Miért nem mesél a gyerekem az iskoláról? Tarkovács Cecília gyermeknevelési szakértőt kérdeztük
Az elvonulást, a bezárkózást a normálisnál súlyosabbnak érzik a szülők, de van megoldás.
A pandémia alatt kiemelten fontos, hogy a szülők képet kapjanak arról, hol tart a gyermekük a tanulásban. De van, amikor a gyerek nem tud, vagy egyszerűen nem akar nyíltan beszélni az iskolában történtekről, esetleg a problémákról, a digitális oktatás miatti tanulási nehézségekről. Mi lehet az oka ennek?
A legtöbb tini ebben a korban jókora személyiségbeli és viselkedésbeli változásokon megy keresztül. Sokan hallgataggá válnak, szinte falat építenek maguk és saját kis világuk köré, amiből a szülők úgy érezhetik, egyre jobban kirekednek, a bezárkózást pedig a normálisnál súlyosabbnak érzik, mint amilyen valójában.
Miért nem mesél a gyerek?
A gyerekek iskoláskorban - a felnőtté válás természetes folyamataként - egyre inkább igyekeznek függetlenedni szüleiktől, aminek következtében kevésbé mesélnek szívesen az ott történtekről. Ennek a fajta függetlenedésnek a mértéke most a járványhelyzet miatt csökkenhetett, hiszen a kialakult bizonytalan, új élethelyzetben a gyerekek is többnyire a szüleiknél keresik újra a biztonságot és a megerősítést. A szülői hozzáállás azonban sokszor akadályt is képezhet a gyerekkel való kommunikációban. A témában Tarkovács Cecília gyermeknevelési szakértőt, szülői coachot kérdeztük.
Minek a hatására szűnik meg a gyerekek megosztási vágya szüleik irányába?
- A gyerekek nagyjából kétéves koruk óta törekednek arra, hogy fokozatosan egyre önállóbbak lehessenek, és függetlenedjenek a szüleiktől. Kamaszkorra jutnak el odáig, hogy már az érzelmeikkel és az emberi kapcsolataikkal is igyekeznek egyedül boldogulni, tehát a megosztási vágyuk csökken. Ez a fejlődés természetes folyamata, amit szülőként el kell fogadni. A gyerek túlzott vagy hirtelen elzárkózása ugyanakkor jelzésértékű is lehet.
Mit jelenthet, ha a gyermek túlzottat elzárkózik?
- Jelentheti, hogy a szülő által nem érzi magát elismerve, elfogadva, ezért kerülve az újabb csalódást, inkább kizárja őket az életéből. Ilyenkor leggyakrabban a szülői kommunikáció a ludas, ami azt erősíti a gyerekben, hogy ő még nem kompetens, nem elég jó és okos ahhoz, hogy kezeljen egy helyzetet. Minden gyereknek, sőt minden embernek szüksége van arra, hogy meghallgassák. Nem a tanácsadásra és a véleményezésre, csak arra, hogy valóban csak hallgassák. Ha ezt nem kapja meg egy kamasz, egyből bezárkózik, és védi saját magát. A beszélgetések alapvető célja nem a tanácskérés, hanem a megosztás. A tanácsadás már a szülő megfelelési vágyából fakad. Az már róluk szól, nem a gyerekről, ezt pedig ők pontosan érzik is.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Mit ront el a szülő?
- A faggatások, akár a pozitív, akár a negatív minősítések és a folytonos tanácsok, javaslatok - amelyeket a szülők általában észre sem vesznek - a gyerekek kommunikációját gátolják. Hiába vezéreli őket a jó szándék, a gyerekek elutasítva érezhetik az aktuális érzéseiket, teljesítményüket vagy problémamegoldásaikat. Ennek gyakori tapasztalata pedig hamar eredményezhet valódi elzárkózást a szülőktől - mondja.
Szülőként mit lehet tenni ebben a helyzetben?
- Amennyiben a gyermek minimálisan, de beszél az iskoláról vagy a digitális oktatásban történtekről, nincs ok az aggodalomra. Ebben az életszakaszban sok saját, önálló tapasztalatra van szüksége, ettől válnak igazán életrevalóvá. A szülő feladata, hogy biztosítsa azt a hátteret, ami megengedi számukra, hogy meséljenek, ha akarnak - mondja a szakértő, aki szerint a szülőnek érdemes pár dolgot megfogadnia ezzel kapcsolatban.
- Ne félj a csendtől! A csend teret ad a gyereknek arra, hogy megérkezzen testileg és lelkileg is a pillanatba, hogy akklimatizálódjon tanulás után.
- Csak hallgasd! Vélemények és tanácsok helyett egyszerűen csak hallgasd meg, és fogadd el, ahogy ő éppen érez és teljesít.
- Mutasd meg, hogy hiszel benne! Add tudtára, hogy tudod, képes megbirkózni a nehézségekkel, de persze itt vagy, ha szüksége van rád!
- Értsd meg őt! Kamasznak lenni nem könnyű. Akármilyen sokkolót hallasz, maradj semleges! Ezzel elősegítheted, hogy a későbbiekben is meg merjen osztani veled hasonlókat, tudva, hogy te így is elfogadod.
- Fordulj szakértőhöz, tanárhoz vagy pszichológushoz, ha tanácstalan vagy! A gyerek viselkedésének megváltozása mindig jelez valamit, és a szülőkön is múlik, hogy milyen gyorsan kap megfelelő segítséget.
A kamaszok agya másképp működik
Fontos tudatosítani, hogy a kamaszkor természetes velejárója az efféle viselkedés, így felesleges a szülőnek rögtön arra gondolni, hogy valamit elrontott a nevelésben.
Ezért elviselhetetlenek a kamaszok: másképp működik az agyuk ilyen korban, mint a felnőtteknek
Valóban ennyire nehéz a kamaszkor, vagy csak a szülők fújják fel?
ElolvasomBorító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary