Ezért leszel a szabadság első napján beteg: a munkahelyi stressz nem ér véget az irodában
A vakáció alatti hirtelen rosszullét sokszor nem véletlen, hanem a hónapok óta túlterhelt szervezet késleltetett reakciója.
Nem a munkáért élünk, hanem a munkából. Ez az egyszerű fontossági sorrend azonban nem egyszer felborul.
Sőt, sok esetben nemcsak a munkahelyen nehezedik ránk nyomás, hanem társadalmi szinten is megfigyelhető az a tendencia, hogy az ember értékét a teljesítményében mérik.
A poszt-stressz szindróma a munkahelyi nyomástól is kialakulhat
Holott egy túlhajszolt hétköznapi rutinban elveszik az élet, a szó szoros értelmében: leépülnek a társas kapcsolataink, nem marad időnk a mozgásra, és ami talán a legsúlyosabb következményekkel jár, elmarad az elegendő és valóban pihentető alvás, valamint a relaxáció. Ebből a spirálból aztán nehéz kikerülnünk, határokat húznunk, és újra felépítenünk azokat a belső szabályokat, amelyekkel rendszert vihetünk a munka és a magánélet egyensúlyába.

Egy stresszes munkahely nemcsak addig érezteti a hatását, amíg le nem csukjuk a laptopot, be nem zárjuk a kávézót, vagy kijavítjuk az utolsó dolgozatot – a felgyülemlett negatív energiák, a szorongás és a kimerültség hazáig jön velünk. Ott aztán tovább rombolnak: ingerlékenyek lehetünk, nyűgösek, kedvetlenek, vagy egyszerűen csak nézünk ki a fejünkből, és már nem tudunk mit kezdeni az oly sok órája várt szabadsággal. Ennek egy még extrémebb megnyilvánulási formája, amikor a testünk már nem tud másképp üzenni az agyunknak, mint azzal, hogy lekapcsolja magát, és megbetegszünk.
Ez sokszor a vakáció első napján történik meg, amikor végre kikerülünk a szorongató helyzetből, és mintegy szelepet nyitva az összes elnyomott feszültség egyszerre zúdul rá a szervezetünkre – nem is meglepő módon egy megfázás vagy hőemelkedéssel járó fejgörcs formájában kiütve minket. A szervezetünk ilyenkor kikényszeríti a túl régóta megvont pihenést. Ilyenkor persze valójában nem tudunk pihenni, hiszen azon stresszelünk, hogy na tessék, itt a nyaralás, mi pedig persze pont most lettünk betegek. Még ez is. Pedig ilyenkor többről van szó, mint puszta balszerencséről.

A jelenséget a szakirodalom poszt-stressz szindrómának nevezi, és kutatások szerint szoros összefüggésben állhat a tartós munkahelyi stresszel. A trieri egyetem kutatói szerint a probléma leginkább azokat érinti, akik hosszú ideje magas stresszterhelés alatt állnak. Vizsgálataik alapján a fokozottan stresszes embereknél akár négyszer nagyobb eséllyel jelentkezhetnek testi panaszok a szabadság vagy hétvégi pihenés alatt, mint azoknál, akik kiegyensúlyozottabb terhelésnek vannak kitéve. A tünetek között leggyakrabban fejfájás, alvászavar, ingerlékenység, fertőzéses megbetegedések és gyomorproblémák szerepelnek.

A jelenség egyik lehetséges magyarázata az idegrendszer működésében keresendő. Stresszhelyzetben a szervezet fokozott mennyiségben használja fel a noradrenalint, amely segít fenntartani a készenléti állapotot. Ha ez az állapot tartósan fennáll, a szervezet kimerülhet, és amikor végre megszűnik a terhelés, a hirtelen visszaesés egyensúlyzavart idézhet elő az ideg- és immunrendszer működésében. Ez vezethet ahhoz, hogy a test éppen a pihenés időszakában jelez túlterheltséget.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
Egy friss felmérés szerint a háttérben leggyakrabban a túlzott munkaterhelés, a munka-magánélet egyensúlyának hiánya, a hosszú munkaidő, valamint a munkahelyi támogatás hiánya áll. Bár a szabadidő sokak számára valódi feltöltődést jelent, sokan még ilyenkor sem tudnak teljesen lekapcsolni.
Viszonylag egyszerűnek tűnik a megoldás: át kell szerveznünk a munkaidőnket, meg kell találnunk a pihenésre szánt zónákat a napban, és persze nem stresszelni fölöslegesen. Mintha ez ennyire könnyű lenne. Pedig egy életvezetés-váltásnál már maga az elhatározás is siker: annak felismerése, hogy a saját testi-lelki jóllétünk nem luxus, hanem szükséglet. Ha pedig erre nem figyelünk tudatosan, a testünk előbb-utóbb emlékeztet rá – sokszor éppen akkor, amikor végre pihenhetnénk.
Sót és borsot tesz az állásinterjún a jelentkezők elé: így dönti el, hogy felveszi-e őket
Egyes főnökök szokatlan módszert alkalmaznak az állásinterjú során.
ElolvasomKépek: Getty Images Hungary
OLVASD EL EZT IS!
- képesség
- érzelmi intelligencia














