A kiégés 5 legjellemzőbb szakasza: már te is ott tartasz valamelyiknél?

Az elmúlt években egyre többet halljuk a kiégés vagy burnoutszindróma kifejezéseket. A motiválatlansággal, csökkent munkakedvvel, szomatikus tünetekkel is járó kiégés bármely foglakozási körben megjelenhet, alkalmazottakat, vállalkozókat, vezető beosztásban dolgozókat egyaránt érinthet. Tüneteit nem könnyű észrevenni, az emberek lassanként, lépésről lépésre sodródnak bele.

Hogyan alakul ki a kiégés?

A kiégés általában akkor jelenhet meg, amikor valaki hosszú időn át fokozott stressznek van kitéve, feszített munkatempóban dolgozik. A nem megfelelően kezelt krónikus munkahelyi stressz általános kimerültséghez, motiválatlansághoz vezet, lassan rányomja bélyegét a magánéletre, emberi kapcsolatokra is, negatívan hat az egyén fizikai és mentális állapotára. Hogy a kiégés mennyire gyakori a mai kor emberének életében, azt jól mutatja, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) önálló betegségként regisztrálta. A szindróma tünetei változatosak lehetnek – mind mentális, mind fizikai szinteken megjelenhetnek –, de leginkább az alábbi jelekkel hívják fel magukra a figyelmet.

A kiégés jelei

• Alvási nehézségek,
• csökkenő teljesítmény,
• fizikai és érzelmi kimerültség,
• gyomor- és bélrendszeri panaszok,
• motiválatlanság, csökkent munkakedv,
• gyakori rosszkedv, szociális visszahúzódás.

Kik a leginkább veszélyeztettek a kiégés szempontjából?

Bármely foglalkozási területen megjelenhetnek a kiégés tünetei, de az érzelmi megterhelés miatt fokozottan veszélyeztetettek a segítő szakmában dolgozók: orvosok, ápolónők, mentősök, pedagógusok, pszichológusok, szociális segítők.

Ugyancsak magasabb kockázattal számolhatnak a fokozott stresszel és felelősséggel járó munkakörökben dolgozók. A közfeladatot ellátó személyek, magas beosztásban dolgozók, vagy akár csak a szoros határidők okozta nyomás is rizikófaktornak számít a kiégés szempontjából.

Az olyan munkahelyeken dolgozók, ahol gyakoriak a konfliktusok, rossz a légkör, a vezetési stílus nem megfelelő hangnemű, a dolgozók nem kapnak pozitív visszajelzéseket a munkájukkal kapcsolatban, kiégés szempontjából szintén veszélyeztettek.

A kiégés 5 szakasza

A kiégés első szakasza általában a munkaviszony első hónapjaira tehető. Ilyenkor a legtöbb ember még lelkesen veti bele magát a feladatokba, van energiája keményen dolgozni, megpróbál beilleszkedni a munkahelyi környezetbe. Ebben a szakaszban még képes kezelni a munkahelyi nyomást.

A második szakaszában már könnyebb elveszíteni a munkával kapcsolatos fókuszt. Az ember ilyenkor elkezdi erősebben tapasztalni a munkával kapcsolatos elvárásokat, jobban érzi a fokozott terheket. Ebben a szakaszban sokan élnek meg csalódottságot amiatt, hogy a munkahelyi elvárások és az értük kapott elismerés – akár szóbeli, akár pénzbeli – nincs egyensúlyban egymással.

A harmadik szakaszban a stressz már folyamatosan befolyásolja a munkavégzést, megjelenik az ingerlékenység, akár az apátia érzése, esetleg a kollégáktól való elzárkózás, a sérelmek felhalmozódása. Sokan ilyenkor azon kapják magukat, hogy halogatják a feladatok elvégzését, reggelente késnek vagy nem fejezik be időben a munkát. Ilyenkor gyakori az olyan pótszerekhez nyúlás, mint az alkohol.

A negyedik szakaszra jellemző a csüggedtség, reménytelenség, a fokozott kimerültség érzése, az önbizalomvesztés. Mindemellett romlik a munkahelyi teljesítmény és intenzívvé válhatnak az olyan fizikai tünetek, mint a krónikus fejfájás, emésztési panaszok. A barátok és családtagok ekkor már gyakran jeleznek viselkedésbeli változásokat.

Kezelés hiányában a kiégés a mindennapi élet részévé válik, végül szorongáshoz, depresszióhoz vezet. Az ötödik szakaszban az emberek többsége olyan krónikus fizikai és mentális fáradtságot tapasztal, mely a munkavégzést is megakadályozhatja.

Hatékony technikák kiégés ellen

Elsőként érdemes megpróbálni beszélni a kollégákkal, felettessel arról, hogyan lehetne kiegyensúlyozottabbá tenni a munkahelyi terheket, csökkenteni a feleslegesen végzett feladatok mennyiségét. Természetesen az alapvetően rossz munkahelyi légkör megváltoztatása nem egyszerű feladat, így sok esetben a munkahelyváltás hozhat megoldást.

A rendszeres testmozgás hatékony módja a stresszkezelésnek. Épp ezért, ha a kiégés jeleit tapasztalod, rengeteget segíthet bármilyen fizikai aktivitás: séta, futás, úszás, jóga, kerékpározás. Ezek az elfoglaltságok nemcsak segítenek elterelni a figyelmet a munkáról, de csökkentik a fokozott stressz következtében felgyülemlett kortizol hormon szintjét a szervezetben.

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás szerepe is elengedhetetlen a kiégés kezelése szempontjából. Általános kortünet, hogy a ma embere akár munka, akár annak okán, hogy „csak megnézek még egy epizódot a sorozatból”, későn fekszik le. A lefekvés előtti képernyőhasználat azonban bizonyítottan negatívan befolyásolja az alvás minőségét. Érdemes tehát este már csak könyvet olvasni, és úgy időzíteni a lefekvés idejét, hogy beleférjen az éjszakába legalább 7 óra pihentető alvás.

Súlyosabb esetben fontos, hogy szakember segítségét kérd. Akár pszichológus, akár mentálhigiénikus támogathat abban, hogy megfelelő módszereket találj a stressz kontrollálására, az elme megnyugtatására, a pozitív gondolkodás elsajátítására.

(Képek: Getty Images Hungary)

• kiégés
• burnout szindróma
• mentális egészség
• mentális egészség akta
• Életmód