Székrekedés, puffadás, hasmenés minden ok nélkül?

Mi állhat a háttérben?

Sokan küszködnek teljesen rendszertelen emésztéssel. Váltogatja egymást a szorulás és a hasmenés, a puffadás és a gyomorégés, látszatra minden logika nélkül. Ha hasonló problémákkal küzdesz te is, akkor nem árt, ha közelebbről megismerkedsz az IBS-szel, vagyis az irratibilis bélszindrómával.

A betegség nagyon furcsa, hiszen semmilyen anatómiai vagy patológiás okra nem vezethető vissza, így nagyon nehezen is mutatható ki. Testi és szervi elváltozást ugyanis nem okoz, de érdekes tüneteket azonban igen, ráadásul minden logika nélkül.

Felmerül azonban a kérdés, hogy ha nincsenek látható szervi nyomai a betegségnek, akkor mégis hogyan alakul ki? A kérdés jogos, hiszen minden rendellenesen működő testi folyamatnak a hátterében kell, hogy álljon egy kimutatható indok. Így az orvosok is előszeretettel vizsgálódnak az IBS tekintetében. Két feltevés létezik a betegség kiváltó okaként. Az egyik az, hogy a betegek bélsimaizomzatában motoros rendellenesség áll fenn. A rendellenesség hatására a bélösszehúzódások vagy fokozottak, vagy éppen renyhék. A fokozott bélösszehúzódások hasmenést okoznak, amíg a renyhék székrekedést. A másik lehetséges elmélet szerint a bélműködés teljesen rendben van, azonban a beteg a normális bélműködésre az IBS-szel reagál. Így tehát a háttérben neurotikus problémák állnak, ezért a betegeket pszichológiai szempontból kezelik.

Tünetei

A teljesen rendszertelen és rendellenes bélműködésen kívül a legtöbb beteg panaszkodik gyakori hátfájásra, fejfájásra, fáradékonyságra, gyakori vizelési ingerre, valamint egyéb olyan tünetekre, melyek a józan ész szerint egyáltalán nem függnek össze a betegséggel.

Fontos azonban tudni, hogy hasonló tünetegyüttessel jelentkeznek a fekélyek és a gyulladások, ezért attól, hogy már ismered az IBS-t, nem szabad nem törődni velük, és ki kell vizsgáltatnod, hogy nem áll-e valamilyen egyéb, komolyabb ok a háttérben.

Kezelés

Miután az ok nem teljesen tisztázott, ezért a két feltevésnek megfelelően történik a kezelés. Az első esetben – miszerint a bél simaizomzatának rendellenessége áll a háttérben – székletserkentőket, görcsoldókat vagy éppen székletfogókat adnak a betegnek. A második esetben – miszerint a betegség hátterében lelki eredetű problémák állnak – a beteget nyugtatókkal, antidepresszánsokkal kezelik. A második esettel az a legnagyobb baj, hogy a legtöbb beteg kétségbe esik annak gondolatától, hogy tudatával ilyen konkrét betegséget képes kiváltani.

A legideálisabb esetben az orvos teljesen egyénre szabott kezelési rendszert dolgoz ki minden egyes betegének. A beteg pedig maximálisan együttműködik az orvossal, és megfigyeléseivel elősegíti a orvos munkáját.

Ezeken kívül pedig még az alternatív kezelési módok is szóba jöhetnek, melyek iránt egyre több beteg érdeklődik, éppen azért, mert a hagyományos gyógyszeres kezelések nem mindig járnak sikerrel.

A táplálkozás is befolyással van a betegségre. A kávét és az alkoholt például teljesen el kell hagyni, és fontos a rostban gazdag, viszont zsírban szegény étrend.

Egyéni megfigyelés

Minden betegnek különösen nagy figyelmet kell szánnia arra, hogy megfigyelje a táplálkozása és a panaszai közti összefüggést. Ez annyit jelent, hogy az étrendkiegészítőket, a rostokat és a tejet különös tekintettel górcső alá kell venni, hiszen ezek erős befolyással lehetnek a bélműködésre.

Ha tejet vagy rostos gyümölcsöket fogyasztasz, akkor jegyezd fel az időpontot, amikor ittad/etted, majd jegyezd fel azt is, hogy mikor érzed hatását, és a hatás pontosan milyen. Mit érzel gyomrodban közvetlen a fogyasztás után, illetve mit érzel az emésztés folyamata során. Tünetnaplódat pedig mindenképpen vidd el orvosodnak, hogy kizárhasson minden egyéb betegséget és problémát.

• emésztőrendszeri betegség
• tünetek és betegségek
• irritábilis bél szindróma
• Életmód