"Miért szorong, anyuka?" A gyes-neurózis egyre több nőt érint

A gyesen lévő anyukát sokan irigylik, hiszen nincs örömtelibb dolog annál, mint amikor az ember "babázhat" egész nap, nem kell munkába járni, nincs főnöke, és tulajdonképpen azt teheti, amihez kedve van.

A környezete elvárja, hogy a világ legboldogabb embere legyen, és élvezze az anyai lét minden pillanatát. De míg egyesek valóban ki is használják a gyerkőccel együtt töltött első három évet, addig vannak olyan anyukák, akik a négy fal között lamentálnak azon, miért nem tudnak felhőtlenül boldogok és kiegyensúlyozottak lenni, hogy miért nem tudják soha nem szűnő lelkesedéssel és el nem fogyó türelemmel nevelni a kicsiket, emiatt pedig bűntudatot és lelkiismeret-furdalást éreznek.

Anyának lenni nagyszerű érzés, de…

Pedig minden édesanyának akadnak majd nehezebb időszakai, amikor egyáltalán nem lesz fenékig tejfel az élete. Amikor a kialvatlanságtól, az állandó szoptatástól, a kétóránkénti keléstől, a baba hasfájásától, fogzásától, szeparációs szorongásától vagy épp a dackorszaka miatt legszívesebben kifutna a világból, hiszen úgy érzi, nem bírja tovább a 0-24 órás szolgálatot, emiatt gyakran türelmetlen, szorongó és levert lesz.

A gyes-neurózis ott kezdődik, ha az anyuka levertsége állandósul, amikor nem okoz neki örömöt a gyermekével való együttlét, amikor nincs energiája nonstop vele foglalkozni, ezek mellett pedig a bezártság érzése, az ingerszegény környezet, a mókuskerékszerű mindennapok, a saját énidő feláldozása vagy a szülői képességekben való elbizonytalanodás miatt egyre frusztráltabb lesz, és megjelenik a bűntudat, valamint a "szar anya vagyok" érzés.

A helyzetet a környezet vagy az apuka érzéketlen, legyintő hozzáállása is súlyosbíthatja, akik nemhogy támogatnák a lassan depresszióba átforduló állapotot, de a szemére is hányják, ha nem odaadó, mindent feláldozó anyaként viselkedik. Az anya ilyenkor azt érzi, mindent egyedül kell csinálnia, csőstül szakadnak rá a dolgok, csalódott a szűk környezetében és férjében, amiért dühös, ingerlékeny és egyre befelé fordulóbb lesz.

Hogyan gyógyítható a gyes-neurózis?

A gyes-neurózis tehát fokozatosan, a szülést követő egy éven belül alakulhat ki, ami az állandósuló problémák miatt egyre mélyül. Az anya jólléte a család boldogságának az alapja, így apró lépésenként haladva hozzá lehet járulni az állapot megváltoztatásához.

A megoldást azonban nem az antidepresszánsok, a nyugtatók és a kedélyjavítók jelentik, az anya hiányérzetét a legjobb természetes módon kezelni. Mivel a gyes-szindróma egyik oka a túlzott bezártság miatt alakul ki, lehetőség szerint a rövid időre való kiszakadás átmeneti segítséget nyújthat. Amíg a nagyszülők - vagy az apuka - vigyáz a picire, addig az anyuka üljön be egy kávéra a barátnőivel, menjen moziba a párjával, vagy heti egyszer iktasson be valamilyen mozgást. Például a jóga erre remek alternatívát jelent, hiszen megnyugtat, kikapcsol, és energiával tölt fel.

A környezet támogató segítsége és az anyuka tehermentesítése is sokat javíthat a kismama állapotán. A nehezebb időszakokban, főként az első hetekben és hónapokban a nagyszülőket meg lehet kérni, hogy meleg ételt főzzenek, vagy maradjanak a babával egy órácskára, amíg elugrik az ember bevásárolni. Ugyanakkor, ha mindez nem elég, és az állapot huzamosabb ideig fennáll, érdemes szakember segítségét kérni.

Sztárok és a szülés utáni depresszió

A sztárokat sem kerüli el a szülés utáni depresszió, bármennyire tűnik úgy, hogy világuk tökéletes. Szerencsére egyre többen mesélnek róla, mit éreztek nőként, anyaként a szülés után, ezzel is erőt adva másoknak, akik éppen átélik azt.

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• gyes-neurózis
• jelenség
• kismama
• szülés után
• okok
• Gyerek