retorikai, pénzügyi és építészeti ismereteket is szerzett. 15 vagy 16 éves korában férjhez adták a nála negyven évvel idősebb Louis de Brézéhez, Maulévrier grófjához, Normandia kegyurához. A férfi VII. Károly francia király unokája volt, és I. Ferenc király udvarában szolgált. Együtt töltött éveik során két lányuk született.

A nagy korkülönbség ellenére kapcsolatuk kiegyensúlyozott volt. Sok közös volt bennük, például mindketten érdeklődtek a politikai eszmék iránt, és szerettek lovagolni is. De Louis de Brézé 1531-ben elhunyt, így az akkor 31-32 éves Diane megözvegyült. Megfogadta, hogy élete hátralévő részében csak fekete és fehér ruhákat visel majd, melyek még jobban kiemelték porcelánbőrét.

A 20 évvel fiatalabb Henrik szeretője lett

Férje halála után őszintén, hosszú ideig gyászolt, de tudta, hogy sokáig nem tétlenkedhet. Magához vette egykori társa címeit, és a királytól engedélyt kapott arra, hogy férfi gyám felügyelete nélkül kezelje az örökölt vagyont. Ez akkoriban nagy ritkaságnak számított. I. Ferenc kérésére visszatért az udvarba, és hamarosan a nála közel húsz évvel fiatalabb trónörököst oktatta, nevelte. Henrik és testvére, Ferenc gyermekkoruk egy részét V. Károly német-római császár túszaként töltötték Madridban, ami mindkettőjüket nagyon megviselte. A négy év fogság miatt Henrik kezelhetetlenné, mogorvává, szégyenlőssé és depresszióra hajlamossá vált, de Diane rendkívül pozitív hatással volt a problémás fiúra. 

Szépségével, eleganciájával kiemelkedett a többi udvarhölgy közül, erre pedig az idő múlásával Henrik is felfigyelt. A szőkésbarna, magas, barna szemű, vonzó, művelt hölgy elkápráztatta az ifjú férfit. Bár Henrik 1533-ban feleségül vette Medici Katalint, valódi, erős érzelmek egészen élete végéig csakis Diane-hez fűzték, akivel 15 éves korában alakult ki köztük szerelmi kapcsolat. Egyes források szerint az asszony szánt szándékkal csábította el a nála sokkal fiatalabb fiút, hogy nagyobb befolyásra tegyen szert.

Befolyásosabb volt, mint a királyné

A nő egyre jobban megerősítette hatalmát: Henrik szinte itta minden szavát, Medici Katalint pedig kiszolgáltatottá tette. Ő volt ugyanis az, aki rávette a trónörököst, hogy rendszeresen bújjon ágyba feleségével a gyermekáldás érdekében. Állítólag később gyógyszereket is szerzett a fiatalasszonynak, hogy segítsen neki teherbe esni. Mindezt persze valószínűleg azért is tette, hogy a fiú utódokkal megszilárdítsa Henrik pozícióját, és jó viszonyt alakítson ki Katalinnal.

A hatalomban először osztoznia kellett Anne de Pisseleu-vel, I. Ferenc szeretőjével, de amikor 1547-ben a király elhunyt, minden megváltozott: Henrik bátyja 1536-ban meghalt, így ő örökölte a trónt. Diane mindent elkövetett, hogy még nagyobb befolyásra tegyen szert, és gyorsan elűzte az udvarból riválisát. A király egyébként mindig is előnyben részesítette szeretőjét feleségével szemben. Törvényes asszonya helyett kedvesét halmozta el ajándékokkal, többek között a Loire-völgyi chenonceau-i kastélyt és a koronaékszereket is nekiadta. 

Az éles elméjű nő a férfi legnagyobb bizalmasa és szövetségese lett, hercegnői rangot, birtokokat és fényes udvartartást is kapott Henriktől. Sok hivatalos levelet együtt írtak alá, ő irányította a király gyermekeinek taníttatását, és számos döntést közösen hoztak meg. Kiemelkedő rangjáról és pozíciójáról árulkodik az is, hogy mikor II. Pál pápa arany rózsát küldött a királynénak, a szeretőről sem feledkezett meg, és egy igazgyöngy nyaklánccal ajándékozta meg őt. Az asszony egyébként nagyon jól kezelte a pénzügyeket, nagy vagyonra tett szert, pénze egy részét pedig kastélyok építésére fordította. Éppen ezért tartják a francia reneszánsz pártfogójának.

Diane de Poitiers bukása

II. Henrik 1559-ben egy lovagi tornán balesetet szenvedett, és súlyosan megsérült, majd júliusban elhunyt. A király halálával Medici Katalin hatalma régensként megerősödött, Diane-é pedig gyorsan szertefoszlott. A királyné megtiltotta neki, hogy láthassa haldokló szerelmét, és a temetésre sem hívták meg. Később arra kényszerítette, hogy lemondjon a Chenonceau kastélyról, majd a nő a francia Anet településre vonult vissza. Itt élt egészen 1566-os haláláig, melyet egy lovasbaleset okozott.

Csodaszép nő volt Napóleon szeretője

Bonaparte Napóleon életének legismertebb nőalakjai első, illetve második felesége voltak. Jozefina francia császárnéval 1796-ban házasodtak össze, majd 1810-ben mondták ki válásukat. Ezután Mária Lujza francia császárné kezét kérte meg, akivel 1810-ben léptek frigyre. A császárnak törvényes kapcsolatai mellett viszont számos szeretője is volt. Az egyik leghíresebb közülük a lengyel származású Marie Walewska.

Képek: Getty Images Hungary.

• szerető
• történelmi érdekesség
• befolyásos nő
• király
• franciaország
• női sorsok
• Lélek&Test