Bedobban vagy kihagy a szíved? Ha gyakran érzed, bajt jelezhet

Bár sokáig tünetmentes maradhat a szívritmuszavar, gyanakvásra ad okot, ha valaki extra bedobbanásokat vagy esetleg kihagyott ütéseket tapasztal, illetve szorítást érez a mellkasában.

Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a betegség kezelésének döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet. 

Gyorsulhat és lassulhat is a szívverés

Ha percenként 60-nál kevesebb szívverést detektálnak a műszerek, bradycardiáról, vagyis lelassult szívverésről van szó. Ha viszont 100-nál több dobbanás zajlik le egy perc alatt, tachycardia, felgyorsult szívverés a jelenség neve. Ez még nem maga a szívritmuszavar, mert teljesen természetes oka is lehet a megváltozott szívverésnek. Ha valaki siet vagy izgatott, a természetes folyamatoknak köszönhetően érezhetően gyorsabban ver a szíve. Ha pihen vagy alszik, nyilvánvalóan lelassul a dobogás.

A tachycardia jellemzői

A tachycardiának számos formája van, ilyen például a pitvarlebegés, pitvarfibrilláció vagy kamrai tachycardia. A diagnózis felállítása során fontos kideríteni, hogy a szív pitvarait vagy a kamráit érinti-e a betegség. Ehhez a speciális eszközös vizsgálatokon túl ismerni kell a részletes tüneteket is. A tachycardiára jellemző a gyors, szabálytalan, gyakran mégis gyenge szívverés és gyengeségérzet. Jelentkezhet szédülés, esetleg eszméletvesztés, illetve légszomj és mellkasi fájdalom, szorongás és félelemérzet. 

Az agyi érkatasztrófa vagy stroke ugyanolyan veszélyes, mint a szívinfarktus. Túlélők engedték meg, hogy lefotózzák őket.

A bradycardia jellemzői

A lelassult szívverésnek nincsenek olyan jellegzetes tünetei, mint a felgyorsult változatnak. Ha a lassú szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni, az komolyabb állapotokat eredményezhet. Ha a felmenők közt jelentkezett már szívritmuszavar, nem árt időnként tünetmentesen is a kardiológiai kivizsgálás. A bradycardia lehetséges tünetei a kimaradó dobbanások, a gyengeség és a romló teljesítmény, a szédülés és esetleg az eszméletvesztés.

A kivizsgálás több részből áll

Az anamnézis felvétele és a fizikális kivizsgálás után az orvos elrendelhet további műszeres vizsgálatokat. Ilyen a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről. Szóba jöhet még a szívultrahang is, amivel az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet kimutatni.

A 24 órás Holter EKG-vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, melyek ritkábban fordulnak elő, vagy éjszaka jellemzőek, illetve éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek. A labor- és egyéb vizsgálatok eredménye árulkodhat számos olyan szervi problémáról is, ami a szívritmuszavart okozza. Emellett szükség lehet akár nyaki vagy hasi ultrahangra, más képalkotó vizsgálatokra, 24 órás vérnyomásmérésre, endokrinológiai, tüdőgyógyászati és hematológiai konzíliumra.

• tünetek és betegségek
• szívbetegség
• érrendszer
• szívroham
• Életmód