A 6 legfontosabb mikrotápanyag terhesség alatt: ezeket javasolják a szakértők

A terhesség alatt különböző fontos vitaminok, mikrotápanyagok fogyasztását javasolják a szakértők, de sok esetben egyáltalán nem mindegy, melyik trimeszterben, és hogyan viszik be őket a kismamák.

A magzat egészséges fejlődésében kiemelkedő szerepet játszanak az MDOSZ szakemberei által sorolt tápanyagok, amiknek a pontos beviteli mennyiségéről is tájékoztatást adtak.

D-vitamin

A D-vitamin valójában egy előanyag, amely napfény hatására vagy táplálék által jut a szervezetbe, ahol számos lépésben aktiválódik egy szteránvázas hormonná. Szinte minden szervrendszer működését befolyásolja, különösen fontos az egészséges csontanyagcseréhez.

Megfelelő szintje számos nem kívánt anyai és magzati állapot megelőzését támogatja. Hiánya negatív hatással lehet a termékenységre és a várandósság kimenetelére, nagyobb az esély bizonyos terhességi kórképek, valószínűsíthetőleg a terhességi cukorbetegség és a preeclampsia - ami jellemzően a 20. terhességi héten kialakuló kórosan magas vérnyomás és fehérjeürítés - kialakulására. Várandósság alatti étrendi kiegészítése csökkenti a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.

A hazai konszenzus a várandósság alatt ajánlható dózist 600 NE-ben, biztonságosan bevihető legnagyobb mennyiségét 4000 NE-ben határozza meg. A jelenleg forgalomban kapható hazai magzatvédő vitaminok átlagosan 200-1000 NE D-vitamint tartalmaznak. Hetente egyszeri magas dózis D-vitamin pótlása több héten keresztül - élettani adatok alapján - jelenleg nem javasolható terhességben. Fontos, hogy a D-vitamin-kiegészítés egyéni szükséglet alapján, igény szerint a komplex magzatvédő készítmény mellett külön, egykomponensű D-vitamin szedésével együtt valósuljon meg. 

Folsav

A B9-vitaminnak is nevezett vízoldékony mikrotápanyag a várandósság előtti, alatti étrend-kiegészítés fontos része, hiszen rendkívüli szerepe van örökítőanyagunk, a DNS szintézisében és a sejtosztódási folyamatokban. Hiánya esetén nehezített lehet a fogamzás, gyakoribb a beágyazódás zavarának és a spontán vetélésnek az esélye.

Meghatározó jelentősége van annak, hogy mikor kezdődik meg a folsav étrendi kiegészítése, hiszen a magzat idegrendszerének fejlődése a 28. napon zárul, éppen ezért lényeges a várandósság tudatos tervezése, valamint korai felismerése. A leggyakoribb idegrendszeri defektusok, velőcsőzáródási rendellenességek megelőzését a fogantatás előtt legalább 1-3 hónappal megkezdett, rendszeres folsavbevitel biztosíthatja leginkább. A jelenlegi hazai és nemzetközi ajánlások napi minimum 400 mikrogramm folsavkiegészítést javasolnak a várandósság tervezésétől a 12. terhességi hétig, valamint azt követően is, amennyiben kompenzálásra szorul a táplálékkal történő felvétel.

Magasabb dózis abban az esetben ajánlott, ha a szülők kórtörténetében velőcsőzáródási rendellenesség, diabetes mellitus vagy az anya esetében korábbi spontán vetélés szerepel. A hazánkban elérhető terhesvitaminok átlagosan 400-800 mikrogramm folsavat tartalmaznak, azonban forgalomban vannak jóval magasabb, 3000-5000 mikrogramm napi dózist biztosító egykomponensű készítmények is, melyeket csak szakorvosi javaslat és felügyelet mellett lehet alkalmazni. A megfelelő étrend-kiegészítő választásához minden esetben szakembertől kell tanácsot kérni.

Vas

A vas létfontosságú tápanyag a vérképzés, a keringés, génszabályozás és számos enzim megfelelő működése szempontjából. Vashiány leggyakrabban az állati táplálékok jól felszívódó, ezáltal magasabb hasznosulást biztosító hem-vas formájának elégtelen bevitele esetén alakul ki.

A megnövekedett szükséglet biztosítása, valamint a terhességi vashiányos vérszegénység megelőzése érdekében általában étrendi kiegészítést igényel. Várandósság alatt ajánlott bevitelét napi 30-60 mg dózisban határozzák meg. Az elérhető evidenciák alapján elmondható, hogy a várandósság alatti vaskiegészítés segít az anyai vashiány és vérszegénység megelőzésében, azonban további terhességi komplikációk kivédése érdekében, preventív célú alkalmazása egyelőre kevésbé tisztázott.

