Lehet a szivárvány fehér? - A legkülönlegesebb természeti jelenségek fotókon

A természet produkálja a legelképesztőbb látványosságokat.

Természeti jelenségek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Már egy naplemente vagy napfelkelte is misztériumszerű, fantasztikus élmény sok ember számára, legyen bármilyen hétköznapi. 

Számtalan ritkán látott természeti jelenség van, ami ámulatba ejtheti az embert. 

Természeti jelenségek

A természettel való szoros együttműködés egyidős az emberrel, ahogy a hozzá kötődő filozófiák, hiedelmek, elképzelések is. Majdnem minden természeti jelenséghez kötöttek egy-egy istenséget. Az ókori görögök a villámlásban Zeuszt, főistenük haragját látták. A négy természeti elemhez, a levegőhöz, tűzhöz, vízhez és földhöz még emberi tulajdonságokat is kötöttek, és a csillagjegyeket is ezek alapján osztották négy kategóriába. Érdekes jelenségekről mutatunk fotókat.

Fehér szivárvány akkor jön létre, mikor a köd vízcseppjei törik meg a fényt. Színe azért fehér, mert a ködben apró cseppek találhatóak. Minél nagyobb cseppek törik meg a fényt, annál színesebb lesz a szivárvány.
Fotó: Frederic MICHAUD
A holdszivárvány nagyon ritka, és csak bizonyos esetben látható: a holdnak alacsonyan kell lennie az égen, és nem takarhatja el felhő, nagyon sötét éjszakai égbolt szükséges hozzá, valamint cseppek vagy kristályok, melyek megtörik a fényt.
Fotó: jonmccormackphoto /
A catatumbói villámlás egy légköri jelenség a Catatumbo-folyó torkolatában, Venezuelában. A szinte mindennapos, hosszú ideig tartó villámlást tartják a földi ózontermelés egyik fő forrásának. Ezen a helyen villámlik egy évben a legtöbbször a Földön: évente körülbelül 1,2 millió villámlást regisztrálnak, ami átlagosan 28 villámlást percenként.
A vulkanikus villámlás a vulkánkitörésben létrejövő elektronikus kisülés. Vulkáni hamu és jég összeütköző, széttöredező részecskéi generálják a statikus elektromosságot. Piszkos viharnak is nevezik a jelenséget.
Fotó: by Mike Lyvers /
A glóriaszivárványt többnyire hegymászók és pilóták figyelhetik meg. Akkor jön létre, ha a nap pontosan a megfigyelő mögül süt, és a fény a vízcseppekről a megfigyelő szemébe verődik vissza.
Fotó: Theo Segonds
A heves zivatarokkal járó szelek hatására a levegő felszáll, és egy függőleges tengely körül forog, ha tornádószerű egy vízoszlop. De a csendes vízoszlopok sokkal gyakoribbak, és ritkán veszélyesek. A felhők, amelyből leereszkednek, lassan mozognak. Fejlődő viharrendszerekhez kapcsolódnak, nem pedig viharhoz.
A tűzörvény - vagy más néven tűzördög - egy tűz gerjesztette forgószél. A jelenség szélörvénnyel kezdődik, amelyet gyakran a füst tesz láthatóvá. Akkor fordul elő, amikor az erősen növekvő hőség és a viharos szélviszonyok együttesen légörvényeket képeznek.
A kapucsínótenger elnevezés abból ered, hogy a jelenség emlékeztet a kávén található tejhabra. A jelenség oka már nem olyan kellemes, mint az asszociációja: az óceánban lévő szennyeződések, például sók, vegyszerek, elpusztult növények, lebomlott halak és hínárból származó váladékok hozzák létre. Ezeket erős áramlatok kavarják össze, amelyek buborékokat generálnak a vízben.

Képek forrása: gettyimages; Wikipédia/FMichaud76; Wikipédia/Théo Segonds; Wikipédia/Christine Zenino; flickr/Chris Tangey

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük