Az aszpirin megvéd a trombózistól? 5 veszélyes tévhit, amit sokan rosszul tudnak
A véralvadásgátlóról számos tévhit kering, amikről a valós tényeket hematológus szakorvos osztotta meg.

GettyImages-1015375070
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A véralvadásgátlók - antikoagulánsok - olyan készítmények, melyek a fokozott vérrögképződést hivatottak megakadályozni.

Hogy milyen tévhitek keringenek róluk, azt dr. Ercsei Ibolyától, a Trombózis- és Hematológiai Központ hematológusától kérdeztük meg.

Nem igaz, hogy hígítják a vért

A véralvadásgátlókat sokan rosszul, vérhígítóknak nevezik. Ez így helytelen, ugyanis ezek a készítmények nem hígítják a vért, hanem különböző mechanizmusokon keresztül a fokozott vérrögképződést akadályozzák meg.

GettyImages-122267615

A tévedés onnan származhat, hogy véralvadásgátló szedése során a sebek tovább és erőteljesebben véreznek, a véralvadás-vérzékenység egyensúlyát némileg az utóbbi irányába tolják el.

Tévhit, hogy az aszpirin véd a mélyvénás trombózistól

Gyakori tévhit, miszerint az aszpirin véd a mélyvénás trombózis (DVT) ellen. Akinek valamiért megnő a DVT-esélye, az ne aszpirint szedjen, hanem heparint, kumarinszármazékot vagy új típusú antikoagulánst (NOAC). Az aszpirin ugyanis csak az artériás trombózis ellen véd, a vénás vérrögök ellen nem, így szedése teljesen felesleges!

Nem igaz, hogy csak terápiás céllal lehet véralvadásgátlót szedni

Véralvadásgátlót a legtöbben mélyvénás trombózis után kezdenek el alkalmazni, vagyis miután már megtörtént a baj. Pedig ha indokolt, úgy prevenciós jelleggel is lehet (sőt, kell is) alkalmazni - ehhez viszont tudni kell, kinek milyen a trombózisrizikója, mennyi az esélye annak, hogy kialakulnak vérrögök. A túlsúly, dohányzás, mozgásszegény életmód, terhesség mind kockázati tényezőnek számítanak, ám ekkor még nincs feltétlen szükség véralvadásgátlóra.

A cikk az ajánló után folytatódik

Viszont vannak olyan állapotok, amikor ajánlott, például betegség miatt hosszas ágyban fekvés, pitvarfibrilláció, antifoszfolipid-szindróma vagy súlyosabb trombofíliák esetén. Tudni kell, ha több kockázati tényező is fennáll egyszerre, akkor lényegesen megnő a vérrögképződés esélye. Ha gyermeket vár egy kevésbé súlyos trombofíliás kismama, úgy lehet, hogy az orvos úgy tartja a legbiztonságosabbnak, ha a várandósság idején LMWH-injekciót kap.

Tévedés, hogy terhesség alatt nem alkalmazható

Várandósság során eleve megnő a trombózis esélye, így kiemelt figyelemmel kell kísérni azokat a kismamákat, amiknél fennáll a trombózis magasabb rizikója. Tévhit, miszerint a kismamák nem részesülhetnek véralvadásgátló-terápiában.

GettyImages-88688646

- Ami fontos, hogy az orális gyógyszereket tilos ekkor szedniük, helyettük LMWH-injekcióra kell váltani, mivel az nem károsítja a magzatot - mondja dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis- és Hematológiai Központ hematológusa.

Tévhit, hogy 100%-os védelmet biztosít

Bár a véralvadásgátlók igen eredményesen akadályozzák meg a mélyvénás trombózist, 100%-ban nem védenek. Ennek oka többrétű: egyrészt maga a véralvadás folyamata igen bonyolult, még ma sem ismerjük a teljes képet. Másrészt az is lehet, hogy a tönkrement vénabillentyűk miatt keletkeznek ismét vérrögök, és sajnos olyan esetek is előfordulnak, amikor a páciens rosszul szedi a készítményt (például kimaradnak napok, nem veszi figyelembe az étel-gyógyszer-kölcsönhatásokat, hamarabb abbahagyja stb.).

5 gyógynövény, ami nem ajánlott véralvadásgátló szedésekor

Legtöbben azt szeretnék megtudni, meddig van szükség véralvadásgátló kezelésre, pedig más kérdések is fontosak lennének.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük