Miért szülnek fekve a nők, ha guggolva egyszerűbb? - Ez a francia uralkodó tehet róla

Hosszú ideje úgy gondolunk a szülésre, mint ami csak vízszintes testhelyzetben, kórházi ágyon fekve, kengyelbe tett lábbal történhet. Ezt láttuk a filmeken és a hazai kórházakban is így működött/ működik.

Bár a szülés közbeni szabad testhelyzet-választásról az elmúlt években egyre több helyen lehet már hallani, azért még mindig nem ezt tekintjük általánosnak. Pedig évezredeken át sokkal inkább a függőleges testhelyzet volt jellemző a szülésre.

Ezért jobb függőleges pózban szülni

Az álló, guggoló, térdelő testhelyzet sokkal szerencsésebb a szülés szempontjából, mint a vízszintes. Ennek oka, hogy függőleges pózban a gravitáció is segíti a baba világrajövetelét - szemben a fekvő testhelyzettel, melyben az édesanya csaknem a gravitáció ellen dolgozik. A szülés ebben a pózban nehezebb és fájdalmasabb, ráadásul indokolttá tesz számos beavatkozást. A baba fogóval, illetve vákuumal történő világra segítése, a gátmetszés, vagy épp a szintetikus oxitocin adása az édesanyának mind olyan szülészeti beavatkozás, melyek alkalmazására jóval ritkábban van szükség, ha hagyják, hogy az édesanya a saját tempójában és az általa szabadon választott testhelyzetben hozza világra babáját.

Miért szülnek fekve a nők?

Hogy a legtöbb kismama napjainkban mégis fekve szül, azt az orvosok kényelmére szokták visszavezetni. Nyilván a szülészorvosoknak egyszerűbb ülve várni a baba érkezését, mint az álló vagy guggoló szülő nő mellett térdelve. Hazánkban az 1950-es években tiltották be a tervezett otthon szüléseket, a nőknek innentől kezdve egészen 2011-ig jogi értelemben nem volt lehetőségük kórházon kívül világra hozni gyermeküket. Vagyis az utóbbi 50-70 évben szinte biztos, hogy a magyarok többsége „illedelmesen” és „kulturáltan” fekve szült és született.

A történészek szerint azonban a kórházi szüléseknél régebbre vezethető vissza a vízszintes testhelyzetben történő szülés. XIV. Lajos francia uralkodó volt az első, aki úgy határozott, hogy szeretne tanúja lenni gyermekei világrajövetelének. Természetesen nem a mai értelemben vett apás szülést kell elképzelni, a Napkirály egy függöny mögül leselkedett, és ahhoz, hogy minél jobb rálátása legyen az eseményekre, asszonyainak fekve kellett világra hozniuk a gyermekeiket. 

XIV. Lajos és Ausztriai Mária Terézia királyné házasságából hat gyermek született - bár közülük egyedül a trónörökös, Lajos herceg érte meg a felnőttkort. De a Napkirály ismert volt nyílt szerelmi kalandjairól is, így 72 éven át tartó uralkodása alatt legalább 13 házasságon kívüli gyermeke született. Közülük csak kevés érte meg a felnőttkort, de őket a király törvényesítette.

Szabad döntés a szülés során

A hazai szülészeti ellátás reformja kétségkívül sok milliárd forintot emésztene fel, de vannak olyan szegmensei, melyeken akár már holnap lehetne változtatni. Ilyen a például a szokásjog helyett az információn alapuló szabad döntés lehetősége, az édesanyák tempójához való alkalmazkodás a vajúdás és a szülés során, a szabad testhelyzet választás, vagy épp a szülést követő aranyóra.

Mi az a mellre kúszás?

Az újszülöttekről úgy hisszük, még semmit sem tudnak, hiszen a fej emelése, az átfordulás, a kúszás-mászás egy darabig még nem megy. És mégis, ezek az éppen csak megérkezett babák egészen meglepő dolgokra képesek. 

Képek: Getty Images Hungary

• szülés
• történelmi érdekesség
• születés
• természetes szülés
• Gyerek