A magyar lány egyedül utazott Afrikába: tantermet épített, felvilágosítóórát tartott, és segítette az ott élőket

Bódás Bianka közel tíz éve dolgozik a médiában reklámszakemberként. Igazi kalandortípus, életében kiemelt szerepet foglal el az utazás. Imádja felfedezni a különböző népcsoportok kultúráját, megismerni a gondolkodásukat, megtapasztalni a mindennapjaikat, megízlelni a helyi specialitásaikat. 

Néhány hete tért haza Tanzániából, a kint töltött idő alatt pedig rengeteg dolgot csinált - nem véletlen, hogy egyre több helyen bukkan fel a neve. Befejezett egy tavaly megkezdett kútfúró projektet, melynek anyagi hátteréről és menedzseléséről is gondoskodott, illetve alig egy hét leforgása alatt megvalósította az afrikai emberek álmát: azt, hogy legyen vizük a száraz évszakban is. Mindezek mellett több száz főre főzött magyar specialitásokat, és keményen kivette a részét a fizikai munkákból is: két tantermet épített, pihenésképpen krétatáblákat festett, felvilágosító órákat tartott, és helyi családokat látogatott meg, hogy tanácsaival segítse vállalkozásaikat. Bódás Bianka az utazás során szerzett élményeiről, tapasztalatairól a ...49 days without borders in Africa... nevű Facebook-csoportban számolt be, most pedig a Feminának mesélt a nagy kalandról.

Bódás Bianka tapasztalatai Afrikában

Miért pont Afrika, miért pont Tanzánia? 

- Ha egy mondatban kellene válaszolnom, akkor mondanám, meg akartam valósítani az álmomat, ami tíz éve fogalmazódott meg bennem egy film közben, ami igazán megérintett. Ott és akkor megfogadtam, ha egyszer megtehetem, lesz rá időm, és úgy érzem, megértem a feladatra, valóra váltom az álmom. A Határok nélkül című filmről beszélek, amely Afrikában játszódik Angelina Jolie főszereplésével. Körülbelül másfél évvel ezelőtt csatlakoztam az Afrikáért Alapítvány "Fogadj örökbe" programjához. Ez egy gyerektámogatási program, amelynek keretein belül kiválasztottam egy Veronika nevű kislányt. Már akkor tudtam, szeretném meglátogatni.

Hogyan érezted magad egyedüli fehér nőként a faluban? 

- Az első húsz percben kissé furcsán. A faluban sétálva bárhová mentem, bámultak, utánam szóltak, hogy „muzungu” - így hívják arra felé a fehér embereket -, ugyanis rám akarták sózni a portékájukat. De miután gyorsan elsajátítottam pár szót az anyanyelvükön, és elmondtam, miért vagyok ott, hogy tanítani jöttem, segíteni, már nem csupán a fehér turistanőt látták bennem. Befogadtak, és mindenben a segítségemre siettek. Egyáltalán nem féltem. 

Honnan van ezeknek az embereknek ennyi ereje, humora és ilyen nyitott szíve? 

Ez egy elég összetett kérdés, és nem egyszerű rá a válasz. Úgy gondolom, hogy kiindulásként azokból a harcokból, amiket megvívtak, és megvívnak napi szinten. Amikor valaki végignézi, hogy a barátait, szeretteit megölik, amikor akkora a korrupció, hogy képtelenség érvényesülni, megszűnik a törvény, számtalan gyermek éli át, hogy a kis testvére, a szülei meghalnak egy egyszerű gyomorbetegségben, hasmenésben, vagy magvakat kell ennie, pár csepp vízen él a száraz évszakban, mert az üzletekben nincsen ennivaló… Egyszóval, ami nem öl meg bennünket, attól erősebbek leszünk.

Tanzánia lakói nagyon jól ismerik a halált, a mindennapjaik része, ezért teljes életet akarnak élni. A jelen pillanat a legfontosabb számukra: hálát adnak érte, és amikor csak lehet, minden csepp élvezetet kipréselnek belőle. Az afrikai emberek dudorásznak, nem sietnek sehová, nem idegesek. A nők nem borulnak ki a barátnőiknek, nem panaszkodnak, hanem nagyokat nevetnek. Mindezt sokszor a legnagyobb szegénység kellős közepén. Szoros közösségekben élnek. Emberileg jóval a technológiailag fejlett nemzetek felett állnak, hiszen mindig van valami vágyuk, hogy minél többet érjenek el, minél több jót tegyenek másokkal, és ez nem rossz dolog, sőt, igen komolyan motiválja őket. Fontos számukra a mások támogatása, és ha valódi boldogságot élnek át, az hosszú távú, nem pedig egy materialista dolgok során tapasztalt pillanatnyi állapot.

Az életmódjuk tartja boldogan őket. Nincs olyan szépség, amely jobban ragyog, mint a belső boldogság. Véleményük szerint négy dolog képes megváltoztatni az életet: a barátság, a vidámság, az együttérzés és a hála. Van néhány afrikai idézet is, ami ezt támasztja alá.

- Az ember magasabb bármelyik hegynél, amire felmászhatna - ez például arra utal, hogy erősebb vagy, mint azt gondolnád, és legyőzhetsz minden utadba kerülő problémát. Minden lehetőség és erő a rendelkezésedre áll ahhoz, hogy sikeres légy. Az életed csak rajtad és a kitartásodon múlik.

- Ahhoz, hogy elvesszél, előbb ismerned kell az utadat - ez a mondás pedig azt jelenti, ha nem tudod, melyik irányba tartasz, akkor elveszni sem tudsz. Ha pedig ez a helyzet, akkor gyakorlatilag mindig elveszett vagy, mert nem tudod, hogy honnan hová tartasz. Derítsd ki a célodat, és indulj el a fejlődésed útján.

- Én vagyok, mert te vagy - az afrikai filozófus, Desmond Tutu szerint gondolnunk kell a mellettünk élő emberekre is, hiszen én csak úgy lehetek, ha te is vagy. Az emberi sorsok mélyebben összefonódnak, mint azt gondolnánk. Ezért mindenkinek tisztelnie kell a másikat, hiszen csak így lehet békében, szeretetben élni.

Mit adott neked Afrika?

- Új szerelmet. Az ország és a kultúra iránt, továbbá egy új értékrendet, látva azt, hogy hiába szegények, általában sokkal boldogabbak, jobban tudnak örülni annak a kevésnek is, amijük van. Megtanultam jobban értékelni a pillanatot, és megélni azt. De türelmet is tanultam Afrikában, ahol minden kétszer olyan lassan zajlik, mint nálunk. Amit pedig leginkább élveztem, hogy Tanzániában sokkal bátrabban, őszintébben kimutathattam az érzéseimet.

A gyermekházasságok áldozatai Afrikában

A gyermekházasságok számának visszaszorításáért számos szervezet küzd, a helyzet azonban rendkívül összetett és bonyolult. Globális változásokra és világméretű összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy drasztikus átalakulást érhessünk el, ám egy-egy lány életét egy kisebb segítség is képes megváltoztatni. Erre hívja fel a figyelmet Könczöl Zsófia a Szívemben született Afrika Egyesület web-, illetve Facebook-oldalán. Nemrég egy különleges projektet indított: mindennap bemutatta egy olyan lánynak vagy nőnek a történetét, aki a gyermekházasság áldozatává vált. 

Képek: Bódás Bianka, Facebook/...49 days without borders in Africa...

• afrika
• tanzánia
• afrikai emberek
• utazás
• interjú
• kultúra
• Lélek&Test