A magyar diákok túlterheltsége több, mint aggasztó: a 2018-as Gyerekjogi jelentés részletei

Az iskolai nevelés egyik fő célja, hogy a gyerekekből jogaikat ismerő, gyakorló, illetve a törvényeket betartó felnőttek cseperedjenek. Ennek ellenére sajnos éppen őket éri jogsérelem, és az érdekképviseletük törvényes úton benyújtott kérései egyszerűen süket fülekre találnak.

A 2018-as Gyermekjogi jelentés szomorú tényekre hívja fel a figyelmet a téma kapcsán.

Falra hányt borsó, amit a diákok mondanak

Az elmúlt években a diákok több alkalommal is demonstrációkkal fejezték ki az oktatás színvonala miatt érzett elégedetlenségüket. A korszerű, diákközpontú, igazságos oktatási rendszerért demonstráltak, mint azt a Gyermekjogi jelentés megfogalmazza. A Független Diákparlament egyébként négy éve ad be olyan javaslatcsomagokat, melyek ugyancsak ezért a célért íródtak, ám érdemi választ javaslataikra egyszer sem kaptak.

Nemhogy nem értik meg a diákokat, a jelentésben foglaltak szerint számos tévéműsorban, riportban igyekezték véleményük hitelességét aláásni. A diáktüntetések során számos szabálysértési bírságot szabtak ki, mintegy mutatójaként egy zajló, polgári szabadságjogokat és gyermekjogokat is sértő folyamatnak.

A diákok véleménynyilvánítási jogát okosabb korlátozni, ha egy intézmény jót akar magának - ez derült ki akkor, amikor egy gimnáziumot azért büntettek meg, mert helyet adott egy, az oktatásról szóló videoklip forgatásához. Ezentúl sajnos nem is meglepő, ha az intézmények óvatosak, és nem adnak teret a diákoknak véleményt nyilvánítani, felszólalni saját érdekükben, mint azt a jelentés írja. Valóban jó példa ez a gyerekek, diákok, a jövő felnőtt nemzedéke előtt? A kibontakozó viták eredményeként születtek tájékoztató anyagok a gyerekek véleménynyilvánítási és gyülekezési jogáról.

Alapvető probléma a túlterheltség

Mint a Gyermekjogi jelentésben olvasható, az elmúlt években az egyik leggyakoribb kritika az oktatási rendszerrel szemben, hogy a diákok túlterheltek. Bár tüntető tömegek és fellépő diák-képviseleti szervek egybehangzó véleménye ez, az oktatási államtitkár sztereotipnak tartja ezt a véleményt, és nem az óraszámcsökkentést javasolja megoldásnak, hanem egy merőben másik vonalon, inkább a tananyag súlyozását, a tanulás hatékonyságát segítő lépéseket tartaná fontosnak.

A diákok túlterheltsége ellen pedig még az MTA szakértői is kiálltak, akik szerint a NAT-ban megjelölt túl magas óraszám a gyerekek egészséges fejlődését sodorja veszélybe. Túl kevés idő marad ugyanis a minőségi pihenésre, kikapcsolódásra, mint mondják.

Mind a diákok véleményének figyelmen kívül hagyása, mind a túl kevés szabadidő hagyása gyermekjogokat sért.

Politikailag kihasznált gyerekek

Nem elég, hogy a gyerekek szava nem jut el a célzott fülekig, több ízben használták őket kampányeszközökként a politikusok, mint azt a Gyermekjogi jelentés írta. A 2018-as országgyűlési választások előtti kampányidőszakban több politikus látogatott el óvodákba, iskolákba, hogy ott ajándékokat osztogasson, és gyerekekkel fényképezkedjen. Ez ellen több civil szervezet is fellépett, és a téma körül társadalmi diskurzus alakult ki, hiszen a gyerekek nem lehetnek politikai célok elérésének eszközei.

Csak remélhetjük, hogy egyszer eljön az idő, hogy az oktatás valóban diákközpontú lesz, illetve, hogy az iskolai tevékenység során nem fognak alapvető jogok sérülni. A jövő nemzedéke előtt nem az szolgáltat jó példát, ha elnyomjuk a másik ember hangját, hanem, ha teret adunk neki, és megfelelő megoldások születnek.

A cikkben közölt adatok a 2018-as Gyermekjogi jelentésből származnak.

Képek: Getty Images.

Japán iskolák

Érdekes, hogy a más-más kultúrák iskoláiban milyen eltérő szokások lehetnek: a japán diákok mindennapjai így telnek.

• diák
• jog
• törvény
• igazság
• igazságtalan
• Gyerek