Iskola helyett a hét minden napján a bányában dolgoznak ezek a gyerekek: Kamerunban virágzik a fiatalok kizsákmányolása

Míg a haladó országokban az a természetes, hogy a gyerekek iskolába járnak, kortársaikkal ismerkednek, és önfeledten játszanak, addig a szegényebb régiókban mindez kiváltságnak számít.

Az International Labour Organisation - ILO -, azaz az ENSZ szakosított szerve, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint világszerte körülbelül egymillió 5 és 17 év közötti gyermeket dolgoztatnak munkásként kőfejtőkben, kisüzemi bányákban vagy gyári munkaerőként. A rendkívül kiszolgáltatott gyerekeknek sokszor életveszélyes körülmények között kell dolgozniuk, és roppant hosszú munkaidőt kell kibírniuk.

Iskola helyett veszélyes aranybányák

Kamerun eldugott falvaiban több ezer gyerek tölti az iskola helyett mindennapjait a sokszor veszélyes aranybányákban, ahol nemcsak egészségüket, de életüket is kockáztatják a kis mennyiségű nemesfém miatt, amit aztán aprópénzért eladnak a feketepiacon, így kényszerülnek hozzájárulni családjuk megélhetéséhez.

Ezeknek a gyerekeknek a nagy része sosem járt iskolába, az oktatást és a tanulást áldozták fel családjuk túlélése érdekében. Az elszegényedett régiókban, ahol még az ivóvízért vagy az élelemért is meg kell küzdeni, valóban nehéz arról meggyőzni a szülőket, miért kellene a gyermeknek munka helyett iskolába járnia.

Súlyos balesetek, mérgező higany

A kameruni gyerekek nagy része apró üregekben, vájatokban tölti a napját aranyat keresve. Sokszor elég egy kisebb földrengés, hogy az egész barlang rájuk omoljon, de nemegyszer víz alá kell merülniük azért, hogy kincset találjanak.

Az aranybányászat során a gyermekek egészsége is veszélyben van, mivel nagymértékben használnak mérgező higanyt vagy cianidos lúgzást a kinyerési eljárás során, mindenféle védőfelszerelés nélkül. A higany állandó belégzése komoly egészségromboló hatással bír, véglegesen károsíthatja a különféle szerveket és az idegrendszert. A vízben, üledékekben található elem könnyen az állatok szervezetébe, ezek elfogyasztásával pedig az ember szervezetébe kerül, csakúgy mint a cianiddal szennyezett víz, ami aztán a lefolyó vízzel együtt a saját ivóvizüket is megfertőzheti.

- Sosem jártam iskolába. A családom miatt vagyok itt, hogy támogassam őket, még ha félek is. A hét kilométer hosszú, szűk járat, ahol aranyarat keresünk, bármikor összeomolhat. De nincs más választásom - mondja a 14 éves Ruth Adjama, aki 9 milligramm aranyért és egész napos munkájáért két eurót, átszámítva nagyjából 700 forintnak megfelelő összeget kapott a feketepiacon. Ennyiért kockáztatja nap mint nap az életét. 

Az ILO  statisztikái  szerint  jelenleg világszerte körülbelül 218 millió 5–17 éves gyermeket érint a munkában való foglalkoztatottság. Közülük mintegy 152 millió áldozata van a gyermekmunka kizsákmányoló gyakorlatának, és csaknem ennek fele veszélyes munkát végez.

- A gyermekmunkát olyan gazdasági kizsákmányolásként definiáljuk, amely veszélyezteti egy gyermek iskoláztatását, egészségét, illetve a fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi fejlődését. A gyermekmunka egyszerre oka és következménye is a társadalmi egyenlőtlenségeknek, melyeket megerősítenek a hátrányos megkülönböztetések - írja az UNICEF, ami többek között a gyermekek kizsákmányolása ellen is küzd.

14 éves, szegény és terhes: a Fülöp-szigeteki babagyár

A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában található dr. Jose Fabella kórházat a világ egyik legnagyobb "babagyárának" nevezik, ahol napi szinten rengeteg kismama a kórház egyetlen kórtermébe zsúfolva hozza világra babáját. 

 Borító-és ajánlóképek: Youtube. 

• gyerekmunka
• bányászat
• arany
• Gyerek