Sokan rosszalkodásnak vélik, pedig jelzés a gyerektől: mire figyelmeztet?
Nagyon fontos, hogy a szülő megtalálja a rosszalkodás valódi kiváltó okát.
Olyan nincs, hogy egy gyerek soha ne rosszalkodna, szülőként azonban a stresszes, fáradt mindennapok közepette, egyéb gondoktól terhelten nem mindig viseli könnyen az ember. Fontos azonban észben tartani, a gyerek még csak gyerek, és minél nagyobb türelemmel kell fegyelmezni őt.
A fegyelmezés kérdése azonban messze nem olyan fontos a rosszalkodás szempontjából, mint a dolog kiváltó okának kiderítése. Nem mindig a kisördög csücsül ugyanis a gyerek vállára: a rosszalkodás egyfajta rejtett üzenet, jelzésértékű viselkedés, ami olyan problémára hívja fel a figyelmet, amit a gyerek szavakkal nem tudna megfogalmazni, vagy nem ismer fel tudatosan.
Miért rosszalkodik a gyerek?
Szülőként fontos sorra venni a rosszalkodás mögött meghúzódó, lehetséges kiváltó okokat. Négy, plusz egy ilyen lehetséges okra térünk ki a következőkben.
1. Az aktuális fizikai állapot sokat nyom a latban. A rossz viselkedés gyakorta egyszerű fáradtság, éhség vagy a szomjúság jele. A gyerek közérzete rossz, ezért rosszaságokat csinál - a szülőnek ilyenkor érdemes megkínálni a gyereket ennivalóval, folyadékkal és pihenéssel. Egy kis mesekönyvolvasás például jó ötlet lehet, mert szórakoztat, egyúttal pihentet is.
2. A túlingerlés is lehet a rosszalkodás hátterében. Egy nyüzsgő családi környezet, a képek, hangok, színek, ingerek minden irányból fárasztják a gyerek idegrendszerét. Erre hívja fel a figyelmet, ha a gyerek rosszalkodik. Egy kis nyugalom, egy-két fölös inger kiiktatása csodákat tehet.
3. A szülő hangulatának a gyerek hangulata a tükörképe, de legalábbis attól erősen befolyásolt dolog. Ha a gyerek rosszalkodik, az lehet egyfajta üzenet a szülő felé, figyelmeztetés, hogy nincs meg a biztonságérzete, vagy ő maga is nyugtalan lett a szülő esetleges idegeskedése, rossz hangulata miatt. Természetes, hogy ilyen előfordul, de a szülőnek mindig érdemes saját magával is számot vetnie, hogyan viselkedett a gyerek előtt vagy vele szemben, ami a gyerekben feszültséget okozhatott, majd rosszalkodásban tört felszínre. Korábbi cikkünkben a szülői stresszelésről kérdeztük a pszichológust. A cikket ide kattintva olvashatod el.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
4. Az érzelmek kifejezése a gyerekek számára nem egyszerű, így olykor hangos kiabálással, máskor akár egy hisztivel fejezik ki a bennük tornyosuló érzelmeket. Fontos, hogy az ilyen jelenetek miatt a szülő ne szidja le a gyereket, hiszen számára ez érzelmi kifejezőeszköz, és nem érdemes arra nevelni, hogy ne adjon hangot neki.
4+1. A gyerek korát is figyelembe kell venni, hiszen ettől függ az agyi fejlettségi szintje, így az önkontrollja is. Mondhatja a szülő, hogy ne dobd el, a gyerek mégis eldobja az adott tárgyat, és ennek a fejlődésben lévő agy az oka: a kisgyereknek eszébe jut, hogy megtegyen valamit, de még nem alakult ki benne a kontroll, mely arra késztetné, hogy ne csinálja azt. Végül minden külső felszólítás ellenére is megcsinálja, ami eszébe jutott, hiszen nem képződött még benne belső gátszabás erre. Eljön az idő, hogy ez is meglesz - addig kis türelem.
OLVASD EL EZT IS!