Mennyi fehérjét lehet enni vesebetegként? Súlyos következménye lehet, ha nem tartják be

A fehérjedús ételeken alapuló étrend hosszú távon erősen terheli a veséket, megváltoztathatja a vizelet összetételét.

Már 50 éve vizsgálják a fehérjék és a kiválasztó szervrendszer működésének kapcsolatát, ám szerencsére több tanulmány bizonyította, hogy az egészséges emberek veseműködését nem befolyásolja a fehérjebevitel mennyisége.

Veseelégtelenség a helytelen életmód, az elhízás, dohányzás és mozgáshiány következtében, illetve valamilyen krónikus betegség, többek között a cukorbetegség szövődményeként alakulhat ki. Egy egészséges embernek 40-65 gramm proteint kell naponta fogyasztania - ez az, amit betegen nem szabad.

Vesediéta a betegség típusa szerint

Ha már kialakult veseproblémával áll szemben az ember, típusától függően vesediétát javasolnak a szakértők. Általánosságban elmondható, hogy a veseproblémával küzdőknek a fehérje-, foszfor-, nátrium-, kálium-, só- és folyadékbevitel, valamint a savas ételek fogyasztási rendjét állítja be a kezelőorvos. Ismerősen csenghet az alacsony fehérjetartalmú diéta, azaz az LPD, amit sok esetben alkalmaznak az orvosok.

Az alacsony fehérjefogyasztáson alapuló diéta csökkenti a dialízisek számát, miközben az anyagcsere működésének hatékonyságát növeli. A túlzott fehérjebevitel ugyanis leterheli a veséket, feldolgozáskor fehérjehulladék keletkezik, amiket a beteg vesék nem tudnak kiválasztani. Ám fehérjék nélkül a testünk nem tudna felgyógyulni a sérülésekből vagy fertőzésekből. Fehérjevesztés elkerülése érdekében olyan proteineket kell fogyasztani, melyek hasznosulni tudnak. 

Krónikus vesebetegség

A krónikus vesebetegségeknek öt fokozata van. Jelenlétét megállapítani vizeletvizsgálat során elemzésre került fehérjemennyiségből tudják. Akik a krónikus veseelégtelenség első, második vagy harmadik stádiumában vannak, kalóriabevitelük 12-15%-át tehetik ki fehérjék. Mivel ez a típusú veseelégtelenség gyógyíthatatlan, mindenképpen életmódjukban és az étrendjükben kell változtatni. 

Ha négyes súlyosságú a veseelégtelenség, akkor a napi kalóriabevitel 10%-át tehetik ki fehérjék. A cél, hogy minél kevesebb fehérjehulladék kerüljön a szervezetbe, így elkerülhető az émelygés, az étvágytalanság, a hányinger és a hányás, a gyengeség érzete, az ízérzékelés változása és a viszketés.

Végső stádiumban a vesék lényegében alig működnek. Így az ötödik stádiumban már szükséges dialízisre járnia a betegeknek. Ilyenkor a vesetranszplantáció lehet az egyetlen esély. A dialízis megtisztítja a vért a fehérjéktől, éppen ezért az alacsony fehérjetartalmú diéta ebben a stádiumban nem fontos, sőt! Mivel a dialízis során értékes aminosavakat is eltávolítanak a vérükből, magasabb fehérjebevitel szükséges az elveszített fehérjék pótlására, amit a kezelőorvos tervez meg. Az étrend betartásával a vér átszűrésének gyakoriságát is csökkenteni lehet.

Akut vesegyulladás

Akut vesegyulladás esetén a diétának több szakasza van. Az első szakasz 8-10 napot ölel át, ekkor sószegény, napi 1 grammnál is kevesebb só, és csökkent fehérjefogyasztás javasolt, nem lehet több 20-25 grammnál, lehetőleg húsfélék kerülésével. Emellett korlátozzák a káliumbevitelt és a folyadékfelvételt is. A diéta második szakasza 2-4 hétig tart. Ebben a szakaszban már megemelik a folyadékbevitel mértékét, a napi sófogyasztás mennyisége is nőhet 3 grammra. Növelhető még a fehérjebevitel mértéke is 40 grammra - a húsfélék kerülésével.

