"A gyerekem pucéran nyitott ajtót a futárnak" - Vicces karanténos sztorik, amelyek megtörténtek velünk

A koronavírus és a karantén kapcsán számos humoros mém, vicces vagy éppen kínos történet látott eddig napvilágot. Bár egyesek nem veszik jó néven az ezzel való humorizálást, de valljuk be: a nevetés elviselhetőbbé teszi a bezártságtól kialakult frusztrációt és szorongást.

Vannak, akik a jelenlegi helyzetben vicces ötletekkel rukkolnak elő a saját maguk és mások szórakoztatására. Akár home office-ban dolgozik az ember, akár a gyerekekkel tanul, bizonyára sokaknak vannak érdekes történeteik, amelyekre évek múltán is emlékeznek majd.

Kínos, vicces sztorik a karantén alatt

A szerkesztőségben levő kollégákat, anyukákat kérdeztük: milyen megmosolyogtató vagy éppen kínos szituációba keveredtek az otthonlét alatt.

"Sikerült egy jól időzített káromkodással bejelentkeznem egy tucatnyi gyereknek"

- A digitális óvoda, mindamellett, hogy kisimítja a gyerekek lelkét, és napi egy órácskát felszabadít a szülők számára, olykor-olykor vicces helyzeteket is teremt. Otthonunkban a csend manapság olyan kiváltság, ami azonnal kiaknázható, ha az ember a munkájával is haladni akar. Ezért nagyon hálás vagyok azokért a röpke pillanatokért, amikor az ovis csemetémet beszippantja a telefonomról elindított videókonferencia, ahol virtuálisan élvezheti a kis pajtások és az óvónő társaságát. 

Épp cikket írtam, a leadási határidő sürgetésével, amikor a gyermekem kétségbeesett óbégatással tolta az orrom alá a telefont, ami egy bejövő hívással egyszeriben ignorálta a videókapcsolatot. A hívás után leakadtunk a rendszerről, és bár a kép újra megjelent, a hangot nem sikerült visszacsiholnom.

Miközben a cikkem az utolsó simításokra és megjelenésre várt, a gyerkőc pedig esdeklő szemekkel könyörgött, őrült módon összenyomogattam minden felkínálkozó opciót, de minden igyekezetem ellenére nem sikerült visszavarázsolnom a hangkapcsolatot. Fél szemmel az órát néztem, a gyerek pedig egyre sürgetőbb nyomást gyakorolt rám azzal, hogy végtelenített lemezen sápítozta a fülembe: Jaj, anya! Le fogok maradni a feladattal! Végül egy jól időzített "Bassza meg!" felkiáltással sikerült hangosan bejelentkeznem egy tucatnyi gyereknek és az óvónőnek. - Kata, 34 éves, egy gyerek anyukája.

"A gyerekem pucéran nyitott ajtót a futárnak"

- Úgy döntöttem, hogy a karantén ideje alatt házhoz rendelem az ebédet, hiszen egy bölcsis gyerekkel és az otthoni home office-szal a konyhában való sürgés-forgás egyszerűen nem fért bele az életembe. Az egyik ételkiszállító cég mindennap kora reggel hozta az aznapi betevőt. Az már mellékes, hogy néha álmos szemekkel, csapzott hajjal, pizsamában nyitottam ajtót a futárnak, de az egyik nap a gyermekemnek is sikerült felejthetetlen pillanatot okoznia nála: épp a nagy dolgát végezte a bilin, amikor csengettek. Mivel mindig izgatottan rohan az ajtó felé ilyenkor, most sem tett másképp: lehúzott gatyával, csupasz, kakis fenékkel totyogott az ajtóhoz, beállt az ajtó elé és premier plánban mutatta meg magát, miközben szélesen vigyorgott a fiatal futárra. Én illedelmesen átvettem a csomagot, és megkértem, legközelebb nyugodtan tegye azt a zárt ajtó elé. - Julcsi, 31 éves, egy kisfiú anyukája.

"Meeting közben sincs nyugta az embernek"

- A férjem egy fontos online meetinget tartott az egyik szobából, miközben én a konyhában dolgoztam a számítógépen. Mondtam a bölcsődés kisfiunknak, hogy apa fontos bácsikkal beszél, nem lehet őt most zavarni. Egy darabig szófogadó kisfiúként nagyon jól eljátszott mellettem az asztalnál. Én olyannyira belemerültem a munkámba, hogy észre se vettem, amikor eltűnt a gyerek. Kiderült, hogy bement az apja után a szobába, és hangosan, nyafogó hangon kérlelni kezdte őt: apa, tedd már le a telefont, gyere velem játszani – és rángatni kezdte. Az apja hirtelen felkapta az ölébe, és ha már úgy alakult, bemutatta a fontos bácsiknak, és próbálta viccesre venni a figurát. Rá pár hétre az én meetingemen "köszönt be" a gyerkőc a kollégáimnak úgy, hogy azért mindenki hallja: anya, kérek körtét; anya, kakilnom kell; anya, meddig dolgozol még? Mit lehetett tenni, elvittem, bekapcsoltam neki a kedvenc meséjét, és folytattam a videókonferenciát. - Andi, 33 éves, egy gyerek anyukája.

A karantén ideje alatt nem csak a szülőkkel történnek megmosolyogtató vagy éppen kínos pillanatok. Az emberi leleményesség is elengedhetetlen ahhoz, hogy túlvészeljük ezt az időszakot.

"Cipősszekrényből íróasztal"

- Mivel a párom is home office-ban dolgozik most, ketten vagyunk egy íróasztalra. A lakás méreteiből adódóan konyhaasztalunk nincs, a kanapé pedig már a második nap után kényelmetlennek bizonyult. Kénytelenek voltunk a rendelkezésre álló sík felületeket kreatívan használni, a vasalódeszka volt az első próbálkozás, de az túl vékony volt, így esett a választás a cipősszekrényre, aminek a magassága pont jó, bár a felület kicsi, de épp elférek rajta. A céges és privát telefonom pedig a cipőkben foglal helyet munka közben, így nincsenek útban, de mégis kéznél vannak. A legrosszabb, hogy túl közel vagyok egész nap a hűtőhöz és a nasifiókhoz. - Viki, 30 éves.

Vicces fotók szülőktől, akik karanténba kerültek a gyerekekkel

Képes összeállításunkban olyan szülőket mutatunk, akik zseniálisan állnak hozzá a karantén kérdéséhez, és ötletes, vicces vagy éppen meghökkentő fotóikkal mosolyt csalnak sorstársaik arcára.

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• home office
• karantén
• koronavírus
• vicces történet
• Gyerek