Mi az a szívzörej, és miért fontos időben felismerni? Nemcsak a genetika okozhatja

Amikor az orvosok a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva hallgatóznak, normál esetben csak a szív dobogását hallják.

A szívzörejt sokszor csak véletlenül fedezik fel, bár dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint néhány tünet utalhat is a zörejt okozó problémára.

Miért hallgatóznak az orvosok?

- A hallgatózás a szív felett az egyik legrégebbi és leggyakrabban használt vizsgáló módszer a kardiológiában mind a mai napig. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fülünket a testre szorítva hallgatjuk a szívhangokat - ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

- Fontos elkülöníteni a normális szívhangokat, az akcidentális és a kóros szívzörejeket. A zörejek megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezzük, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani és leírni. Ezt a klasszikus módszert még a 21. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg tudjuk határozni.

Milyen hangokat lehet hallani? 

Normál körülmények között felnőttekben kétféle hangot lehet hallani. Ezek a hangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. I. és II. szívhangot figyelhetünk meg. A szisztolés I. hang döntően a pitvar és kamra határán lévő, két- és háromhegyű billentyű bezáródásakor hallatszik, melyhez más komponensek is hozzáadódnak. A diasztolés II. szívhang a kamrák és a nagyerek - aorta és pulmonális - billentyűk záródásakor keletkezik. Ezen zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából már következtetni lehet a betegségre. Mindezek alapján a szívzörejek három csoportjáról beszélhetünk: szisztolés-, diasztolés- és szisztolo-diasztolés zörejek.

A zörejek legnagyobb része a billentyűk elváltozásából származik. A billentyűk két leggyakoribb elváltozása a szűkület és a rossz, elégtelen záródás. Gyermekkorban gyanú esetén fontos egy esetleges fejlődési rendellenesség megállapítása és a két szívfél közötti sövény nyitva maradásának vizsgálata, hiszen innen is származhat zörej.

Végül zörejt okozhat a magas láz, a vérszegénység - anaemia -, a gyorsult keringés és például a szívburok gyulladása is. Hallható még az úgynevezett galopp hang - vagy galopp ritmus -, ami a kamra izomzatának betegsége vagy ritmuszavar következtében jön létre.

Mikor kell orvoshoz fordulni? 

- Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható. Ami esetleg felhívhatja a tünet mögötti betegségre a figyelmet, az néhány olyan általánosabb panasz, mint a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség. Ilyenkor, a sztetoszkóppal vagy szívultrahanggal történő vizsgálatok során fedezhetjük fel a szívzörejt is - mondja Vaskó doktor. - Ha a kikérdezés, a sztetoszkópos vizsgálat és a szívultrahang alapján beazonosítjuk a forrást, felállíthatjuk a diagnózist, és elrendelhetjük a kezelést.

Csonthéjasok az egészségedért

Mindegyikben más-más ásványi anyag kiemelkedő, ezért különböző egészségügyi célokra hatásosak. Ismerd meg jobban, a dió, a mandula vagy épp a kesudió előnyeit!

Képek: Getty Images.

• szívbetegség
• szív
• orvos
• szívritmuszavar
• érrendszer
• betegség
• kardiológus
• Életmód