Kapcsolatot találtak a szex és az ásítás között! 3 tudományos magyarázat az ásításra

Az ásítás csaknem minden gerincesnél - már a magzati korban - megfigyelhető jelenség, ám élettani funkciója mind a mai napig nem teljesen tisztázott.

Az alábbiakban néhány tudományos magyarázatot olvashatsz, melyek közül akár ki is választhatod a számodra legszimpatikusabbat.

Mi az összefüggés a szex és az ásítás között?

Egy Walusinski nevű holland kutató kapcsolatot talált a szex és az ásítás között. Abból a megfigyelésből indult ki, hogy erotikus vizuális, művészeti ábrázolásokon, festményeken gyakran láthatók nyújtózkodó, ásító nők.

Az állatok esetében ez a kapcsolat valamivel egyértelműbben kimutatható, mint az embernél. Példaként említi a makákó majmokat, ahol a hím párzás előtt és után is ásít. Olivier Walusinski mindezt azzal magyarázza, hogy az ásítás tesztoszteronfüggő jelenség - mivel a kasztrált makákó hímeknél nem figyelhető meg.

Stresszcsökkentő, éberségnövelő ásítás

Hogy az ásítás célja a vér oxigénszintjének növelése - és a szén-dioxid-többlet eltávolítása - lenne, azt már a nyolcvanas években elvetették a tudósok, ám sokan még mindig ezt a magyarázatot tartják szimpatikusnak.

Újabb kutatások szerint valószínűbb, hogy az ásítás célja az éberség növelése. Ezzel összecsenghet az az elmélet, mely szerint az ásítás stresszcsökkentő hatással bír: gyakran megfigyelhető például ejtőernyősöknél ugrás előtt.

Hűti az agyat?

A Princetoni Egyetem kutatóinak vizsgálatából kiderült, hogy az emberi agy bizonyos szempontból úgy működik, mint egy számítógép: a fokozott terhelés túlhevüléshez vezet, ami rontja az információfeldolgozási képességet.
Ezt a problémát orvosolja az ásítás, hiszen segítségével hidegebb levegő áramlik a testbe - derült ki a 160 arizonai önkéntes segítségével készült kutatásból.

Az agy hőmérsékletét befolyásolja a feldolgozásra váró feladatok mennyisége, a keringő vér áramlása. A kutatást vezető Andrew Gallup szerint a túlhevülés álmossághoz hasonló érzést eredményez - ez pedig arra ad magyarázatot, hogy miért ásítasz akkor is, amikor valóban álmos vagy. Amikor a test melegebb, nagyobb az esélye, hogy fáradtnak érzed magad - a nap során a lefekvést megelőző időszakban a legmagasabb a test hőmérséklete.

Nyáron ritkább az ásítás

A hűtési elméletet támasztja alá az a megfigyelés is, hogy nyáron csaknem fele olyan gyakran ásítottak a kísérleti alanyok, mint a télen - hiszen ilyenkor a kinti levegő hőmérséklete magasabb, így az nem hűti az agyat.

• stressz
• tudomány
• ásítás
• Életmód