8 dolog, ami jelentősen növeli a rák kockázatát: a limfóma hátterében fertőzés is állhat

A limfóma kockázati tényezői és okai különböznek, a részleteket onkohematológus szakorvos fejtette ki.

Limfóma okai
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A limfóma az egyik leggyakoribb hematológiai daganat, melynek több típusa és altípusa is ismert. Léteznek jó és rossz prognózisú fajtái, ám mindnél igaz az, hogy a terápia sikeressége azon áll vagy bukik, hogy idejében felismerésre kerül-e a probléma.

Dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ onkohematológusa ezért ismerteti, melyek a rák fő rizikófaktorai és okai.

Mi a limfóma?

A limfóma egy olyan típusú rák, amely akkor alakul ki, amikor a fehérvérsejtek - vagyis a limfociták - kontroll nélkül nőnek, szaporodnak. Ez akkor történik, ha a limfocita belsejében lévő DNS oly módon változik, hogy azt az üzenetet kapja a sejt, ne reagáljon azokra a jelekre, amelyek kontroll alatt tartják.

GettyImages-650167561

Egyetlen DNS-változás azonban önmagában általában nem elegendő a limfóma kialakulásához, hiszen mellette még több másik változás szükséges, mire a rák növekedni kezd. A legtöbb esetben nem tudni, mi okozza ezeket a változásokat, ám létezik néhány olyan tényező, melyek nagyobb valószínűséggel generálják az állapotot.

Kockázati tényezők és okok

A limfómának - ahogy egyéb más betegségeknek - léteznek okai és kockázati tényezői. Ez a kettő nem összekeverendő, hiszen az ok az, ami a betegség kialakulásához vezet. Ok nélkül a betegség nem következik be, így az ok megszüntetése gyakran gyógyítja a betegséget.

A kockázati tényező csupán növeli a betegség esélyét, vagyis van kapcsolat köztük, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kockázati tényező okozza az állapotot. Ez azt is jelenti, hogy a kockázati tényező kiiktatása nem feltétlen javít a betegségen.

Limfóma lehetséges okai

A gyomor MALT-limfómáját a legtöbb esetben a Helicobacter pylori bakteriális fertőzés okozza. A baktérium általában gyomorfekélyt és emésztési zavarokat okoz, és a legtöbb Helicobacter pylori-fertőzésben szenvedő embernél nem is alakul ki limfóma, de szinte minden gyomor MALT-limfómában szenvedő ember Helicobacter pylori-fertőzésben szenved. A fertőzés szakszerű kezelése gyakran meggyógyítja a limfómát. 

A cikk az ajánló után folytatódik

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

- A mellimplantátumhoz kapcsolódó anaplasztikus nagysejtes limfómát (BIA-ALCL) texturált mellimplantátumok okozzák. Bár a mellben fejlődik ki, a BIA-ALCL egyfajta limfóma, nem pedig mellrák. Durva, texturált implantátumú embereknél gyakoribb, mint a sima implantátumok esetén. A tudósok úgy gondolják, hogy ennek oka az implantátum okozta gyulladásos reakció lehet. Jellemzően 8-10 évvel az implantáció után alakul ki. Sok esetben a mellimplantátumok eltávolítása gyógyítja a limfómát, így nem kockázati tényezőként van számon tartva, hanem okként - mondja dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ onkohematológusa.

A limfóma kockázati tényezői

Kor: a Hodgkin-limfóma leggyakrabban a 15-40 év közöttieknél fordul elő, míg a non-Hodgkin típusa inkább az idősebb korosztály tagjainál.

Fertőzések: bár nem minden fertőzés, ám vannak olyanok, melyek megnövelik a limfóma esélyét, mint az EBV, a hepatitis C, a human herpesvirus. Egyes vírusok megfertőzhetik úgy a limfocitákat, hogy változást generálnak azok DNS-ében. Ezenfelül vannak olyan kórokozók, melyek az immunrendszert túl aktívvá teszik, és a szervezet ezért folyamatosan új limfocitákat állít elő, ami növeli a DNS-ben bekövetkező változások esélyét. Természetesen a problémát nem csupán vírusok, hanem baktériumok is generálhatják, ilyen a borrelia burgdorferi is.

Autoimmun betegségek: az autoimmun betegségben szenvedők többségénél nem alakul ki limfóma, ám egyes típusai fokozzák a kockázatot. Ennek oka leginkább az, hogy az autoimmun állapotok az immunrendszer hosszú távú aktiválódását okozhatják, ami kóros limfociták termelődését generálhatják.

Egyéb lehetséges kockázati tényezők

  • Testsúly.
  • Rákkelezés.
  • Vegyszerekkel gyakori érintkezés, mint a gyomirtók, rovarölő szerek, oldószerek.

A limfóma korai tünetei

A limfóma korai felismerés esetén még jól gyógyítható, de tudni kell a legelső tüneteit.

Nyirokcsomó-duzzanattal is indulhat: a limfóma korai tünetei, amikor még jól gyógyítható a rákbetegség

A limfóma korai felismerés esetén még jól gyógyítható, de tudni kell a legelső tüneteit.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük