Így hat a gyerekre, ha néha szuperhősjelmezbe bújik: nem is hinnéd, mennyit ad neki

Ki gondolta volna, hogy egy gyereknek ennyit jelenthet egy szuperhősjelmez? Egy érdekes vizsgálat során kiderítették, hogy nagyot lendíthet a gyerek kitartásán, és jobban tud összpontosítani, amennyiben valamelyik hős helyébe képzeli magát.

Bár a vizsgálat kicsit összetettebb volt a szokásosnál, nem véletlenül bonyolították meg így. Három csoportra osztottak gyerekeket, és megbízták őket egy unalmas, de igen fontosnak kikiáltott feladattal, emellett felajánlották nekik, hogy, ha elunnák magukat, nyugodtan játsszanak a gyerekek számára egyébként rendkívül vonzó iPaden.

A kísértéssel való küzdelem

Itt jött a turpisság. Az első csoportot kinevezték kontrollcsoportnak. Az ő dolguk csak annyi volt, a feladat végzése közben néha gondolkodjanak el rajta, keményen dolgoznak-e, vagy sem. A második csoportot arra kérték, míg a feladatot végzik, harmadik személyben tegyék fel maguknak a kérdést, keményen dolgoznak-e - Tomi keményen dolgozik?. Végül a harmadik csoportnak egy választott szuperhősjelmezbe kellett bújnia, és úgy kellett a feladat végzése közben megkérdezni magától, keményen dolgozik-e - Batman keményen dolgozik?.

Azt kérték a gyerekektől, minél inkább próbáljanak a nagyon fontos feladatra koncentrálni, de minden tíz percben átmehettek kicsit az iPadhez. Miközben játszottak, percenként bemondta egy hangszóró a nekik kiadott kérdést - én/Tomi/Batman keményen dolgozik?.

Kitartásukat úgy tudták számszerűsíteni, hogy megmérték, mennyi időt töltöttek ténylegesen a feladattal, és mennyit a játékkal. A százalékos arány átlagosan 37-63% lett a játék javára.

Az eredmények

Kiderült, hogy azok a gyerekek, akik harmadik személyben tették fel maguknak a kérdést, keményen dolgoznak-e, vagy egy szuperhős szerepébe bújtak, több időt töltöttek a feladat végzésével, mint azok, akik csak saját maguktól kérdezték ezt meg. A vizsgálat tehát arra mutatott rá, hogy, ha egy gyerek kicsit eltávolodik, kívülről szemléli magát és a kísértést, ami csábítja őt a feladata megoldásától, jobban teljesít.

A kutatók az eredményeket A Batman-hatás című tanulmányban foglalták össze. Felmerül a kérdés, mi lett volna, ha nem szuperhősjelmezt, hanem például egy erős állatként ismert oroszlánjelmezt adnak a gyerekre, vagy egy félénkségéről híres állatét, például nyúljelmezt. Vajon jelentett volna bármit is, mit jelképez a jelmez, vagy csak a harmadik személyben gondolkodás volt a lényeg? 

Akárhogy is, szuperhősökkel működött a dolog, és érdemes adni ennek egy sanszot: ha néha-néha sajátjának érzi a hős kitartását, az akár hosszútávon is segíthet a gyereknek elmélyíteni azt magában, illetve kívülről szemlélve önmagát kitartóbbá válni. A játék és a fantázia alapvetően fejlesztően hat a gyerek agyára.

• szuperhős
• önbizalom
• Gyerek