A magyarok 25%-a funkcionális analfabéta, és ez egyre rosszabb lesz - Mi okozza a szakemberek szerint?

Szeptember 8. 1967 óta az írástudatlanság világnapja. A világnap célja, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, mekkora szerepe van az írni-olvasni tudásnak az emberi jogok tekintetében. Az UNESCO szerint napjainkban világszerte körülbelül 771 millió felnőttnek és fiatalnak nincs meg az alapvető írás-olvasási készsége.

A Covid-19 járvány miatti iskolabezárások és a távoktatás pedig vélhetően további lemorzsolódásokat okozott. Az elsődleges és másodlagos írástudatlanság mellett a funkcionális analfabetizmus is problémát jelent.

Az analfabetizmus fajtái

Elsődleges analfabetizmusról akkor beszélünk, ha valaki soha nem tanult meg írni-olvasni. A másodlagos analfabetizmus esetében az illető ugyan megtanulta a betűvetést és az olvasást, ám gyakorlat hiányában elfelejtette azt - hasonlóan a nem használt idegen nyelvekhez. Az írástudatlanság harmadik fajtája a funkcionális analfabetizmus. Ilyenkor az illető ugyan tud írni és olvasni, de nehezen betűzi ki a szavakat, nem tud örömmel olvasni, részben vagy egészen nem képes megérteni a szöveg tartalmát.

A magyarok 25%-a funkcionális analfabéta

Magyarországon az analfabetizmust az elmúlt évszázadban sikerült visszaszorítani: felmérések szerint a magyarok 99,1%-a birtokában van az írni-olvasni tudás képességének. Sok más országgal összehasonlítva ez egy nagyon jó arány. Bangladesh lakosságának például csak 74,91%-a írástudó, Ecuador lakosságának pedig 93,63%-a tud írni-olvasni. 

A funkcionális analfabéták száma azonban meglepően magas hazánkban. Kutatások szerinti becslések alapján a magyar lakosság mintegy 25%-a funkcionális analfabéta. Ők az írás-olvasás tudományát nem gyakorolják rendszeresen, problémát okoz számukra egy számla vagy egy hivatalos papír értelmezése és kitöltése. Mivel általában saját és környezetük tudtával is birtokában vannak az írni-olvasni tudás képességének, így könnyen befolyásolhatóak, félrevezethetőek, nehezen tudnak elhelyezkedni.

A funkcionális analfabetizmus terjedéséért szakemberek a közoktatás zavarait, a televíziót és az internetet teszik felelőssé. A legtöbben már a világhálón sem olvasnak, sokkal inkább videókat néznek - esetleg podcastokat hallgatnak. A kép ugyanis könnyebben követhető, mint a betű, jobban kiszolgálja a képzeletet, az emberi elme pedig hajlamos a könnyebb utat választani.

Kevesebb képernyőt, több könyvet!

Annak érdekében tehát, hogy a gyerek használja is az iskolában megszerzett tudását, fontos, hogy otthon is olvasson könyveket. Az esti meseolvasás soha ne maradjon el! Ha a már olvasni tudó gyerek igényli, hogy esténként néha a szülő olvasson fel neki, érdemes megtenni. Az otthoni mese- vagy később regényolvasás az alapja annak, hogy a továbbiakban kedve legyen az önálló olvasáshoz. Az alsó tagozatos gyerekeknek érdemes körültekintően választani könyvet, hogy gördülékenyebben menjen az önálló olvasás. Ehhez adunk néhány hasznos tippet korábbi cikkünkben.

Ifjúsági regények kvíze

Egy-egy ifjúsági regény sikere azon is múlhat, hogy mennyire emlékezetesek a szereplői, hiszen ők azok, akikkel az olvasó azonosulni tud, akik mellett elképesztő eseményeket élhet át.

Képek: Getty Images Hungary

• analfabéta
• írástudatlan
• olvasás
• magyarország
• írás
• Gyerek