Tíz méter magasról dobták le a csecsemőket, hogy meggyógyuljanak - Hihetetlen ősi rituálék, amikbe beleborzongsz

Listánk olyan szokatlan ősi rituálékat mutat be, amikről még biztos nem hallottál.

Ijesztő ősi rituálék
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A különböző rituálék ősidők óta szerepet játszanak az emberi civilizációban. A segítségkéréstől a hála kifejezéséig az emberek születésüktől halálukig végeznek különböző rituálékat.

Az ősi szeánszok misztikus és egyedi jellegük miatt évek óta lenyűgözik a tudósokat, antropológusokat és történelemkedvelőket. Most a legbizarrabb rítusokból válogattunk ki ötöt.

Ősi rituálék, amikbe beleborzongsz

Az aztékok halálsípja

Az aztékok szertartásaikon egy halálsíp nevű különleges sípot használtak, amit emberi koponya vagy lefejezett fej alakjából készítettek. A szertartások során a halotti síp fújásával kísérteties hangot adtak ki, amely a halottak kiáltására emlékeztetett. Az azték hit szerint ennek a hangnak az volt a célja, hogy az elhunytak lelkét a túlvilágra vezesse. Az aztékok a halált kultúrájuk fontos részének tekintették, és úgy vélték, hogy a halál a túlvilágra vezető út szükséges lépése. A halotti síp használatával tisztelegtek elhunyt szeretteik előtt, és biztosították, hogy lelkük megfelelő útbaigazítást kapjon.

Csecsemődobás rituáléja

India bizonyos részein meglehetősen bizarr rituálékat tartottak, melynek során a csecsemőket a templom tetejéről dobták le. A jellemzően kétévesnél fiatalabb babákat átadták a papoknak, akik megrázták őket, majd 9,1-15,2 méter magasról ledobták. A lezuhanó csecsemőket az alul álló férfiak egy csoportja fogta fel egy kendővel, hogy biztosítsák a biztonságukat. A szertartást december első hetében végezték. A hinduk és a muszlimok egyaránt megtartották ezt a szokást, mivel a történelem tanúsága szerint ez inkább társadalmi, mint vallási rituálé volt.

A rituálé eredete körülbelül hétszáz évre nyúlik vissza, amikor a csecsemőhalandóság aránya rendkívül megnőtt. Mivel az orvostudomány akkor még meglehetősen kezdetleges volt, egyes papok azt tanácsolták a beteg vagy haldokló csecsemők szüleinek, hogy építsenek egy szentélyt, és dobják oda csecsemőiket, hogy megmentsék életüket. A modern korban ez a rituálé már nem szolgálja a beteg gyermekek megmentését, mégis, India számos részén mai napig hagyománynak számít.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Támadó bikán ugrottak át

A minószi krétai bikaugrás egy ősi rituálé volt, melynek során a résztvevők átugrottak egy támadó bika hátán. Ezt a veszélyes látványosságot gyakran nagy tömegek előtt hajtották végre, és a fiatal férfiak beavatási rítusának számított. A rituálé népszerű sport volt a minószi Krétán, és gyakran szerepelt az ókori művészetben és irodalomban. 

A tudósok között vita tárgya a bikaugratás rituáléjának valódi célja, de általában úgy vélik, hogy vallási jelentősége volt. Egyes elméletek szerint a szertartás célja a bika - mint a termékenység és az erő szimbóluma - iránti tisztelet volt, míg mások szerint a fiatal férfiak bátorságának és ügyességének próbája volt. 

GettyImages-114280832
Fotó: kokouu / Getty Images Hungary

Levágják saját ujjukat a gyászolók

Ezt az ujjvágási rituálét a dani törzs, az új-guineai Pápua felföldjén élő népcsoport végzi. A hagyomány szerint a törzs tagjai - leggyakrabban nők, de férfiak is részt vesznek benne - ujjaik hegyét egy éles bambuszpengével vágják le. Ezt a fájdalmas és traumatikus élményt érzéstelenítés vagy fájdalomcsillapítás nélkül hajtották végre.

A rituálé célja, hogy meggyászolják egy családtagjuk halálát, a törzs ugyanis úgy véli, hogy a fájdalom elviselése a gyászfolyamat része. Emellett a rituálé célja, hogy távol tartsa a nemrég elhunyt családtag szellemeit. Bár ez a gyakorlat a kívülállók számára barbárnak tűnhet, a dani törzs kultúrájának és identitásának szerves részét képezi. A rituálé jelentősége abban rejlik, hogy képes megerősíteni a közösség értékeit és hitét, valamint jelzi a szeretett személy elhunytát.

Miért fúrtak lyukat élő emberek koponyáján évezredeken keresztül? - Olvass tovább!

Alig akad olyan tája a földnek, ahol ne kerültek volna elő átlyukasztott koponyák különböző régészeti ásatásokon. A történelem előtti időkben, az ókori Görögországban, Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, Polinéziában és a Távol-Keleten is gyakorolták a trepanációt, sőt még a magyar honfoglalók körében is előfordult, és meglepően gyakori volt az eljárás.

Miért fúrtak lyukat élő emberek koponyáján évezredeken keresztül? Rituálé vagy gyógymód is lehetett a tudósok szerint

Számos esetben találtak lyukas koponyákat régészeti feltárásokon.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük