A 4 legfontosabb tény, amit a táppénzről tudnod kell

Augusztus elsejétől számos változás lépett életbe a táppénz szabályozásával kapcsolatban. A módosításokat a gazdasági válság szülte, így a beteg munkavállalóra nézve előnytelenebbek a korábbi gyakorlatnál.

Mi változott, mikor mennyi jár?

Eddig is, ezután is maximum egy évig lehetsz táppénzen. Korábban az ellátás összegének nem volt felső határa, mostantól a táppénz napi összege munkaviszony meglétekor nem lehet több 9533 forintnál - annak híján, azaz passzív táppénz esetén 3575 forint a maximális összeg.

Két éves munkaviszony után eddig a fizetésed 70%-át kaptad meg táppénzként, mostantól már csak 60-ra számíthatsz.
Két évnél rövidebb biztosítási idő vagy kórházi fekvőbeteg-ellátás alatt a fizetés eddigi 60%-a helyett már csak 50% százaléka a táppénz. Az augusztus elsejétől életbe lépett változások csak akkor érintenek, ha ezt az időpontot követően mész táppénzre. Amennyiben már korábban kiírtak, úgy a táppénz lejártáig azt a régi szabályok szerint számítják ki. A lényeg: kevesebb lett a táppénz, mint eddig volt.

Passzív táppénz

Amikor megszűnik a munkaviszonyod, még három napod van rá, hogy táppénzre menj. Ezt a biztosítási jogviszony lejárta után megkezdett passzív táppénzt eddig 45 napig lehetett igénybe venni, most már csak 30 napig jár. Méltányossági alapon egyszer kérhető hosszabbítás, a korábbi szintén 45 nap helyett már csak 30 napra.

A passzív táppénzzel gyakorlatilag időt lehet nyerni, hiszen a munkahelyedről nem a Munkaügyi Központba mész, hogy munkanélküliként regisztráljanak, hanem kapsz egy kis haladékot, hogy új munka után nézhess. Ha ez nem sikerül, akkor a táppénzről irány az álláskeresési regisztráció. A passzív táppénz kicsit fura dolog, hiszen elég átlátszó, hogy valaki pont azután betegedjen meg, hogy kirúgták, de ez egy létező, működő és legális lehetőség.

Merj-e táppénzre menni?

A statisztikák azt mutatják, hogy a többség inkább betegen is munkába áll ahelyett, hogy táppénzre menne. Ennek oka, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet miatt mindenki félti a munkáját. Egy-két hét betegség miatti távollét alatt könnyen kiderül, hogy senki sem pótolhatatlan, így, ha gyakrabban betegeskedsz, vagy íratod ki magad táppénzre, a statisztikák szerint előbb küldenek majd el a munkahelyedről, mint azokat, akiket ritkábban kell helyettesíteni.

Sokan nem tudják, hogy minden évben munkavállalónként az első 15 napnyi betegszabadságot nem a társadalombiztosítás, hanem a munkáltató fizeti. Ez majdnem egy munkahónapnak felel meg, amit a szabadságokon felül a munkáltató kénytelen kifizetni úgy, hogy cserébe nem kap munkavégzést. Akik gyakran betegek, már csak ezért sem lehetnek túl népszerűek főnöküknél.

Amennyiben munkahelyet szeretnél váltani, már bátrabban élhetsz a táppénz adta lehetőségekkel. Napi nyolc óra munka mellett elég nehéz másik állást keresni. Ezt a problémát megoldandó sokan táppénz alatt járnak interjúkra. Ez persze nem szabályos, sőt, elvileg akár ellenőrizhetik is a táppénzen lévőt, de erre minimális az esély.

Táppénz, vagyis védettség

Betegállományban lévő dolgozóként védettséget élvezel: nem mondhatnak fel, mialatt táppénzen vagy. Ez csak határozatlan idejű munkaszerződés esetén, rendes felmondással történő elbocsátására vonatkozik - abban az esetben, ha nem vagy már próbaidős.

A felmondással szembeni védettség 15 napnál rövidebb betegállomány esetén csak annak időtartamára szól. 15-29 napos betegállomány után még 15 napig nem mondhat fel a főnököd. Ha a táppénzes időszakod elérte vagy meghaladta a harminc napot, akkor a munkába állásodat követően még harminc napig élvezed a felmondás alóli védettséget. Ezzel a védettséggel némi időt nyerhetsz, de sokat nem szabad várnod tőle.

• betegség
• pénz
• munka törvénykönyve
• táppénz
• Életmód