Véletlenül fedezték fel a viagrát és a röntgengépet: 4 érdekes történet az orvostudományból

Az orvostudományban állandóan zajlanak kísérletezések a fejlődés érdekében, gyógyszereket, vakcinákat és orvostudományi eszközöket fejlesztenek, új elméletek születnek, és ahogy egyre többet tudunk az emberi testről úgy lesznek egyre sikeresebbek a próbálkozások.

Meglepő módon vannak olyan áttörő orvostudományi felfedezések, amikre maga a kutatócsoport sem számított – egy teljesen más kulcsfontosságú problémát sikerült megoldaniuk úgy, hogy nem is arra keresték a választ.

Röntgengép

1894-től, Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus a Lénárd-féle katódsugárcsöveket vizsgálta. Miután egy évig kísérletezett, észrevette, hogy a beüzemelt kisülési csőhöz közel fekvő fényképlemezeken furcsa fekete foltok jelentek meg. Ennek az okát kezdte el vizsgálni.

A bárium-platina-cianiddal bevont papírlemez fluoreszkálni kezdett, olyan volt, mintha fényforrásként viselkedne. Kipróbálta, mi történik akkor, ha a sugárzásra érzékeny anyaggal bevont lemez és a cső közé teszi a kezét, és legnagyobb meglepetésére megjelentek a lemezen a kézcsontjai. Amikor a feszültséget lekapcsolta, eltűnt a fényforrás is. Rájött, hogy a cső katódsugárzás mellett egyenesen vonalon mozgó sugarakat is kibocsát, ezeket nevezte el X-sugaraknak. A diagnosztika egyik legfontosabb eleme lett a felfedezés.

Beültethető pacemaker

Testen kívülről irányított pacemakerek a század elejétől léteztek, de ezeket nehézkesen lehetett csak használni. 1956-ban, Wilson Greatbatch egy szívritmust felvevő gép építésén dolgozott. Olyan szerkezetet keresett, amivel tökéletesíteni tudná az áramellátást, de végül rossz elemet épített bele. Ennek a hibás darabnak köszönhetően vette észre, hogy az általa gyártott gép elektromos impulzusokat bocsájt ki éppen olyan ritmusban, mintha szívütések lennének, ahelyett, hogy csak felvenné azokat.

A véletlen felfedezés után lekicsinyítette a szerkezetet. 1958-ban egy kutyába ültette a készüléket, stabilizálva annak szívritmusát, emberbe két évvel később engedélyezték az általa gyártott pacemaker beültetését. Az első páciens, egy 77 éves férfi még másfél évet élt a műtét után. Azóta milliók életét mentette meg a szerkentyű.

Viagra

Az erekciós zavarok első hatásos gyógyszereként tartják számon a Viagrát, pedig nem is erre tesztelték. Pfizer-cég fejlesztette a szildenafil vegyületet szívbetegség ellen, gyakorlatilag ez alkotja a gyógyszert, amit eredendően keringési betegségek kezelésére szántak.

A klinikai próbákon megbukott a gyógyszer a szívbetegség kezelésében, azonban észrevették, hogy a férfiaknál erősebb és hosszabban tartó erekciót okozott, még az impotenciával küzdő férfiak körében is. Ezt a hatását 4 ezer férfin tesztelték sikeresen, 1998-ban már gyógyszerként is forgalomba hozták.

Inzulin

1889-ben a Strasbourg Egyetem két orvosa, Oskar Minkowski és Josef von Mering kivette egy élő kutya hasnyálmirigyét. Később azt vették észre, hogy amikor a kutya vizelt, azonnal legyek szálltak a tócsára. Megvizsgálták, és kiderült, hogy cukrot tartalmaz – diabéteszes lett a kísérletben részt vevő állat. Ezt a kutatást vitte tovább 1920 és 1922 között egy másik kutatócsapat, akik izolálni tudták a hasnyálmirigy által kiválasztott hormont, amit inzulinnak hívnak. Egy évvel a felfedezés után már el is kezdték gyógyszerként gyártani, amivel az egészen 1920-ig halálosnak számító cukorbetegséget tudták kezelni.

10 magyar orvos, akinek köszönhet a világ

Akár a gyermekgyógyításban, akár az anatómiában vagy a betegségek és gyógyszerek felfedezésében is jelentős szerepet kapott néhány magyar orvos az elmúlt pár évszázad során, akikre méltán lehetünk büszkék.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• orvostudomány
• felfedezés
• tudomány
• egészség
• kutatások
• röntgen
• gyógyszer
• merevedési zavar
• inzulin
• antibiotikum
• Életmód