Történelmet írt a 9 éves gyári munkáslány: fotója változtatta meg a világot

A gyerekek látványa, akik fülsiketítő gépek mellett, veszélyes munkakörülmények között dolgoztak, egyáltalán nem volt ritka még a XIX-XX. század fordulóján sem. Az ipari forradalom következtében a bányák, textilgyárak számára világszerte olcsó munkaerőt jelentettek a gyerekek.

Azért, hogy napjainkban - a világ szerencsésebb felén - ez ne így legyen, sokat tett egy bizonyos Lewis Wickes Hine fotós-szociológus. És a pozitív előjelű változásban közrejátszott egy kilencéves kislány, Sadie Pfeifer is.

Gyerekmunka az ipari forradalom idején

A XVIII. század második felében kezdődő ipari forradalom Nyugaton a gyermekmunka virágzásának korát hozta el. Ekkortájt Anglia és Skócia csaknem 150 gyapotmalma munkásainak kétharmada volt gyerek. Világszerte több millió gyerek dolgozott akár napi 12-14 órát gyárakban, bányákban. Az USA-ban még 1900-ban is a dolgozók mintegy 18%-a 16 év alatti gyerek volt.

Az Egyesült Államokban 1904-ben a gyerekek kizsákmányolása ellen létrehozták az Országos Gyermekmunka Bizottságot. A gyermekmunka felszámolásáért küzdő szervezet megbízásából dolgozott Lewis Wickes Hine fotós-szociológus is, aki több mint egy évtizeden át készített fényképeket gyárakban, bányákban dolgozó gyerekekről.

Volt ahol a bejutás érdekében kereskedőnek vagy biztosítási ügynöknek adta ki magát. A több ezer gyerekmunkásokról készült felvételnek köszönhetően, melyeket ez idő alatt készített, arca lett a szegénységnek, szenvedésnek, nélkülözésnek.

Cotton Mill Girl

Lewis Wickes Hine fotói folyóiratokban, plakátokon, gyermekmunka-ellenes találkozókon jelentek meg. Felvételeinek hála - melyek közül a leghíresebb kétségkívül az 1908-ban Sadie Pfeiferről készült Cotton Mill Girl című lett - 1914-ben Amerika 35 államában tiltották be a 14 év alatti gyermekek foglalkoztatását, a 14-16 év közöttiek számára pedig napi 8 órában maximalizálták a munkaidőt.

Sadie Pfeifer

Sadie Pfeifer a Lancester Cotton Millsben dolgozott, és egy sor fonógépért felel. Sadie fel-alá járkált sorok között, söpörte a gépekről lehulló szöszöket, és figyelte az orsókat, nehogy megszakadjanak. A gépek alá behajolni és összegyűjteni a gyapotot cseppet sem volt veszélytelen elfoglaltság: sokszor előfordult, hogy a gyerekek haja lángra kapott, sőt akár a karjukat is leszakíthatta a gép. 

Sadie Pfeifer 1899-ben lszületett. Apja, Thomas és anyja, Nancy házasságából legalább nyolc gyerek született, akik közül négy érte meg az 1990-es népszámlálást. Sadie volt a legfiatalabb közülük. A kislány nem járt iskolába, kilencévesen került a Lancester Cotton Millsbe. Korán, 17 évesen férjhez ment Arthur Wallace Bushhoz. Éltek a virginiai Danville-ben, majd a dél-karolinai Rock Hillbe költöztek, ahol mindketten a Rock Hill Textilgyárban dolgoztak. Egy kisfiuk született, William - aki azonban szüleit megelőzve távozott erről a világról. A házaspár élete végéig textilgyárakban dolgozott. Sadie Pfeifer 1950-ben, 51 éves korában halt meg sztrók következtében, Dél-Karolinában. Sadie élete úgy telt le, hogy nem tett semmi jelentőségteljeset, nem maradt utána senki és semmi, Lewis Wickes Hine róla készült fotójának köszönhetően azonban - tudtán kívül - szerepet vállalt abban, hogy az őt követő nemzedékek gyermekkora már ne textilgyárakban és bányák sötétjében múljon el.

Gyermekmunka napjainkban

A gyermekmunka Nyugaton már nem legális, de a világ kevésbé szerencsés felén napjainkban is folyamatos küzdelem folyik ellene.

Képek: Getty Images Hungary

• gyermekmunka
• gyár
• bánya
• fotósorozat
• Gyerek