Így lehet biztonságosan sportolni szívbetegen: elképesztően jó hatással van az érrendszerre
A mozgás támogatja az érrendszer egészségét, szívbetegen is érdemes bizonyos sportokat végezni.

- Idén visszatér az egyik legnépszerűbb hazai gyereknapi program (x)
- Huawei szupereszköz: az iroda parancsnoki hídja (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- A természet ihletet ad (x)
- 5 tipp, hogy a megfelelő laptopot válaszd az utazáshoz (x)
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Így okosítsd fel az irodát! (x)
- Mikor van az aranylakodalom, és mi van előtte, utána? – A legfontosabb évfordulók nevei, amik már feledésbe merültek »
- Könnyű hidratáló arckrémek szomjas, vízhiányos bőrre: árakkal és lelőhelyekkel »
- Eva Longoria csodás narancssárga szettjein ámulunk: megjelenésével vidám színfoltja a cannes-i forgatagnak »

- Mi Portugália fővárosa? 10 kvízkérdés Európa országairól, amit illik tudni
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- Az erős szexuális vonzalom 7 legfőbb jele - Már az ismerkedés során észreveheted őket
- Hevesi Tamás és Hevesi Kriszta balatoni nyaralója: a kétemeletes ház kívül-belül mesebeli
A fizikai aktivitás alapvető fontosságú az egészség fenntartásához, hiszen rendszeres testmozgással számos szervi betegség kialakulása megelőzhető, kezelhető.
Segíthet többek között a szív- és érrendszer megerősítésében, a vérnyomás normalizálásában, az erek rugalmasságának javításában. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy sportolhat-e, és ha igen, hogyan fogjon bele a mozgásba az, akinek valamilyen szívbetegsége volt vagy van.
A sportolás és a szív egészsége
Már régóta ismert és elfogadott tény, hogy aki rendszeresen sportol, az nagyobb eséllyel kerülheti el a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, hiszen a napi testmozgás amellett, hogy segít a testsúly kontrolállásában, normalizálja a vérnyomást és csökkenti a koleszterinszintet, még a stressz leküzdéséhez is kiválóan alkalmazható.

Ennek ellenére a szívproblémákkal élők esetében az állandó fizikai igénybevétel jótékony hatásai még néhány évvel ezelőtt is kérdésesek voltak, sőt gyakran kifejezetten eltiltották a napi testmozgástól az ilyen típusú betegséggel élőket. Ma már bizonyított tény, hogy a rendszeres mozgás jelentősen hozzájárulhat a már kialakult szív- és érrendszeri betegségek súlyosbodásának elkerüléséhez, sőt kifejezetten segíthet a felépülésben és a kockázati tényezők visszaszorításában.
A testmozgás pozitív hatásai szívbetegeknél
Magyarországon 2019-ben közel 65 000 ember vesztette életét a keringési rendszer valamely betegségében, ez a szám pedig nem kevesebb, mint az összes halálozás 50%-a. A hazai adatok szerint a leggyakrabban előforduló hipertónia a felnőtt lakosság 25%-át érinti, a szívelégtelenségben szenvedő betegek száma pedig 250-300 000 közé tehető, ráadásul ez utóbbinál minden évben további 30-35 000 új esetet diagnosztizálnak. A betegségek kezelésének hatékonyságában a páciensek együttműködésének is igen meghatározó szerepe van, ezért a gyógyszeres kezelés mellett fontos betartani az orvosok által előírt, életmódra - többek között a testmozgásra - adott javaslatokat.

Számos kutatás kimutatta már például, hogy azon betegeknél, akik szívroham után testmozgáson alapuló rehabilitációban vesznek részt, 20-25%-kal csökken a halálozási arány, szívelégtelenséggel élőknél pedig a rendszeres testedzés akár 20%-kal is növelheti a szív maximális teljesítményét. Utóbbi esetben azonban fokozott óvatosságra van szükség, hiszen a szívelégtelenség következtében a csökkent pumpafunkció miatt a szív nem tud elegendő vért szállítani a szervek működéséhez. Ennek leggyakoribb tünete a légszomj, súlyosabb esetben fulladásérzet, mely nyugalmi helyzetben is jelentkezhet, nemhogy kisebb terhelés hatására. Ráadásul a szívelégtelenségben élő betegeknél a stroke kialakulásának esélye is jelentősen megnövekszik, ezért testmozgásra csak nagyon szigorú keretek között, folyamatos felügyelet mellett van lehetőség.
Az első lépések
A szív- és érrendszeri betegséggel küzdők számára azonban kifejezetten kockázatos is lehet a sportolás, ezért körültekintőnek és óvatosnak kell lenni, és csak alapos állapotfelmérést és orvosi konzultációt követően, valamint rendszeres kontroll mellett szabad beépíteni a napi rutinba. Az orvosi állapotfelmérés több vizsgálatból, 24 órás Holter EKG-ból és terheléses EKG-ból, továbbá szív-ECHO-vizsgálatból, és indokolt esetben stressztesztből áll, melyeknek eredményeit elemezve állapítható meg, hogy milyen állapotban van, és mennyire terhelhető az illető szíve.
Az eredmények és a kórelőzmény alapján alakítható ki a fokozatosság elvére épülő mozgás, az edzésterv, a terhelés intenzitása, időtartama és határértékei. Testmozgásként ajánlható például a rendszeres séta, kerékpározás, úszás, kertészkedés, illetve minden olyan mozgásforma, ami élvezetes, és nem megterhelő a beteg számára. A rendszeres kontroll azonban minden esetben elengedhetetlen, hiszen csak ezáltal csökkenthetjük minimálisra a maradandó egészségkárosodások lehetőségét.
Kezelési lehetőségek
Az egészséges, aktív életmód kialakítása, valamint az elővigyázatosság segíthet a szív- és érrendszeri problémák elkerülésében, de a betegség kialakulása esetén a beültethető kamrai eszközökön túl immár számos innovatív kezelési lehetőség is az érintettek rendelkezésére áll. Ilyenek például a betegek kényelmének és életminőségének megőrzését egyaránt szem előtt tartó gyógyszeres kezelések is.

Fontos, hogy a legjelentéktelenebbnek tűnő tünetek esetén is konzultáljon kezelőorvosával, hiszen a betegség korai felismerésével és a megfelelő kezelési mód meghatározásával a maradandó egészségkárosodás esélye nagymértékben csökkenthető!
A 10 leghatékonyabb mozgásforma a szív egészségéért
Bár a genetikai hajlam is szerepet játszik, a szívbetegség kockázata tudatos életmódváltással csökkenthető.
(Képek forrása: Getty Images Hungary)