4 érdekes dolog a babák agyáról, amit sokan nem tudnak: már az anyaméhben elkezdődik a nyelvtanulás

A baba már az első életévében hihetetlen változáson megy keresztül, hiszen ennyi idő leforgása elég ahhoz, hogy járni kezdjen, hangzókat formázzon a kis szájával, és felfedezze a körülötte levő világot, például különbséget tudjon tenni a tárgyak és személyek között. Olyan ütemben tanul, amely egyetlen későbbi életszakasszal sem vethető össze, ehhez pedig az agy dinamikus fejlődése is hozzájárul.

Az agy az a szervünk, amely a gerincvelővel együtt a központi idegrendszert alkotja, és minden mozzanatot irányít. Az idegsejtek, a neuronok kezdetektől fogva folyamatosan kommunikálnak egymással, és idővel idegpályákká, szinapszisokká alakulnak. Az idegdúcok idegsejtjei képesek az információ felvételére, feldolgozására és azok továbbítására, ezek az első pár évben hatalmas fejlődésen mennek át. 

Emlékezőképességgel születnek

A terhesség 4. hetében elindul az embrió idegrendszerének fejlődése, kialakul a gerincvelő majd a velőcső elülső részén a három agyhólyag, amelyekből az agy, a velőcső többi részéből pedig a gerincvelő fejlődik tovább. Kutatások azt már kimutatták, hogy a magzat a méhben töltött utolsó hetei alatt képes felismerni édesanyja hangját és bizonyos dallamokat, azaz emlékezőképességgel születnek. Ugyanakkor az ember nem tudja felidézni a hároméves kora előtti időszakot, ezek a képek gyorsan eltűnnek, és csupán emléknyomok maradnak. A hippokampusz nagyjából négyéves korra fejlődik ki, ettől kezdve emlékszünk folyamatosan.

Kétszer olyan aktív az agyuk, mint a felnőtteknek

Amikor a kisbaba megszületik, agyának tömege még csak egynegyede a felnőtt agy tömegének, mégis ilyenkor már csaknem az összes neuront tartalmazza, amelyet a baba használni fog élete során. Óvodáskor végére eléri a felnőtt agy méretét, de ekkor még kétszer olyan aktív a szerv, és az érési folyamat egészen húszéves kor közepéig folytatódik. 

Már az anyaméhben elkezdődik a nyelvtanulás

A washingtoni Csendes-óceáni Lutheránus Egyetemen végzett tanulmány megállapította, hogy a csecsemők születésükkor nemcsak édesanyjuk hangját tudják megkülönböztetni egy másik személytől, de anyanyelvüket is egy idegen nyelvtől. Ez arra utal, hogy az anyák a kicsik első nyelvtanárai.

Egy másik kutatásban svéd és angol kutatók születés után 30 órával vizsgáltak újszülötteket. A picik szájába cumit adtak. Az angol anyanyelvű édesanyák gyerekei intenzívebb cumizásba kezdtek a svéd nyelv hallatán, és ez fordítva is igaz volt: a svéd anyanyelvű anyák gyermekei ugyanezt tették az angol beszéd hallatán. A kutatók úgy vélik, hogy a két nyelvre adott válaszreakció alapján különbséget tudnak tenni az újszülöttek az anyanyelvük és egy idegen nyelv között. 

Más a fiúk, és más a lányok agya

Már a méhben különbségek vannak a fiúk és lányok agyszerkezetében, ezért pedig a tesztoszteron hormon a felelős, ennek termelését az agy és az agyalapi mirigy szabályozza. Azoknak a kisfiúknak, akik születésükkor kétszer annyi tesztoszteronnal rendelkeznek, mint az átlag, a beszédfejlődésük is később indulhat be. Az idegsejtek változatossága, illetve a köztük lévő kapcsolatok száma is eltérő lehet a két nem között. 

Így növeld a gyerek IQ-ját pár egyszerű dologgal

Ilyen kicsi korban a szabad játék a legfontosabb fejlesztő tevékenység, minden egyes játéktípus másfajta kapcsolatot hoz létre az agyukban.

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• gyereknevelés
• baba
• agy
• érdekesség
• fejlődés
• Gyerek