Alattomosan bújik meg az idült vesebetegség, még az érintettek sem tudnak mindig róla: tünet nélkül is kialakulhat

A betegségben szenvedők számáról eddig csak becsült adat létezett - a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ által vizsgált populáció 14 százalékánál igazolódott laboratóriumi vizsgálat alapján az idült vesebetegség, ami alátámasztja a nemzetközi becsléseket.

Az idült vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) sokáig nem okoz a páciensek által észlelhető tüneteket, a kifejezetten alattomos, aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik. Hazánkban egészen mostanáig nem készült pontos felmérés a CKD-ban szenvedők számáról, a kutatók nemzetközi adatok alapján itthon 1,5 millió főre becsülték a betegszámot.

A vesebetegség helyzete Magyarországon

A Pécsi Tudományegyetem és az AstraZeneca betegadat-elemzésen alapuló közös kutatásából kiderült, hogy a laboratóriumban vizsgált 100 ezer fős populáció 14 százaléka igazolhatóan CKD-s, de közülük csak minden harmadik volt a hivatalos „betegkartonja” szerint is az.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az AstraZeneca hazai leányvállalata 2021 novemberében együttműködési megállapodást kötött többek között annak érdekében, hogy pontosabban meghatározhassák az idült vesebetegségben szenvedők számát hazánkban (CKD-EPI-HUN). Magyarország első egyeteme és az innovatív gyógyszergyártócég célkitűzése azért is előremutató, mert az idült vesebetegség komoly népegészségügyi probléma az egész világon.

Az idült vesebetegség kialakulásában a magas vérnyomás és a diabétesz jelentős szerepet játszik - utóbbi az összes CKD-s eset több mint 40 százalékáért felelős. A kórkép ráadásul több más, hasonlóan veszélyes betegség megjelenéséhez vezethet. Az előrehaladástól függően akár 14-szeresére is emelheti a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát. A vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása nagy ellátásbeli, és így pénzügyi terhet ró az egészségügyi kormányzatokra, holott a korai felismerés életeket menthet, ugyanis a betegség maga könnyen diagnosztizálható, és így az ellátási költségek jelentősen csökkenthetők.

- Valójában egy rutinszerű, laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható a CKD a páciensek esetében, ehhez ugyanis elegendő az úgynevezett bGFR 1 értéket vizsgálni: amennyiben a 60 alatti eredmény 3 hónapon túl is fennáll a laborleletünkben, úgy sajnos joggal feltételezhetjük, hogy érintettek vagyunk a betegségben, és mihamarabb szakorvos segítségét kell kérnünk - magyarázza prof. dr. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ II. Számú Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrumának igazgatója.

A PTE és az AstraZeneca szakemberei a most közzétett vizsgálat során is többek között ezt az adatot keresték a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központját egészségügyi ellátás céljából felkereső környező hat járás (Komló, Pécs, Pécsvárad, Sellye, Siklós, Szentlőrinc) lakosságának egészségügyi adataiban. A kutatók azt nézték meg, hányan voltak az elmúlt években (2011 és 2019 között) olyan betegek, akikről a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy idült vesebetegségben 1 bGFR = becsült glomerulus filtrációs ráta, mértékegysége: ml/perc/1,73m 2 szenvednek, és hányan olyanok, akiket a valós orvosi dokumentációban rögzítettek mint idült vesebeteg.

- Az elemzés során vizsgált hat járás közel 300 ezer lakosa közül mintegy 100 ezer (97 256) főnek volt releváns labortesztje. A 100 ezer fő 14 százalékánál, egészen pontosan 13 596 főnél igazolódott idült vesebetegség a laboratóriumi eredménye alapján, további 2 374 fő rendelkezett korábbi CKD-diagnózissal. Ami a társbetegségek előfordulási arányát illeti: a laboratóriumban igazolt CKD-s betegek 40 százaléka volt cukorbeteg, 70 százalékuk szenvedett magas vérnyomásban, 20 százalékuknál diagnosztizáltak szívelégtelenséget, továbbá 10-10 százalékuknál lépett fel stroke vagy infarktus - magyarázza Wittmann István.

Meglepő eredményt mutatott azonban az, amikor a laboreredmények alapján igazoltan CKD-s betegek hivatalos orvosi dokumentációját nézték meg. A beazonosított, közel 14 ezer főből mindössze megközelítőleg 3 900 fő egészségügyi kartonjában került felismerésre és rögzítésre, hogy az illető idült vesebetegségben szenved.

Nagyobb szakmai odafigyelést javasolnak

- A CKD-EPI-HUN vizsgálat eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy az idült vesebetegségre érdemes az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani össztársadalmi és egészségpolitikai szinten is. A kapott adatok a klinikusok, a szakmai és közegészségügyi döntéshozók számára különösen fontosak lehetnek azért, hogy átfogó megközelítést biztosíthassanak az idült vesebetegségben szenvedő betegek kezelésében - hangsúlyozza prof. dr. Miseta Attila.

A Pécsi Tudományegyetem rektora, aki egyben a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnöke is, az eredmények tükrében szakmai javaslatot fogalmazott meg a laboratóriumok számára, melyben arra kéri a szakembereket, hogy a jövőben külön jelöljék a kóros bGFR-értékeket a leletekben.

A kutatás rámutatott, hogy a CKD egy népbetegség, és mint olyan, összetett megközelítést igényel rendszerszinten, akár a betegség felismerése, kódolása vagy a kezelése szempontjából. Az idült vesebetegség - ami a nemzetközi becslések alapján másfél millió magyar embert érinthet - népegészségügyi prioritásként kezelendő, melynek javítása szorosan illeszthető a kardiovaszkuláris népegészségügyi mutatók javításának törekvéseivel.

Olvass tovább: 8 finom étel, amik támogatják a vese működését 

Ínycsiklandó ételekkel is lehet támogatni a vese működését, sokat számít a magas antioxidáns-tartalom.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• vesebetegség
• magyarország
• tünetek és betegségek
• tünetmentes betegség
• vese
• Életmód