Megölik a csecsemőt, ha előbb nő ki a felső foga, mint az alsó: több száz gyerek esik rituális gyilkosság áldozatául

Az etiópiai Omo-völgy lakóiról az átlag európai ember keveset tud. Nem csoda, hiszen az elszigetelt táj hétórás autóútra van a legközelebbi várostól, Jinkától. A törzsek zömében pásztorkodásból élnek, nincs írott nyelvük, fizetőeszközük a szarvasmarha és a kecske. Az itt élők közül talán a legismertebbek az ajaklemezt viselő nők, de ezen a tájon olyan érvényben lévő ősi hagyományok is vannak, melyek nem egyszerűen szokatlanok és fájdalmasak, de brutálisak, embertelenek. Az Omo-völgy három törzsében - hamar, bana és kara - napjainkban is él egy olyan ősi hitrendszer, mely évente akár több száz gyermek halálát okozhatja.

Mingi gyerekek az Omo-völgyben

2016-ban bejárta az internetet egy fotó, melyen egy csontsovány, két év körül kisfiút itat palackból egy szőke, tetovált hölgy. A gyerek a nigériai boszorkányüldözésnek esett áldozatul, mely különösen az ország délkeleti részén elterjedt hiedelem. A kisfiú sorsa végül szerencsésen alakult - erről korábbi cikkünkben bővebben írtunk -, ám sok olyan sorstársa van, akinek története szomorúan végződött. És nem csak Nigériában. A dél-etiópiai Omo-völgyben élő hamar, bana és a kara törzsek hagyományos hiedelme, hogy a vélt vagy valós testi rendellenességekkel küzdő gyermekek rituálisan tisztátalanok. Ezeket a gyerekeket mingiknek nevezik, és napjaik meg vannak számlálva.

Az Omo-völgyben elszigetelten élő törzs tagjai úgy gondolják, hogy a mingi gyerekek el vannak átkozva, hitük szerint gonosz szellemeket hoznak a falujukba, melyek szárazsággal, éhínséggel, betegséggel sújtják a hamar, bana vagy kara törzs tagjait. Ez ellen pedig csak úgy tudnak védekezni, ha megölik őket. A törzs vénei elveszik a gyerekeket a szüleiktől, folyóba fojtják, vagy földdel tömik be a szájukat, szikláról lökik le, vagy egyszerűen csak sorsára hagyják őket.

Mingi lehet az a csecsemő, akinek felső foga előbb nő ki, mint az alsó, ha kitörik a foga, de az is, aki házasságon kívül vagy a fogantatás rituális előkészítése nélkül született. Ha pedig a szülők nem fogadják el a hagyományok által írt törzsi szabályokat, száműzik őket a törzsből. Bár a pontos szám nem ismert, de évente akár több száz gyerek is áldozatul eshet a brutális hagyománynak.

Omo Child

A mingi hosszú évekig tabutéma volt, a törzstagok nem beszéltek a rituális gyilkosságokról. Lale Labuko volt az első Omo-völgyből származó fiatalember, aki egy bentlakásos iskolába került otthonától mintegy 100 km-re, és ott mesélt először egy törzsön kívüli felnőttnek a brutális hagyományról. A kara törzsből származó Lale Labuko azóta megalapította az Omo Childot, és azon dolgozik, hogy eltörölje a rituális gyilkosságokat. A kara törzsben mára sikeresen felszámolta a mingigyakorlatot, ám a hamar és a bana törzsek esetében még napjainkban is él a hagyomány - ha diszkrétebben is, mint korábban. Az Omo Child amellett, hogy próbálja edukálni az Omo-völgy lakóit, több tucat gyereket mentett már meg a biztos haláltól, és adott otthont nekik.

(Képek: Getty Images Hungary)

• etiópia
• etióp törzs
• hiedelem
• babona
• Gyerek