Tanulni, enni, nyugalomban élni luxus lenne: 10 ország, ahol nem jó gyereknek lenni

Évi több tízmillió gyerek születik, és közülük rengeteg érkezik élhetetlen körülmények közé.

Ahol rossz gyereknek lenni
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Föld népessége évente 83 millió fővel gyarapodik, ám az újszülöttek jókora hányada születik olyan országokba, ahol nehéz sors, mindennapi küzdelem vár majd rá az életben maradásért.

A világ számos országában, különösen Afrikában és a Közel-Kelet egyes országaiban a nyugodt mindennapok, a tiszta ivóvíz, az ennivaló, a biztonság, az orvosi ellátás és a tanulás lehetősége is elérhetetlen luxust jelent.

Tíz ország, ahol nem jó gyereknek lenni

Közép-Afrikai Köztársaság

Afrika kellős közepén terül el a Közép-Afrikai Köztársaság, ahol a teljesen alapvető orvosi ellátás is elérhetetlen dolog: a világon itt a legrosszabb az egészségügyi ellátás. Rengeteg gyerek marad alapvető oltások nélkül. Sajnos a családok anyagi körülményei is siralmasak, a lakosság több mint 46%-a szó szerint éhezik. Az UNICEF adatai szerint több mint 35 ezer öt éven aluli gyerek súlyosan alultáplált. Itt jut a legkevesebb pénz az oktatásra is - a GDP 1,2%-a. Négyből egy gyerek soha nem kerül iskolába.

Ez az ország a harmadik legveszélyesebb ország a világon, így a biztonságérzet a gyerekek számára vágyálom marad. 2012 óta véres belső harcok dúlnak, és komoly problémát jelent a gyerekkatonaság. A gyerekkatonaság problémája az UNICEF adatai szerint világszerte negyedmillió gyereket érint. Bár az ENSZ és az UNICEF egyaránt küzdelmet folytat a gyerekeket gyerekkoruktól és lelki nyugalmuktól megfosztó jelenség ellen, a Közép-Afrikai Köztársaságban 2016-17-ben 50%-kal nőtt a gyerekkatonák száma.

Csád

A világ országai közül Csád az ötödik legrosszabb életkörülményeket biztosító ország. Sajnos a gyerekházasságok súlyos problémát jelentenek. Az UNICEF adatai szerint a csádi 20-24 éves nők 60%-át már gyerekként férjhez adták. A gyerekek a házasságba kényszerítve idejekorán, kellő lelki érettség nélkül anyává válnak. A gyerekházasságok számos más országban is gyakoriak, így például Nigerben és Maliban is, illetve Indiában, Guineában és Nepálban. A gyerekházasság mellett a 4-14 éves kislányokon végzett nemiszervcsonkítás ugyancsak borzasztó szokás számos afrikai országban, illetve a Közel-Keleten is. 

Csád közel felét súlyos éhínség sújtja, de ide születni más szempontokból is szomorú kilátásokkal jár: az ország egészségügye a második, gazdasága a nyolcadik, oktatási rendszere a harmadik legrosszabb a világon. Orvosi ellátást kapni, rendesen enni, ruházkodni, tanulni az itt élő gyerekek nem tudnak. Csád ráadásul a 23. legveszélyesebb ország, ahol a szegénység mellett az erőszak is a mindennapok állandó kísérője.

Kongói Demokratikus Köztársaság

Irak után a világ második legveszélyesebb országa ez, ahol a vérontás, az erőszak, az agresszió sajnos mindennapos dolog. Gyerekként ezt látni borzasztó lelki teher lehet, ahogyan alapvető biztonságérzet híján cseperedni is. A Kongói Demokratikus Köztársaságban kiugróan gyakori a nemi erőszak: évente 10-15 ezer nő és gyerek esik szexuális erőszak áldozatául. Bár a keleti, háborús térségben az erőszakolások gyakoribbak, ez a családon belüli erőszaknak is egy megnyilvánulási formája.

Az ország gazdasága és oktatási rendszere világviszonylatban a húsz legrosszabb közé esik, és az egészségügyi ellátás is nagyon alacsony szintű. A lakosság több mint 26%-ának a napi étkezése is kétséges. A kongói gyerekekre nehéz gyerekkor és sok javulást nem ígérő felnőttkor vár.

Irak

Irakot jelenleg a világ legveszélyesebb országaként tartják számon. Irakban hosszú ideje romboló, háborús helyzet dúl, egyes városokat az Iszlám Állam fegyveres erői őriznek. A gyerekek életkörülményei, a rájuk ható fizikai és lelki nyomás elképzelhetetlen terhet jelent. Sok kicsi úgy éli napjait, hogy fogalma sincs arról, mit jelenthet békében, félelem és fegyverek ropogása nélkül élni, hiszen beleszületett a háborús helyzetbe. Számukra a harci járművek és katonák jelenléte már a mindennapok része. Ez sajnos minden, hosszú ideje háború sújtotta ország kisgyermekeire igaz.

Az országban milliók maradnak tiszta ivóvíz nélkül, és a fennálló háborús helyzet miatt a terület higiéniai szempontból is egyre siralmasabbá válik. Az életkörülmények mind embertelenebbek lesznek. Irak gazdasága a 21. legrosszabb a világon. Az országban egyértelműen az életben maradás a legfőbb cél, de tény, hogy a gyerekek életében a megfelelő oktatás is szükséges lenne: az ország oktatási rendszere azonban világviszonylatban a huszadik legrosszabb.

