Túl sok foszfort fogyasztunk? Súlyos, krónikus betegségek kialakulását okozhatja

A foszfortartalmú élelmiszer-adalékanyagok széles körben elterjedtek az élelmiszeriparban, azonban egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy fogyasztásuk növeli egyes civilizációs ártalmak kockázatát.

Ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a csontritkulás - tudjuk meg az Élelmiszer-vizsgálati Közlemények című tudományos szaklap cikkéből a Laboratorium.hu-n.

A magas foszforbevitel veszélyei 

A foszfortartalmú adalékanyagok növekvő mennyiségben történő használata globális szinten kedvezőtlen lehet az egészségre, így a termékkör további bővítése nem kívánatos - olvasható a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. által kiadott Élelmiszer-vizsgálati Közlemények című, több mint hatvanéves múlttal rendelkező tudományos szaklapban.

Szeitzné Szabó Mária tanulmányában leírja, hogy a foszfor az egyik legnagyobb mennyiségben kitermelt és felhasznált elem, és gyakorlatilag minden élőlény szervezetében megtalálható. A szervezet működéséhez nélkülözhetetlen ásványi anyag a csontok és a fogak szerkezetének kialakításában játszik fontos szerepet, emellett pedig számtalan élettani folyamat zavartalan működéséhez járul hozzá megfelelő mennyiségben történő jelenléte.

Az élelmiszerek elegendő foszfort tartalmaznak ahhoz, hogy normál táplálkozás esetén fedezzék a szervezet foszfátszükségletét. A legújabb kutatások szerint a magas foszforbevitel akkor is kedvezőtlenül hat az emberi szervezetre, ha egyidejűleg nem mutatható ki a vér foszforszintjének jelentős emelkedése. A szervi károsodásokért ugyanis elsősorban a magas foszforbevitel által a homeosztázis visszaállítása érdekében kiváltott hormonális reakciók felelősek.

Vesebetegekre különösen káros

Különösen a vesebetegek esetében kell fokozott figyelmet szentelni a magas foszforszint elkerülésére. A tartósan magas szérum-foszforszint a mellékpajzsmirigy túlműködéséhez, csontvázdeformitásokhoz, lágyszöveti meszesedéshez, szív- és érrendszeri betegségekhez, érelmeszesedéshez vezethet, és jelentősen növeli a halálozási kockázatot. Ezért a vesebetegeknek adott diétás tanácsadók nagy hangsúlyt helyeznek az étrendi foszforbevitel lehető legalacsonyabban tartására, ezen belül is a foszfortartalmú adalékanyagokat tartalmazó élelmiszerek kerülésére.

Az emelkedett foszforbevitel sajnos az egészséges emberekben is megbontja a foszfor és kalcium szabályozását szolgáló hormonális egyensúlyt, károsítja a szöveteket, hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához, az érelmeszesedéshez, érbelhártya-sérülésekhez, vesekárosodáshoz, valamint a csontállomány veszteségéhez, a csontritkuláshoz és az öregedési folyamat felgyorsulásához. A fokozott foszforbevitel a csontok egészséges állapotára is kockázatot jelenthet: egy serdülők között végzett vizsgálat szerint például a csonttörések gyakorisága szignifikáns összefüggést mutatott a foszforsavtartalmú kólafélék fogyasztásával.

Miből adódik a felesleges foszforbevitel?

A magas foszfortartalmú élelmiszerek elsősorban állati eredetűek. A bevitelhez legnagyobb mértékben a tej és tejtermékek, a húsok, a halak járulnak hozzá, ezt követik a gabonafélék és a hüvelyesek, majd a zöldségek, gyümölcsök. Az élelmiszerek természetes foszfortartalma mellett a bevitelt megnövelik a feldolgozott élelmiszerekhez használt foszfortartalmú adalékanyagok. Az élelmiszer-adalékokból származó foszfor könnyen és jól - gyakorlatilag 100%-ban - felszívódik, mivel az már szervetlen, ionizált formában van jelen, szemben az élelmiszerekben található, szerves kötésben lévő foszforvegyületekkel.

A foszfortartalmú adalékanyagok használata évről évre növekszik, az extra bevitelt már közel húsz éve is 300-1000 mg/nap közöttire - átlag 500 mg/nap - becsülték az USA-ban. A lakosság táplálkozása az utóbbi évtizedekben hazánkban is jelentősen változott.

Mennyi az optimális foszforbevitel, és mennyi a valós?

A megfelelő foszforbevitel - AI, Adequate Intake - az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság szerint csecsemőknél 160 mg/nap, gyermekeknél 250 mg/nap és 640 mg/nap közötti. Az AI-érték felnőtteknél 550 mg/nap, mely a várandós és szoptató nőkre is alkalmazható. 

Az Európai Unió 13 országából származó élelmiszer-fogyasztási adatok elemzése szerint az átlagos foszforbevitel életkoruktól függően gyerekeknél 600-1600 mg/nap, felnőtteknél 1000-1800 mg/nap, szemben a fent leírt, ajánlott 550 mg/nap értékkel. 

A MÉBIH - Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a NÉBIH jogelődje volt - által 2009-ben végzett élelmiszer-fogyasztási vizsgálat adatai szerint a hazai felnőtt férfi lakosság átlagos foszforbevitele 1300 mg/nap, míg nőknél ez az érték 1000 mg/nap. A reprezentatív felmérés adataiból jól látható, hogy a foszforbevitel a lakosság átlagában is jelentősen meghaladja a szükségletet. Emellett a lakosság kalciumbevitele is alacsonyabb a szükségesnél, ami tovább erősíti a magas foszforbevitel kedvezőtlen hatásait.

Az Élelmiszer-vizsgálati Közleményekben megjelent cikk részletesen ismerteti a foszfortartalmú adalékanyagok európai engedélyezését, szabályozását, ellenőrzését, a napi beviteli értékek meghatározását, illetve a jelölési előírásokat. 

A szerző úgy véli, hogy a foszfáttartalom tekintetében is szükség lenne egy olyan átfogó, felvilágosító kampányra, mely korábban például a konyhasó kapcsán már sikeresen lezajlott. Ezen felül fontos lenne az élelmiszerek jelölésén a hozzáadott foszfortartalom feltüntetésére: könnyen érthető jelölésekkel kiegészítve a fogyasztó számára jelezni lehetne, hogy a termék kevés, közepes vagy nagy mennyiségű hozzáadott foszfátot tartalmaz. 

Vízhajtó hatású növények

A következő gyógynövények segítenek a veseproblémák következtében felgyűlt vizet eltávolítani a szervezetből.

Képek: Getty Images.

• húsételek
• vesebetegség
• élelmiszer
• adalékanyag
• Életmód