Az utolsó, harmadik szakasz az akut vesegyulladás gyógyulásáig tart. Amint a vesék elkezdenek megint normálisan működni, megfelelő mennyiségű vizelettermelésre képesek, már engedett a napi 1,5-2 liter folyadékfogyasztás és az 5 grammos sóbevitel, amit egészséges állapotban sem szabad túllépni. Fehérjéből ebben az időszakban maximum 60 grammot lehet bevinni, de csak ha teljesen normális a kiválasztási folyamat. A kezelőorvos engedélye nélkül sosem szabad változtatni az étrenden.

Diabétesz következtében kialakult krónikus vesebetegség

Itt az étrend a vércukor és vérnyomás kontrollálását hivatott szolgálni, amivel lassítja a veseromlás folyamatát. A dietetikus állítja be a szükséges fehérjemennyiséget is.

Legtöbbször tojás- és burgonyaétrendre lehet számítani, amiben 3:2 arányban keverednek az esszenciális és nem esszenciális fehérjék. Ezzel napi 15 gramm fehérjét viszünk be, proteinszelektív diétának is szokták nevezni. A svéd diéta hasonló elven alapszik, csak változatosabb és ízletesebb az előbb említett fajtánál. Ebben az esetben 18-20 gramm fehérjehordozó mellé gyógyszeres kezelést is alkalmaznak. Az aminosavakat pótló gyógyszereket nitrogénmentesen állítják elő.

Krónikus vesegyulladás

Sószegény diéta, maximum 3 gramm só fogyasztása a megengedett, kivéve, ha sóhiány tünetei jelentkeznek. A kezelőorvos növelheti a mennyiséget 6-8 grammra. Viszont, ha magas vérnyomás mellett ödémásodnak a szövetek, akkor nem lehet emelni a napi sóbevitelt. A fehérjehiány elkerülése végett el kell érni 35-40 gramm napi proteinbevitelt. Ha vizelettel fehérje is ürül, akkor ezt lehet növelni 60-80 grammra, természetesen orvosi felügyelet mellett. A folyadékbevitel szintén a beteg állapotától, a vizelet, hányás, izzadtság, hasmenés mennyiségétől is függ. 

Művese-terápia esetén: a dialízis miatt a fehérjebevitelt nem szabad csökkenti, naponta 60-80 gramm fehérjét szoktak javasolni. 

Vannak jó és rossz fehérjék?

Magas proteintartalmú ételek, mint a vörös hús, tej, tojás magas kalória- és koleszterintartalommal  bírnak. Hogyha valakinek magas a koleszterinszintje, vagy valamilyen szív- és érrendszeri betegségben szenved, akkor az orvos szívbarát fehérjék fogyasztását javasolhatja. Többek között ilyen a hal, a csirke, az alacsony zsírtartalmú szójatermékek és az alacsony zsírtartalmú tejtermékek. Javasolhatják neki a kevesebb foszfor fogyasztását, mivel képes lerakódni a vérerekben, ezáltal csökkenti a vesék működését. Ilyen élelmiszer többek között a tej, joghurt, sajt, bab, borsó, magvak, szójából készült termékek. Végezetül azt is javasolhatják, hogy a beteg fogyasszon több jótékony zsiradékot is, ilyen az olívaolaj is.

Gyógynövények a vesebántalmak megelőzéséért

A jó veseműködést elősegítő gyógynövények hatóanyagaiknak köszönhetően remek vízhajtók, de az erekre is jó hatással vannak, ezért még az elsődleges, szervi probléma nélküli magas vérnyomás esetén is segíthetnek. Ráadásul akkor is érdemes kúraszerűen vagy hosszabb távon fogyasztani őket, ha állandó felfázásban, húgyúti fertőzésben szenved valaki, hiszen jól átmossák a húgyutakat.

Képek forrása: Getty Images Hungary

• vesebetegség
• diéta
• vesekő
• fájdalom
• gyulladás
• vesefájdalom
• fehérje
• fehérjedús ételek
• Életmód