Segít a vércukorszint szabályozásában, sok benne a magnézium: a hajdina alig ismert, csodás hatásai
A hajdina nagyon egészséges, gluténmentes álgabona, ami sokféleképpen felhasználható.

hajdina
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A hajdinát egyre több helyen sorolják a szuperélelmiszerek közé, amelyek különösen táplálóak, és az emberi szervezet számára igen előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek.

A hajdina rostokban, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag, sokfelé kapható, megfizethető táplálék, amely támogathatja a vércukorszint stabilizálását, a szív-érrendszer egészségét, és még a diétázóknak, valamint a gluténérzékenységgel élőknek is jó választás.

Gluténmentes álgabona fontos tápanyagokkal

Bár általában a gabonafélékhez sorolják, a hajdina valójában a keserűfűfélék családjába tartozik, magját viszont a búzához hasonlóan fogyasztják, készül belőle liszt, pehely, de salátabetétként és köretként is megállja a helyét.

A hajdina jó növényi fehérjeforrás, sok rostot tartalmaz, valamint összetett szénhidrátokat, ami a szénhidrátanyagcsere-zavarral élők és a diétázók számára is jó hír. Az ásványi anyagok közül a kálium-, a magnézium-, a foszfor- és a kalciumtartalma jelentős. A vitaminok közül különösen B-vitaminokban gazdag. A magnézium a csontok épségének megőrzésében, a szívbetegségek megelőzésében és a migrénes tünetek visszaszorításában is segíthet, a kálium többek között az idegszövet és az izomszövet elengedhetetlen tápanyaga. A B-vitaminok egyebek mellett az immun- és az idegrendszer működéséhez járulnak hozzá, hiányukban bőrproblémákkal is számolni lehet.   

Szívvédő, emésztéssegítő, és a vércukorszintre is jó hatással van

A hajdina fogyasztása kifejezetten jó hatással lehet a szív- és érrendszer számára. Közismert tény, hogy napjainkban gyakori problémát jelent a rostszegény táplálkozás. Az élelmi rostok nemcsak az emésztés egészségének megőrzésében játszanak fontos szerepet, hanem a kardiovaszkuláris betegségek kivédésében is, méghozzá úgy, hogy segítenek az optimális testsúly megőrzésében, illetve a vérnyomás és az összkoleszterinszint csökkentésében. Az American Heart Association a stroke megelőzésével és a testsúlycsökkentéssel kapcsolatban is az élelmi rostokat ajánlja. A gluténmentes diétát folytatók gyakran nem fogyasztanak teljes értékű, élelmi rostokban gazdag gabonákat, a hajdina mint álgabona megoldást nyújthat a problémára, illetve színesítheti az étkezésüket.

A hajdina az emésztést is támogatja. Az élelmi rostok olyan összetett szénhidrátok, amelyek a szervezet számára emészthetetlenek. Kulcsfontosságúak az egészséges emésztés, a rendszeres székelés, a széklet lazításának tekintetében. Mindehhez persze elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás is. A hajdina niacint, más néven B3-vitamint is tartalmaz, ami a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék energiává történő átalakításában is részt vesz, hangsúlyos szerepet tölt be a sejtek anyagcsere-háztartásában.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az összetett szénhidrátok lassabban szívódnak fel, mint az egyszerű szénhidrátok, így kevésbé emelik meg a vércukorszintet, segítenek tovább stabilan tartani az értékeket, ami az inzulinrezisztenciával és cukorbetegséggel élők számára nagyon előnyös. Egy 2012-es, állatokon végzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy a hajdina jó hatással volt az inzulinrezisztenciás és diabéteszes egerek szénhidrát-anyagcseréjére.

Mivel lassabban szívódik fel, tovább biztosít teltségérzetet, mint az egyszerű vagy finomított szénhidrát, így a hajdinából készült ételek akkor is hasznosak lehetnek, ha a testsúlycsökkentés a cél. 

A hajdina főzve, párolva salátákhoz adható, köretként is felhasználható, illetve édes és sós kása is készülhet belőle, például egy kiadós, hosszan eltelítő reggelihez. A világos, nem pörkölt változatot ki is lehet csíráztatni. A hajdinaliszt kenyérfélékhez, süteményekhez és palacsintához is megfelelő. A bioboltokban hajdinából készült tésztát is találhatnak azok, akik gluténmentes, ám a vércukorszintet kevésbé emelő opciót keresnek.

8 emésztéssegítő probiotikus étel

A bélrendszer akkor működik a legoptimálisabban, ha a bélflóra baktériumait jól tartják. A bélflóra baktériumainak sokszínűségéről kétféle ételtípussal lehet gondoskodni. A prebiotikus ételek olyan tápanyagokat juttatnak a belekbe, melyek táplálják a jótékony baktériumokat, a probiotikus ételek pedig új baktériumokat juttatnak a belekbe, melyek növelik a mikrobiom gazdagságát.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük