Mikor van szükség véralvadásgátlásra? 4 esetet sorolt fel a szakorvos

A Leiden-mutáció egyike a trombofíliás állapotoknak, vagyis amikor genetikailag fokozott az illetőnél a trombózis kockázata. Ilyenkor megfelelő óvintézkedéseket szükséges tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a vérrögök kialakulása.

Prof. Blaskó Györgyöt a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját arról kérdeztük, vajon mikor indokolt az, hogy véralvadásgátlót kapjon egy Leiden-mutációban szenvedő?

Mi is az a Leiden-mutáció?

A véralvadás egy igen bonyolult folyamat, melyben számtalan enzim, fehérje, véralvadási faktor vesz részt. Ezek megfelelő, összehangolt működésének eredménye, hogy a sérülés helyén egyfajta dugó képződjön, mely megakadályozza a komolyabb vérvesztést. Természetesen utána a vérrög oldása megy végbe, szintén hasonló bonyolult folyamatok révén. Azonban olykor előfordul, hogy a folyamatba valamilyen hiba csúszik.

A Leiden-mutáció egy örökletes véralvadási zavar, melynek során a véralvadási rendszer V. faktorában egy mutáció következik be - pontosabban az 506. aminosavban egy csere történik. Emiatt az V. faktor keringésbeli tartózkodása meghosszabbodik, nem bomlik le rendesen, és így alvadást elősegítő, thrombogén hatása van -, ennek következtében a véralvadás fokozódik, mivel a faktor rezisztenssé válik a vérrög bontásában szereplő APC-re, azaz aktivált protein C rezisztenciára. 

A kutatások kimutatták, hogy ez a defektus nagyjából 15 000 évvel ezelőtt alakult ki valahol a Tigris és az Eufrátesz folyók között. Azok a népek, melyek onnan vándoroltak, ily módon az említett mértékben hordozzák magukban a kóros gént. Ezért nem található meg az ősi japánokban, az ainukban, az ausztrál bennszülöttekben és érdekes módon Európában a baszkokban. A többi földrészre az európai hódítók behurcolták, így ma már mindenütt elég általános.

A problémának létezik hetero- és homozigóta formája. Előbbi esetben csupán az egyik szülőtől öröklődik a zavar, míg a másikban mindkettőtől. Egyértelmű, hogy az európai népesség 10%-ában előforduló heterozigóta forma enyhébb rizikót jelent, és fiatal korban - kellő sportolással kompenzálva - nem is igényel gyógyszeres kezelést. Ezzel szemben a homozigóta forma sokkal nagyobb rizikót jelent.

Mikor van szükség véralvadásgátlásra?

A Leiden-mutáció viszonylag gyakori problémának számít, és nem is mindig kell véralvadásgátlót szedniük az érintetteknek. Ilyen esetekben elég a megfelelő életmód követése és az olyan tényezők kiiktatása, melyek megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát, mint a dohányzásról való leszokás, a túlsúly leadása, a bőséges folyadékfogyasztás, a rendszeres testmozgás és szükség esetén a kompressziós harisnya viselése. Sokszor ilyen módon a gyógyszerszedést ki lehet váltani, főleg fiatal korban.

Történt már trombózis

Amennyiben valakinél történt már mélyvénás trombózis, úgy bizonyos ideig véralvadásgátló terápiában kell részesülnie. Ha valaki Leiden-mutációval is küzd úgy, hogy volt már trombózisa, akkor megfelelő kezelés nélkül a probléma nagyobb eséllyel ismét kialakulhat.

Homozigóta forma

Mint már említettük, a trombofíliáknak létezik heterozigóta és homozigóta formájuk is. Az utóbbi eset súlyosabb, így nagyobb eséllyel lép fel ilyenkor trombózis - emiatt nem elég csupán az életmódra odafigyelni, hanem antikoaguláns terápia is indokolt prevenciós jelleggel. A fiatalokat már 15 éves korban kell trombofíliára szűrni!

Több trombofília egyszerre

- Sajnos egyszerre több trombofília is jelen lehet egy embernél, és minél több van, annál nagyobb problémák keletkeznek a véralvadás rendszerében. Többszörös defektus esetén lehet szükség élethosszig tartó alvadásgátló kezelésre - mondja prof. Blaskó György, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.

Egyéb trombózist fokozó betegségek

A trombofílián kívül vannak még olyan állapotok, betegségek, mint a szívbetegség, a diabétesz és bizonyos daganatok, várandósság, melyek szintén megnövelik a trombózis esélyét. Éppen ezért, ha valaki Leiden-mutációval küzd, mindenképp közölje az összes betegségét az orvosával, ugyanis könnyen lehet, hogy míg önmagában egyik sem teszi szükségessé a véralvadásgátló szedését, ám ha egyszerre vannak jelen, úgy már igen.

Fontos megemlíteni, hogy bizonyos daganatos sejtek olyan enzimeket termelnek, amik feleslegessé teszik a sok alvadási tényezőt, és közvetlenül alakítják át a fibrinogént fibrinné, ami a thrombus alapanyaga. Ezért fontos, hogy 45 éven felül, ha valaki trombózist kap, teljes körű kivizsgálásban részesüljön rosszindulatú folyamat irányába. Könnyen lehet, hogy ilyenkor még a tumor igen kicsi, így könnyen kezelhető. Éppen ezért ebből a szempontból szelekciós előnyük van a trombofíliásoknak, mert náluk hamarabb rá lehet jönni a baj eredeti okára.

9 étel, ami segít megelőzni a trombózist

A trombózist okozó vérrögképződés helyes étkezéssel megelőzhető, a szív és az erek egészségét is támogatják ezek az ételek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• leiden-mutáció
• véralvadási zavar
• trombózis
• kockázatok
• megelőzés
• vizsgálat
• Életmód