Megjelent a majomhimlő veszélyes variánsa Európában: ezt kell tudni a klád 1-ről és klád 2-ről

A majomhimlőt (MPoxot) okozó vírust először 1958-ban azonosították laboratóriumi majmok körében, innen ered a betegség neve – erről korábban is írtunk. Az első emberi megbetegedést 1970-ben regisztrálták a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A vírus genetikai állományát két fő kládra osztják: az 1-es és a 2-es kládra. Az 1-es klád – mely eddig elsősorban a közép-afrikai régióban volt jelen – súlyosabb lefolyású megbetegedést idéz elő, egyes esetekben a halálozási arány akár 10%-ra is rúghat. Ezzel szemben a 2-es klád általában enyhébb tünetekkel jár, kisebb a veszélye.

Majomhimlő Európában

2022-ben a 2-es klád számos európai országban megjelent, és jelentős terjedést mutatott a kontinensen. A legújabb statisztikák alapján az Egyesült Királyságban tavaly 9, idén pedig már 4 fertőzést regisztráltak, míg Németországban és Franciaországban is megerősítették a majomhimlőeseteket. 2023 novemberében a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy, az 1b kládba tartozó új mpox-(majomhimlő-)variánst is észleltek. Ez a vírus gyorsan terjed, így a megfékezésén már dolgoznak a szakértők. 

Az aggodalom fokozódik, mivel 2024 augusztusában Svédországban azonosították az első európai esetet az 1-es kládból, majd ezt követően Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is megjelentek súlyosabb lefolyású fertőzések, melyek az 1-es klád jelenlétére utalnak. Noha a megbetegedések 80%-át 2022 január óta Afrikából jelentették, a statisztikai adatok szerint az európai régióból érkezett az utóbbi hónapban a legtöbb megbetegedés. 

A majomhimlő tünetei között szerepel a magas láz, a fejfájás, az izomfájdalom és a duzzadt nyirokcsomók, melyek mellett a bőrön kialakuló kiütések is jellemzőek. A kiütések az arcon kezdődnek, majd a test többi részére is elterjedhetnek, végül hólyagokká alakulva pörkösödnek és leválnak. A betegség általában 2–4 hétig tart, és szoros testi kontaktussal, testnedvekkel vagy fertőzött tárgyakkal való érintkezéssel terjed. Ezekre az emberekre a legveszélyesebb a majomhimlő – katt ide a részletekért.

Magyarországon az első megerősített majomhimlőesetet 2022 júliusában jegyezték fel, azóta pedig összesen 10 fertőzésről számoltak be. Az illetékes egészségügyi hatóságok folyamatosan monitorozzák a helyzetet, és minden szükséges intézkedést megtesznek a járvány további terjedésének megakadályozása érdekében.

A védekezésben a fekete himlő elleni védőoltások nyújtanak bizonyos fokú keresztimmunitást a majomhimlő ellen. Ezen oltóanyagok között szerepel az USA-ban az élő, de szaporodásra képtelen módosított ankara vaccinia vírus, azaz MVA-alapú Jynneos vakcina – Európában Imvanex néven is ismert –, valamint a replikatív, élővírus-alapú ACAM2000. Alkalmazásuk országonként eltérő lehet.

A vírus terjedésének megfékezése érdekében elengedhetetlen a higiéniai szabályok betartása, a szoros testi érintkezés kerülése, valamint a gyanús tünetek azonnali jelentése az illetékes egészségügyi szerveknek.

A klád 1 európai megjelenése komoly kihívást jelent a közegészségügy számára, mivel a súlyosabb lefolyású fertőzések fokozott figyelmet igényelnek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• majomhimlő
• járvány
• európa
• fertőző betegség
• afrika
• mpox
• Életmód