Kell-e félni a koronavírustól Magyarországon? Rémhírek helyett összegyűjtöttük a valós tudnivalókat

Az utóbbi hetekben rendkívül aggasztó, sok esetben kimondottan pánikkeltő hírek terjedtek el a Kínában nemrégiben azonosított, súlyos tüdőgyulladással járó koronavírus terjedéséről.

A Vuhanból indult koronavírus miatt Hupej tartományban kihirdették a legmagasabb fokú közegészségügyi válsághelyzetet, számos város karanténba került, több helyen közlekedési zárlatot hirdettek, és szinte az egész ország területéről, sőt, tizennégy további országból is jelentettek fertőzéses eseteket. Bár sok az ismeretlen tényező az egyenletben, úgy tűnik, pánikra egyelőre nincs okunk.

Koronavírus: a legfontosabb tudnivalók

A koronavírus nem új jelenség, egyes fajtáit már az 1960-as években izolálták megfázásban szenvedő betegek orrüregéből, nevüket pedig elektronmikroszkópos képükről kapták, mivel a naphoz hasonló koronával rendelkeznek. Az embert hat törzse tudja megfertőzni, többségük rendkívül gyakori, és egyszerű megfázásos, felső és alsó légúti, esetleg bélrendszeri tünetekkel jár, az egészséges immunrendszer pedig gyorsan legyőzi.

Az új humán koronavírustörzs 2019 decemberében jelent meg: ekkor ütötte fel a fejét az ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos betegség Közép-Kína legnépesebb városában, Vuhanban. Január 8-án izolálták a vírustörzset, mely a 2019-nCoV nevet kapta. 

A vírus zoonózisos, tehát állatról emberre is terjed - egyes tudományos források szerint kígyók, míg mások szerint denevérek lehetnek inkább a közvetítők, a kínai betegségmegelőzési és járványvédelmi központ szerint egy hús- és halpiacról indulhatott.

A 2019-nCoV vírust egyébként, különösen a terjedése miatt, a súlyos akut légzőszervi szindrómával járó SARS-vírussal hozzák párhuzamba, amely 2002-2003-ban fertőzött meg több mint 8 ezer embert, illetve a MERS-vírussal, amely a Közel-Keleten tombolt. Ezek a fajták ugyanis a többi, enyhe lefolyású koronavírusnál súlyosabb tüneteket okozhatnak.

A vírus a legfrissebb adatok szerint több mint 2700 embert fertőzött meg, és további 2800 esetnél gyanakodnak 2019-nCoV-fertőzésre, a halálos áldozatok száma vasárnap 80 volt. Külföldön nagyjából 50 fertőzöttet regisztráltak, közülük senki sem halt bele a betegségbe. Magyarországon egyetlen fertőzött sem volt eddig, ezért pánikra nincs ok, de figyelni természetesen kell.

A magyar Külügyminisztérium figyelmeztetései

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg senkinek nem ajánlott Hupej tartományba utazni, mert a hatóságok a koronavírus miatt teljesen lezárták, így nem lehet elhagyni sem. Vuhan városában négy magyar állampolgár lakik munkavállalóként, egy magyar férfi pedig a lezárt tartomány más városában tartózkodik. Mindannyian jól vannak, a minisztérium folyamatosan kapcsolatban áll velük.

A minisztérium a Kínába utazókat arra kéri, hogy kellő körültekintéssel járjanak el, és regisztráljanak konzuli védelemért a Konzuli Szolgálat honlapján.

A közleményben szereplő információk szerint a koronavírus légúton, valamint szájon át fertőzhet. A szakemberek a vírus terjedése ellen a gyakori kézmosást, a higiénés szabályok betartását javasolják. Jelenleg több ország egyidejűleg dolgozik a vírus elleni vakcina kifejlesztésén. A Kínából érkező csomagok esetében nincs szükség óvintézkedésre, fertőtlenítésre, azok nem fertőznek.

A magyar hatóságok folyamatosan figyelik az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait és az európai gyakorlatot, az óvintézkedésekkel kapcsolatos döntéseket ezeknek megfelelően hozzák meg. Magyarországon nincs koronavírusos beteg, és kevés az esélye a járványnak - hangsúlyozta a Nemzeti Népegészségügyi Központ, hozzátéve: fokozottan figyelemmel kísérik a kínai koronavírus-járványt, és amint indokolttá válik, megteszik a szükséges intézkedéseket.

Eddig nem durvább egy influenzánál

A fertőzés egyébként az eddigi adatok szerint a szezonális influenzavírusoknál sokkal kisebb arányban végződik halállal, csak összehasonlításképp: a WHO adatai alapján évente felnőttek 5-10%-a, a gyermekek 20-30%-a kapja el, és körülbelül negyed-félmillió ember hal bele a járványba világszinten. 

Egy-egy erősebb influenzajárvány idején Magyarországon is előfordulhat 480-500 ezer beteg, és - nagyrészt a szövődményekhez kapcsolódóan - 5-8 ezer haláleset.

A Kínából ismert számok tehát egyelőre nem adnak okot a pánikra, a problémát a vírus felgyorsult terjedése okozhatja. Ezt elősegíti a tény, hogy a lappangási idő akár két hét is lehet, ám a vírus ez idő alatt is fertőz. A betegség terjedésének ugyancsak kedvez a jelen időszak: most, a kínai holdújévi ünnepségek idején gyakrabban utaznak haza a világ minden tájáról a kínai állampolgárok.

A hatóságok azonban számos intézkedést megtettek már a vírus megfékezése érdekében: többek között számos, a közösségek által használt intézményt bezártak, több ünnepséget elhalasztottak. 

Meghosszabbították a holdújévi munka- és iskolai szünetet, továbbá jelenleg is ideiglenes kórházakat építenek, és mozgósítanak több ezer főnyi egészségügyi személyzetet. A járványt okozó vírustörzs izolálását követően továbbá azonnal elkezdődött a 2019-nCoV koronavírus elleni védőoltás kifejlesztése is, három kutatócsoport jelenleg is dolgozik az ügyön, ezért bár a szokatlanul gyors terjedés miatt a vírust komolyan kell venni, a legsötétebb rémhíreknek egyelőre tényleg nincsen alapjuk.

Influenzaoltás: kinek javasolt?

Bár az elmúlt időszakban szinte csak a koronavírusról lehetett hallani, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az influenzavírus terjedése is veszélyes szövődményekkel járhat. Az oltatás nem csak a legidősebbeknek ajánlott.

(Borító- és ajánlókép: MTI/MTI/AP/Jae C. Hong.)

• vírus
• járvány
• tüdőgyulladás
• koronavírus
• egészségügy
• megelőzés
• kína
• Életmód