Jemen

Jemen életszínvonal tekintetében a második legrosszabb körülményeket nyújtó ország a világon. Oktatási rendszere a hatodik, egészségügye a 21. legrosszabb, gazdasága az országok közül a legutolsó helyen áll. Ami az ott élők biztonságát illeti, ez a 11. legveszélyesebb ország.

Az országban különösen a kislányok néznek sötét jövő elé, mivel itt a világon a legnehezebb a nők sorsa. Szemben a férfiakkal, jogaik alig-alig vannak, és teljes testet, sok esetben arcot is fedő öltözéket kell hordaniuk. A jemeni nők 70%-a analfabéta. Rengeteg lány az általános iskolát sem fejezi be, mert a családok inkább a fiúk taníttatására fordítják a rendelkezésre álló kevés pénzt. Ha egy nő valami csoda folytán mégis az egyetemig jut, nagyon valószínű, hogy nem fog tudni elhelyezkedni.

Szudán

Egyiptomtól délre terül el a világ hatodik legrosszabb tanulási lehetőségeit biztosító ország, Szudán, ahol sajnos rengeteg gyerekre, fiúkra és lányokra egyaránt vár katonaság.

Szudánban, ahogy sok más afrikai országban is, nagyfokú a szegénység: gazdasága a 17., egészségügye a 19. legrosszabb a világ országai között. Veszélyes ország, csaknem benne van a top ötben: ez az ország a hatodik legveszélyesebb a világon. A háborús konfliktus övezeteinél élő családok, gyerekek nap mint nap szemtanúi, elszenvedői a vérontás szörnyűségeinek.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Niger

Északnyugat-Afrikában fekszik Niger, ahol a világon a második legrosszabb az oktatás helyzete. Gazdasága a huszadik legkedvezőtlenebb. Súlyos, krónikus élelmiszerhiány, magas alultápláltság jellemzi az országot. A családok napi étkezése is bizonytalan, ahogyan az ivóvízellátás is. Niger egészségügyének helyzete a 14. legrosszabb világviszonylatban. Halálos járványok sújtják az ott élőket: a kolera, az agyhártyagyulladás és a kanyaró is számos életet követel nap mint nap, kielégítő orvosi ellátás azonban nincs.

A gyerekek itt sem cseperedhetnek teljes nyugalomban: az ország a 25. legveszélyesebb a világon, és a szomszédos országok háborúinak az itt élők is megérzik a negatív hatásait.

Afganisztán

Hosszú ideje háború sújtotta területként szörnyű körülmények közé születnek itt a gyerekek. Afganisztán a világ negyedik legveszélyesebb országa. 2017-ben 295 ezer ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét, és menekülttáborokban megszállni. Az UNICEF adatai szerint ebben az évben volt a legmagasabb az erőszakos halált halt emberek száma az országban a háborús helyzet kezdete óta.

A lakosság több mint 35%-a nap mint nap éhínségben él, és több mint 13,5 millió ember napi vízellátása kétséges. Több százezer gyerek súlyosan alultáplált. Mindeközben a 6-11 éves gyerekek egyharmada szenved a szervezet víz- és tápanyagkészletét erősen igénybe vevő hasmenéses megbetegedéstől.

Nemcsak lakóházak, de iskolák és kórházépületek is rongálódtak a harcok során, aminek mind az oktatás, mind az egészségük elszenvedi hatásait. Több ezer gyerek maradt tanulási lehetőség nélkül. Afganisztán egészségügye a 17., oktatása a 12. legrosszabb világviszonylatban. 

Libéria

A 14 éves, az ország lakosságát és életkörülményeit romboló polgárháború, valamint az elmúlt években Nyugat-Afrikában tomboló ebola járványa után - 2016-ban a WHO a betegségtől mentes övezetté nyilvánította - Libéria magához térni igyekszik. A járvány következtében rengeteg gyerek árvult meg. Az ország lakosságának jelentős része fiatal, ám lehetőségeik igen korlátozottak. Az oktatásra itt a nyolcadik legalacsonyabb összeget - a GDP 2,5%-a - fordítják a világon.

Az országban magas az erőszakos támadások száma. Ez a huszadik legveszélyesebb ország mind közül. Libéria rendelkezik a 16. legkedvezőtlenebb gazdasággal és a negyedik legrosszabb egészségüggyel, de a terület múltját tekintve az épp csak magához térni próbáló Libéria helyzete valahol érthető.

Nigéria

Nigéria a szintén nehéz körülményeket biztosító Nigertől délre fekszik. Bár oktatása a többi sorolt országéhoz képest jobb, mivel "csak" a 32. legrosszabb a világon, Nigéria még mindig az ötödik legveszélyesebb ország. Háborús helyzet és terror sújtja lakosságát.

Gazdasága a 19. legrosszabb a világon. Különösen a harci térségekben uralkodik élelemhiány, de országszerte mindenütt éheznek, és alultápláltak az emberek. A lakosság 90%-a mezőgazdasági munkából próbál megélni. A családok minden dolgozni képes tagja a földekre megy, az anyákat elkísérik a gyerekek is. A nők és a gyerekek sorsa az országban kiemelkedően rossz. Nigériában a gyerekmunka a mindennapok része. A lányokat a korai házasságkötésre készítik fel már gyerekkoruktól kezdve.

Ami egészségügyét illeti, Nigéria a nyolcadik legrosszabbként említhető világviszonylatban. Az országban igen magas az ötéves kor alatt életüket vesztő gyerekek száma: napi húszezer kisgyerek hal meg különböző betegségek következtében.

Tiniként kell megélniük, amit 30 után sem könnyű: gyermekanyák mesélik el történetüket

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük