4 durva, rejtett, rákkeltő adalékanyag

Az élelmiszerek tartósítása és a megfelelő színek elérése érdekében a gyártók számtalan adalékanyagot használnak fel, melyek akár veszélyesek is lehetnek az egészségedre nézve. Ha azonban tisztában vagy vele, hogy pontosan melyek is ezek a káros vegyületek, nagyobb eséllyel kerülheted el őket.

A színes ételért

Eritrozin – pajzsmirigydaganat

Az eritrozin – E127 – egy mesterséges színezék, mely elsősorban a piros színű üdítőitalokban, szörpökben, illetve gyümölcsalapú élelmiszerekben fordul elő. Előnye a természetes színezőanyagokkal szemben, hogy kémiai szempontból sokkal stabilabb, fény-, illetve hőálló, valamint színezőképessége is erőteljesebb. Ráadásul színét hosszabb tárolás alatt is megőrzi.

Felhasználása során tehát egyszerűbben és kiszámíthatóbban megtervezhető a gyártási folyamat, ráadásul az ára is viszonylag alacsony. Fogyasztása azonban egészségügyi szempontból kockázatos – különösen nagy mennyiségben. A hazánkban engedélyezett mennyiség 0,1 milligramm naponta, kilogrammonként. Tehát egy 60 kilogrammos ember naponta maximum 6 milligrammot fogyaszthat belőle. Bár az erotrozin nagy része viszonylag gyorsan kiürül a szervezetből, nagy mennyiségben veszélyessé válhat. Túlzott fogyasztása ugyanis idegrendszeri károsodásokhoz, valamint pajzsmirigydaganat kialakulásához vezethet. Továbbá egyes kutatások kapcsolatot mutattak ki a mesterséges színezőanyagok és a hiperaktivitás kialakulása között is.

Rákkeltő brillantkék

Elsősorban fagylaltok, illetve jégkrémek színezésére használják a brillantkék – E133 – elnevezésű színezőanyagot. De ezenkívül megtalálható tejtermékekben, zöldborsókonzervben, különféle édességekben és italokban egyaránt. Ugyanakkor nemcsak az élelmiszeripar alkalmazza előszeretettel, hanem a különféle kozmetikai szerek gyártása során is használják a vegyületet. Így például samponok és arclemosók esetében. Mindezek miatt tehát többféle úton is bekerülhet a szervezetedbe.

Mivel a brillantkék vízoldékony színezőanyag, viszonylag gyorsan kiürül a testből, ezért a klinikai vizsgálatok során veszélytelennek bizonyult. Egyes kutatások azonban az állatkísérletek során kapcsolatot mutattak ki a brillantkék szervezetbe kerülése és a kromoszómakárosodás között. Patkányok esetében ugyanis rákkeltőnek bizonyult a színezőanyag. Emiatt tehát érdemes óvatosan fogyasztanod az E133-at.

Az eltarthatóság érdekében

DNS- és májkárosodást okoz a nátrium-nitrit

Húsfélék színezőanyagaként és tartósítószereként használják az E250-es számú veszélyes vegyületet. Megtalálható a sonkafélékben, a hagyományos érlelésű kolbászokban, a húskonzervekben, illetve a szalonnában egyaránt. A nátrium-nitrit rákkeltő hatása ma már bizonyított tény. A gyomorba és a tápcsatorna további részeibe jutva ugyanis nitrózaminná alakul, és DNS-károsodást okoz.

Hogy ennek ellenére idáig nem sikerült ipari használatát beszüntetni, az baktériumölő tulajdonságának köszönhető. A nátrium-nitrit használatának elterjedése előtt ugyanis viszonylag gyakori betegség volt az úgynevezett kolbászmérgezés, más néven botulizmus. A húsipari termékek a semleges pH-értékhez közelebb álló kémhatásuk miatt igen romlékonyak, így kedvező táptalajt nyújtanak a Clostridium botulinum nevű baktérium számára.

A nem elég körültekintően pácolt és tartósított húskészítményekben megtelepedik ez a baktérium, és idegmérget termelve a légzőközpont bénulását idézi elő. Így az időben történő ellenanyag beadása nélkül akár halált is okozhat.

A szakértők tehát elismerik a nátrium-nitrit rákkeltő hatását, ám egyelőre nem találtak olyan anyagot, mellyel helyettesíteni lehetne. Mivel erősen mérgező vegyületnek számít, engedélyezett napi mennyisége – testtömegtől függően – körülbelül kettő-hat milligramm.

Rákkeltő hatású hangyasav

Az E236 néven is ismert hangyasav kevésbé veszélyes tartósítószer, mint a nátrium-nitrit. Antimikrobás hatása miatt megakadályozza az élesztő-, illetve penészgombák, valamint a baktériumok szaporodását. Különösen szeszesitalok, üdítők és szörpök tartósítása során használják fel. Alacsony koncentrációban a kutatók ártalmatlannak tartják, hiszen a szervezet az oxidációs folyamatok során lebontja, és nem halmozódik fel a testben. Állatkísérletek segítségével azonban kimutatták, hogy amennyiben nagyobb adagban kerül a szervezetbe, rákkeltő hatású lehet.

Mit tehetsz ellenük?

Nem árt tisztázni, hogy - bár az említett vegyületek valóban veszélyesek az egészségre nézve - a káros mellékhatások nem alakulnak ki minden esetben. A kockázatok ugyanis függnek az ember genetikai hátterétől, az életmódjától, illetve a környezeti tényezőktől is. Ugyanakkor nem át, ha körültekintőbben válogatsz az élelmiszerek között. Ne vásárolj olyan termékeket, melyek csomagolásán gyanúsan sok E-szám van feltüntetve, illetve tájékozódj, megbízható forrásból, hogy melyik szám mit takar. Ezenkívül részesítsd előnyben a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását az állati eredetű táplálékokkal szemben.

Egyes kutatások szerint a húskészítményekben körülbelül tízszer annyi káros anyag halmozódik fel, mint a növényi eredetű táplálékokban. Ugyanakkor tény, hogy ez utóbbiak sem mentesek a vegyszerektől. Ám alapvetően igaz, hogy jól teszed, ha az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása mellett nem feledkezel meg a zöldségekről és a gyümölcsökről sem. Vitamin- és rosttartalmuknak köszönhetően ugyanis ellensúlyozzák a húsok magasabb nitritkoncentrációját.

Ha pedig teheted, vásárolj inkább biotermékeket. Ezen élelmiszerek vegyszermentes alapanyagok, illetve biológiailag lebomló vegyületek felhasználásával készülnek. Vásárláskor a biotermékek csomagolásán keresd az alkotórészek neveit, valamint az ellenőrző szervezet megnevezését, illetve kódszámát is. Magyarországon a Biokontroll Kht. tanúsítványának kell szerepelnie a termék csomagolásán.

• megelőzés
• veszélyes adalékanyag
• rákkeltő
• Életmód