Miért olyan káros és veszélyes a csenddel verés? Sok pár csinálja, pedig nem szabadna

Abból is látszik, hogy milyen szép a magyar anyanyelv, hogy a csenddel verés kifejezés azt takarja, amikor egy kapcsolatban az egyik fél a másikat hallgatással bünteti. Nem csoda, hogy "verés", tekintve hogy ez a formája a kommunikációnak lelkileg nagy fájdalmakat okozhat.

Ahogy a neve is mutatja, ennek a "büntetésnek" a lényege, hogy nem szólnak egymáshoz a párok, akár még a másik teljes jelenlétét is figyelmen kívül hagyhatják. Nem csak romantikus párkapcsolatokban lehet találkozni ezzel a jelenséggel, ami akár lelki bántalmazássá is fajulhat.

A csenddel verés okai

Az emberek több okból kifolyólag vehetik elő a tarsolyukból a csenddel verés módszerét, a három leggyakoribbat sorolta fel a MedicalNewsToday szakembere.

• Előfordulhat, hogy egyszerűen csak el akarnak ezzel kerülni egy konfliktust, vagy nem tudják, hogy mit mondhatnának a másik félnek.
• A kommunikáció egyik formája is lehet, amivel a partner szeretné a társa tudtára adni azt, hogy megbántotta vagy felidegesítette.
• Büntetésként is használhatja, vagy akár arra, hogy így manipulálja a másikat, kontrollt szerezzen felette, ami már a lelki bántalmazás egy fajtája.

Bizonyos jelek árulkodhatnak arról, hogy a gyakran hallgatásba burkolódzó partner miért választja ezt a taktikát, alább olvashatóak azok, amikor már lelki bántalmazásról van szó.

• A másikat kifejezetten bántani szeretni a hallgatással.
• A hallgatása hosszú ideig tart.
• Csak akkor hagyja abba, amikor ő úgy dönt róla.
• Másokkal beszélget, csak a partnerével nem.
• Elmondja másoknak a problémáját, hogy támogatókat gyűjtsön maga köré.
• Azért burkolódzik hallgatásba, hogy a másikat hibáztassa, bűntudatot keltsen.
• Azért burkolódzik hallgatásba, hogy a másik fél "fejlődni tudjon", nyomást gyakorol arra, hogy megváltoztassa a viselkedését. 

Egy 2013-ban publikált kutatás szerint egy idő után a lelki bántalmazás fizikai bántalmazássá fajulhat, így érdemes odafigyelni az intő jelekre. 

A csenddel verés nagyon káros a párkapcsolatokra nézve. Hatására mindkét fél rosszul érezheti magát a kapcsolatban, csökkentheti az intimitást és a kommunikációra való hajlandóságot is. Igazságtalanságnak érződhet, és ellenséges légkört teremthet, ami elfojtott haragot is generálhat, ez később pedig agresszív viselkedésként jelenhet meg a felszínen.

Mit lehet tenni a csenddel verés ellen?

• Reflektálj arra, ahogy éppen viselkedik, például: látom, hogy nem reagálsz arra, amit mondok. 
• Mondd el neki, hogy mit érzel ezzel kapcsolatban, például: nagyon bánt és frusztrál, hogy nem szólsz hozzám. Szeretnék találni valami megoldást erre.
• Kérd meg, hogy ossza meg az érzéseit, tudasd vele, hogy fontosnak és értékesnek tartod. Ne válj védekezővé, ahogy erőszakosan problémamegoldóvá sem. Hallgasd meg, maradj a jelenben.
• Kérj bocsánatot azért, amit tettél. 
• Hogyha nem válik be egyik sem, akkor próbálj megnyugodni, és adj neki teret, hogy feldolgozza a szituációt. Később tiszta fejjel tudtok róla beszélni.
• Ne próbáld provokálni a beszélgetést, mert az csak még több konfliktust szülhet.

Akik kiegyensúlyozott párkapcsolatban élnek, azoknak segíthetnek ezek a megoldások, ám hogyha bántalmazó a partner, akkor más lépésekre kell elszánnia magát az embernek. Érdemes lehet akár szakemberrel beszélni, akár közeli családtagokkal, barátokkal. A Texas állambeli Országos Családon Belüli Erőszak Forródrót szakemberei nem javasolják, hogy párterápiára menjenek azok, akik bántalmazó kapcsolatban élnek, hiszen alapvetően nem a párkapcsolattal van a probléma, hanem az abuzív partnerrel. A terápia rosszul is elsülhet, és felhatalmazva érezheti magát az elnyomó fél arra, hogy tovább folytassa a viselkedését. Külön-külön viszont érdemes lehet tanácsot kérni pszichológustól vagy pszichiátertől. 

7 apró dolog, ami megölheti az intimitást két ember között

Az intimitás láthatja kárát, hogyha ezt a hét dolgot félvállról veszed.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• büntetés
• párkapcsolat
• párkapcsolati probléma
• bántalmazás
• bántalmazó kapcsolat
• Lélek&Test