Fontos tudni, hogy étrendi tényezők sora képes befolyásolni a vas felszívódását, ezáltal hasznosuló mennyiségét is. A kávé, tea, kakaó és vörös bor úgynevezett fenolos vegyületei, a növényi táplálékok fitáttartalma gátolják, a kalcium jelentősen megzavarhatja, ezzel szemben a természetes és szintetikus aszkorbinsav, vagyis a C-vitamin fokozza a vasfelszívódást. Éppen ezért vasat tartalmazó étrend-kiegészítő készítmény szedésével egy időben érdemes C-vitamint is fogyasztani.

B-vitamin-család

A B-komplex elnevezés nem véletlen a vízben oldódó B-vitaminokra, hiszen funkciójuk összetett, összefügg egymással. Szerepük van a különböző anyagcsere-folyamatokban, így a sejtek energiatermelésében, valamint a vörösvértestek képződésében. Várandósság alatt kiemelt szerepe van a B12-vitaminnak, azaz kobalaminnak, hiszen a folsavval, vassal együtt felelősek a magzati sejtek növekedéséért, az anyai vérszegénység, a koraszülés, az alacsony születési súly, valamint csecsemőkori, legfőképp idegrendszeri zavarok megelőzéséért.

Az anyai B12-vitamin-hiány legtöbbször tünetmentes, jellemzően növényi alapú táplálkozás, állati táplálékok alacsony bevitelének következménye lehet. Előfordulhat még alultápláltság és nem megfelelő szociális körülmények mellett, az esetek kis százalékában pedig vészes vérszegénység okozza. A fentebb már részletezett folsav, azaz a B9-vitamin kivételével a többi B-vitamin várandósság alatti szükséglete átlagosan 25%-kal nő, így ennek megfelelően kell alakítani az étrendi kiegészítés szükségességét. Annak ellenére, hogy a legtöbb magzatvédő multivitamin B-komplex-tartalmú, érdemes tájékozódni a pontos összetételről, szükség szerint másik vagy további kiegészítő készítményt választani.

Kalcium

A kalcium a szervezet számos funkciója szempontjából elengedhetetlen ásványi anyag, kiemelten felel a csontok mineralizációjáért és a sejthártyák fenntartásáért. Várandósság alatt aktívan szállítódik a méhlepényhez, az anyai szükséglet ennek megfelelően nő, főleg a harmadik trimeszterben. A megnövekedett igény, ami átlagosan 1200 mg/nap, fedezhető táplálékokból, emellett egyéni szükséglet függvényében étrend-kiegészítővel. 300-2000 mg kalcium szedése javasolható a kalciumegyensúly és a csontsűrűség megőrzése, valamint magzati rendellenességek megelőzése érdekében.

A legújabb tudományos bizonyítékok alátámasztják, hogy a várandósság alatti kalciumkiegészítés felére csökkentheti a preeclampsia, másnéven terhességi toxémia kialakulásának esélyét. Jelentősen megemelt, napi 1500-2000 mg kalciumkiegészítés terhességi komplikációk magas kockázata esetén és/vagy alacsony étrendi bevitel mellett ajánlott, lehetőleg napi 3 részletben, étkezés közben adagolva. A hazai terhesvitaminok napi dózisa jellemzően 120-250 mg kalciumot tartalmaz, ami a táplálékkal bevitt kalcium mellett is további kiegészítést igényelhet.

Jód

A jód létfontosságú tápanyag az anyagcsere- és növekedési folyamatokban, ezenkívül a pajzsmirigyhormonok bioszintézisének meghatározó szereplője. Reproduktív korú nők esetében a közepes és súlyos jódhiány jelentősen csökkenti a teherbe esés valószínűségét. A várandósság alatt megváltozó anyagcsere-folyamatok és hormontermelődés - a magas szintű bizonyítékok hiányának ellenére is - alátámasztják az étrendi kiegészítés megfontolását.

A táplálékkal fedezett egyéni jódbevitel mellett napi 150-250 mikrogramm jódpótlás ajánlott. A többkomponensű terhesvitaminok átlagos jódtartalma igen széles, 0,15-240 mikrogramm közötti skálán mozog, ezért külön odafigyelést igényel, hogy a várandós egyéni állapotának legmegfelelőbb napi dózis biztosított legyen.

8 kolinban gazdag étel, amit minden kismamának érdemes fogyasztani

Ha a várandós anyák a terhesség során kolinban gazdag ételeket fogyasztanak, az a kisbabáik számára rendkívül hasznos kognitív előnyökkel jár majd.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• vitamin
• terhesség
• ásványi anyag
• táplálékkiegészítő
• tápanyag
• Gyerek