Ha dadog a gyerek: miért van, és hogyan kell kezelni a beszéd akadályozottságát?

Nekünk, akik gond nélkül ki tudjuk mondani, amit szeretnénk, a beszéd akadálytalansága teljesen természetes dolog. Sokan bele sem gondolnak, milyen lenne, ha hiába van meg a mondanivaló, kimondani azt csak sokadik próbálkozásra sikerülne. Fárasztó lehet a küzdés, fullasztó a bent rekedt szó, bosszantó az akadályozottság, és egyes helyzetekben, érthető, ha zavarba ejtő lehet a helyzet.

A világon becslések szerint körülbelül 70 millió ember dadog, akiknek többsége, 3:1 arányban, fiú, illetve férfi. A dadogás egyfajta beszédfogyatékosság. Aki dadog, nem - mindig - tud folyamatosan beszélni, elnyújt, többször ismétel bizonyos hangokat, szótagokat, hosszas szüneteket tart, beszédét arcrángások kísérhetik. A dadogás nem minden érintettnél egyformán jelentkezik, és a mértéke is egyénenként eltérő lehet.

Dadogás gyerekkorban

A dadogás rendszerint három-négyéves kor körül alakul ki, de előfordul, hogy már az előtt. Szülőként nagyon fontos felismerni, és felismerés után cselekedni a gyerek érdekében. Több feladat is vár rá.

Logopédushoz kell fordulni. Ugyan a dadogás nem mulasztható el, a logopédusnál olyan gyakorlatokat, feladatokat kap a gyerek, melyek valamelyest segítenek akár olyan szintre csökkenteni a dadogást, hogy azt egy avatatlan fül akár észre sem veszi. A terápia sikeressége esetenként változó.

A szülő másik fontos feladata, hogy a dadogó gyerek lelkére is figyeljen. A dadogás komoly lelki problémákat, gátlásosságot, stresszt és szégyenérzetet válthat ki a gyerekből, ami akár egész életében elkísérheti. Bizonyos hangok, szavak kiejtése folyamatosan stresszelheti a gyereket, szorongást okozhat számára társaságban megszólalni, iskolatársai előtt beszélni. Szülőként is fontos ezt oldani a gyerekben, segíteni neki feldolgozni helyzetét, elmagyarázva, nincs semmi baj azzal, hogy nem mindig tud könnyedén beszélni, de indokolt lehet akár pszichológushoz is fordulni, aki tanácsokkal segíthet vigyázni a dadogó gyerek lelkére, személyisége optimális fejlődésére.

Fontos, hogy a gyereket környezete mindig türelemmel hallgassa, ne vágjanak közbe, ne javítgassák, főleg ne szégyenítsék meg. Ha vannak testvérei, nekik is el kell magyarázni, hogy semmiképp sem szabad őt kinevetni, kicsúfolni dadogása miatt.

Miért alakul ki a dadogás?

Pontos okát nem ismeri a tudomány, de sokan sejtenek neurofizilógiai, illetve genetikai hátteret a jelenség mögött. A dadogás sok esetben öröklődik is.

A dadogást kutatók próbálják megtalálni a konkrét agyterület zavarát, de mindeddig a sok vizsgálat sokféle képet adott az érintettek agyáról, és az eredmények csak részben mutatnak párhuzamot. Ami sokaknál azonos, az, hogy a temporális lebeny nem megfelelően aktiválódik, és ez a Broca-terület és a premotoros mező közötti információáramlás és feldolgozás zavarát kelti. Egyelőre nem tudni, melyik következik melyikből.

Dadogók és dadogó gyerekek szülei gyakorta számolnak be arról, hogy a beszédakadályozottság mértéke nem mindennap, nem minden helyzetben egyforma. Vannak jobb és rosszabb napok, a dadogást fokozhatja a stressz, a megfelelni akarás, de a fáradtság is.

Ha dadogni kezdett a gyerek

Amennyiben egy gyerek sejthetően dadogni kezd, esetleg nehéz eldönteni, arról van-e szó, vagy sem, nem kell azonnal megijedni, főleg nem felhívni a gyerek figyelmét arra, hogy valami szokatlant tapasztal a szülő a beszédében. Nem biztos, hogy valóban kialakul a dadogás. Kisgyerekeknél, akik még épp csak tanulják kifejezni magukat, és idegrendszerük is fejlődőben van, előfordulhat, hogy a beszéd nem mindig folyamatos.

Egyértelmű tünetek esetén jobb nem halogatni, és mielőbb szaksegítséget kérni a gyerek érdekében, hogy dadogását a lehető legkisebb mértékűre csökkenthessék a logopédus segítségével.

• dadogás
• beszéd
• gyerekek
• Gyerek