Mi lehet a súlyos nővérhiány oka? Egy ápolót is megszólaltattunk

Az elmúlt napok egyik legelkeserítőbb hírének számított, hogy a HVG értesülései szerint a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Geriátriai és Krónikus Osztályának férfi részlege egészen szeptemberig zárva lesz, mivel nincs elég ápoló és nővér, vagyis szakdolgozó a 30-40 ágyas osztály megfelelő működtetéséhez.

Bár a kórház az értesüléseket cáfolta, nem egyedülálló a probléma, az elmúlt időszakban több olyan intézményről is hallani lehetett, ahol szintén komoly állapotokat idéz elő a szakemberhiány.

Bár van, ahol a korábbi, súlyos nővér- és orvoshiányra vonatkozó állításokat később cáfolták - ilyen például a jászberényi Szent Erzsébet Kórház -, a Nyírő Gyula Kórház saját honlapján is megjelentette, hogy június 1. és augusztus 31. között szakemberhiány miatt - itt főként az orvosokból van hiány - szünetel a kórház belgyógyászati osztályának közel felén az ellátás.

A nővérhiány régóta komoly probléma

A nővérhiány épp olyan súlyos és fontos probléma a magyar kórházakban, mint amilyen az orvoshiány, ahogy például arról az Index.hu is beszámolt a témáról szóló részletes anyagában, a néhány hete megjelent kormányzati elemzés szerint az uniós átlaghoz képest a magyar kórházakban 25%-kal kevesebb az ápoló. Van ugyan, ahol arányaiban sokan vannak, fontos részlet lehet azonban, hogy köztük jelentős hányadot képviselnek azok, akik már igen közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz.

A Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Jelentése 2015 végéig vizsgálja csak az adatokat, de behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel is. Az adatok alapján pozitívum lehet, hogy 2011 és 2015 között emelkedett az ápolók létszáma, az országos eloszlás viszont nagyon egyenetlen, azokon a helyeken például, ahol egyetemi központok működnek, nagyon sok az egészségügyi dolgozó, másutt azonban nem, így kerül különösen nehéz helyzetbe sok vidéki kórház. Az egyes intézmények, osztályok működéséhez pedig rendelet írja elő a megfelelő létszámot, aminek nem teljesítése a működőképességet is kizárhatja.

A nővérhiány problémáját és az Index cikkében leírtakat a Femina.hu ápolóként dolgozó, névtelenséget kérő forrása is igazolta, különös tekintettel arra, hogy a munkaerőhiány miatt a meglévő dolgozókra is egyre nagyobb teher hárul, a szabadságolások idején nehéz megoldani a hiányt, rendszeresek a túlórák és a hosszú műszakok, és a munka, illetve a felelősség is egyre több. Kitért arra is, hogy a bérek emelkedése mindenképp pozitívum, ugyanakkor rengeteg a probléma és a megoldatlan kérdés. A legállandóbb problémának azt tartja, hogy túl kevesen vannak, emiatt pedig állandóak a túlórák, ami nem választás kérdése. Bevallása szerint a munkájukat nehezíti az is, hogy az orvosok is túlterheltek, emiatt pedig áthárítanak az ápolókra olyan feladatokat, melyeket ők is el tudnak végezni. Hozzátette azonban, hogy ahol ő dolgozik, még egy kifejezetten jó helynek számít.

Van néhány ígéret

Ahogy arról az MTI is beszámolt, az idei Semmelweis-nap apropóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence is beszélt a problémáról egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy a Semmelweis-napon azokat az orvosokat, ápolókat és kórházi dolgozókat ünnepeljük, akik emberségessé és gyógyítóképessé teszik a kórházakat, márpedig az egészségügy legfontosabb része az emberi tényező, és ez az a rész, amit a legjobban meg kell becsülni.

Elmondása szerint a következő évek fontos kérdése lesz, hogy lesz-e elegendő ágy mellett dolgozó, és úgy véli, az illetmények és a bérek növekedése talán pozitív trendfordulót tud hozni. Szükséges lépésnek tartja a nővérszállók építését, az ágy mellett dolgozók képzését, illetve a fiatalok ösztönzését az ápolói pályára, amire jelentős összeget fognak fordítani, illetve ösztöndíjakkal és más módon is hozzájárulnak majd az ígéretek szerint.

• kórház
• egészségügy
• ápoló
• Életmód