Vérnyomásproblémák is okozhatnak homályos látást: 4 tünet, ami erre utal

Betegként nem könnyű a romló könnytermelés vagy a szem túlzott igénybevétele miatt jelentkező, egyszerű szemcseppkezelést igénylő, néhány perces homályos látást elkülöníteni az élettartam és életminőség tekintetében meghatározó jelentőségű vérnyomásproblémák okozta homályos látástól. Ezért fontos tudni, mikor célszerű szemészeti kivizsgálást kezdeményezni átmeneti homályos látás esetén.

A magas vérnyomással összefüggő, az azt jelző szemfenéki elváltozásokról és a szemészeti kivizsgálásról prof. dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemorvosát, glaukómaspecialistáját kérdeztük.

A magasvérnyomás-betegség szemfenéki tünetei

A vérnyomás nem állandó értékű, a fizikai és lelki terhelés során egészségeseken is jelentősen emelkedhet átmenetileg. A magasvérnyomás-betegségben azonban a vérnyomás egyes napszakokban vagy a teljes nap folyamán kórosan megemelkedik, ami néhány év alatt a szervezet ereinek merevvé válását, beszűkülését, elmeszesedését okozza, és emiatt infarktus, agyi keringési zavar és korai elhalálozás lép fel.

Pusztán vérnyomásméréssel a két állapot nem mindig különíthető el, és a már kezelt magasvérnyomás-betegség terápiájának sikeressége sem mindig bírálható el - hiszen a magas vérnyomás akkor is tovább károsít, ha csak a nap néhány órájában, például kora reggel vagy este áll fenn.

Az erek állapota a szervezetben mindenütt hasonló, ám kizárólag a szemfenéken vizsgálható egyszerűen, nem invazív módon, a szemészeti vizsgálat keretében. A szemfenék vizsgálatával a szemorvos megállapíthatja, hogy a magasvérnyomás-betegség jelei fennállnak-e, és ha fennállnak, akkor mennyire súlyos a károsodás. Mivel az eredmény a szervezet egészének állapotát tükrözi, a magasvérnyomás-betegség esetleges romlása is kimutatható ilyen módon még akkor is, ha a szokásos rendelési időben mért vérnyomás a kezelés mellett megfelelően alacsony.

Mit lát a szemorvos a szemfenék vizsgálata során?

A legtöbb esetben a szemfenék vizsgálata szemcseppes pupillatágításban történik. Ha a szemfenéki erek állapota a vizsgált személy életkorának megfelelő, akkor vagy nincsen magasvérnyomás-betegsége, tehát csak izgatottság okozta vérnyomáskiugrásról van szó, ami nem kezelendő, vagy korai magasvérnyomás-betegség áll fenn, ami még nem okozott érelváltozást, mert nem áll fenn régóta.

Ilyenkor optimális a vérnyomáscsökkentő kezelés megkezdése. A magas vérnyomás okozta eltérések egyik fő csoportját a tartósan, de nem szélsőségesen magas vérnyomás okozza. Ilyen esetben az artériák merevek, a meszesedés miatt beszűkültek, a közelükben futó vénákat merevségük miatt félrenyomják vagy beszűkítik. Fixált hipertónia esetén mindenképpen kezelni kell a magas vérnyomást, ami a háziorvos vagy a kardiológus feladata. A kezelés sikerességét az évenkénti szemfenékvizsgálat eredménye alapján lehet elbírálni.

A másik fő csoportban a vérnyomás szélsőségesen magas, ami miatt az erek szélsőségesen beszűkülnek, elzáródnak, a szemfenéken vérzések alakulnak ki, és a látóidegfő és a retina is duzzadttá, ödémássá válik az oxigénhiány miatt. Ezt az állapotot, ami életveszélyes magas vérnyomás során, gyakran fiatalokon alakul ki, hipertóniás retinopátiának nevezzük.

Érdekes módon nem okoz súlyosabb szubjektív tüneteket, mint a középsúlyos magas vérnyomás. Éppen ez mutatja, mennyire fontos, hogy látászavar esetén szemészeti kivizsgálás történjen. A szemorvos a vizsgálat során más, korszerű műszeres szemészeti vizsgálatokat is javasolhat a szemfenéken látott eltérések jellegétől függően.

Mit tapasztal a beteg, és miért?

A vérnyomás jelentős emelkedésével és jelentős átmeneti csökkenésével járó látászavar, szédelgés, járásbizonytalanság egyaránt azon alapul, hogy a szembe és az agyba nem jut elég vér, ami miatt e szervek működése együttesen romlik. Ha a vérnyomás leesett, akkor a vér nem jut fel a fejbe megfelelően, hiszen álló és ülő helyzetben a fej a test legmagasabb része. A keringészavar átmeneti: lefekvésre vagy a vérnyomásesés okozta ájulás után a vízszintes testhelyzetben a működés normalizálódik. Magas vérnyomás vagy szélsőségesen kiugró magas vérnyomás esetén az erek a krónikus szűkületükön túlmenően, hevenyen, akutan is összehúzódnak, ami a szem és az agy vérellátását hirtelen tovább rontja. A betegek gyakran, de nem kizárólagosan, az alább olvasható tüneteket tapasztalják.

• Látászavarok, homályos látás, a látótér-beszűkülés.
• Fejfájás.
• Járásbizonytalanság, szédelgés, elesés.
• A kötőhártya bevérzése.

- A magas vérnyomás a más betegségek által okozott szemészeti károsodásokat súlyosbítja, vagyis a hipertónia érkárosító hatása több más, a szervezet egésze és a látás szempontjából fontos betegséget súlyosbít. Ilyenek például a cukorbetegség és annak szemészeti szövődményei, az időskori makuladegeneráció egyes súlyos formái, valamint a zöld hályog, azaz a glaukóma. Összefoglalóan kijelenthető, hogy magasvérnyomás-betegség gyanúja és ismert magasvérnyomás-betegség kezelése esetén, illetve a fenti látászavarok jelentkezése után a szemészeti kivizsgálás alapvető fontosságú - tájékoztat prof. dr. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemorvosa, glaukómaspecialistája.

8 elváltozás a szemen és a környékén, ami betegséget jelez

A szemben és a környékén jelentkező elváltozásokra nem érdemes legyinteni, a hétköznapi tünetek betegséget is jelezhetnek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• magas vérnyomás
• glaukóma
• tünetek és betegségek
• szövődmény
• szemfenék
• vizsgálat
• egészség
• diagnosztika
• kezelés
• szem
• látás
• Életmód