Komoly betegség állhat a háttérben, ha folyton az ételen jár az eszed – Mutatjuk, mik ezek

A testünk éhségérzettel jelzi, amikor táplálékra van szükségünk, és ilyenkor az első dolog, ami az eszünkbe jut, egészen biztosan valamilyen étellel kapcsolatos gondolat lesz. Ez a reakció az agyunk természetes válasza, viszont előfordul, hogy az ételen való gondolkozás komoly betegséget jelez.

Az evészavar kezelése

Az ételzaj annak az állapotnak a leírását szolgálja, amikor az evésen, az étkezéseken való gondolkozás azután is folytatódik, hogy elfogyasztottad a reggelid vagy az ebéded, és elmúlt az éhségérzeted is. Ilyenkor érdemes elgondolkozni azon, hogy valamilyen evészavar áll a háttérben, ami könnyen kialakulhat azoknál, akik folyamatosan szigorú diétákat követnek vagy a kalóriák számlálásával vannak elfoglalva. Az étellel kapcsolatos gondolatokhoz olyan nemkívánatos érzelmek társulhatnak, mint a bűntudat, a szégyenérzet vagy önutálat.

Komolyabb étkezési zavar tünete is lehet, ha a fejünkben lévő ételzaj kihat az élet más területeire is. Szélsőséges esetekben akár a mindennapi életet is akadályozhatja, például ha valaki azért nem tud leülni a szeretteivel egy asztalhoz vacsorázni, mert azonnal bűntudata támad.

Az ételzaj mögötti betegségek

Amikor az ételeken való gondolkodás túlzott mértékben kitölti a gondolataidat, akkor nem árt alaposan utánajárni annak, hogy esetleg valamilyen komolyabb betegség van a háttérben. Ilyen lehet a túlzott pajzsmirigyműködés, a cukorbetegség, a szorongásos betegségek, az atipikus depresszió. Ételzajt okozhat a stressz is, ha nem tudod kezelni azt.

Vannak, akiknél az ételzaj nagyobb mértékű, mint másoknál. Ilyen eset például az, ha valaki gyerekkorában úgy nőtt fel, hogy a családban folyamatosan méregették az elfogyasztott kalóriákat, vagy sok, az evési szokásaira, vagy a testére való megjegyzést kapott.

Máskor az ételzaj azért alakul ki, mert valamilyen gyógyszer mellékhatása a fokozott étvágy. A már említett evészavarok esetén az ételeken való túlzott gondolkodást okozhatja az is, ha valamilyen ételt szigorúan megvonunk magunktól, vagy olyan alacsony a diétában meghatározott kalóriabevitel, hogy már tényleg semmi másra nem tudunk gondolni, csak a következő étkezésre.

Tóth Ibolya Rékával, az MNDFL flow well-being alapítójával a Zazie Bistro&Barban tartott intuitív vacsora-workshopon ültünk le beszélgetni az ételzajról, az evési szokásainkról és az ehhez kapcsolódó problémákról, megoldásokról.

Az ételzaj fogalma nincs benne a köztudatban, pedig az evés körüli túlzott gondolkozás sokakat érinthet. A munkád során te találkozol ilyen emberekkel?

Rendszeresen találkozom olyan emberekkel, akik súlyos, önszabotáló mondatokat fogalmaznak meg, jelezve, hogy nincsenek kibékülve magukkal és a saját tökéletlen oldalukkal.

Vannak, akik az evéssel jutalmazzák magukat, ennek mi lehet az oka?

Sokan összekeverik az étkezést az önjutalmazással. Amikor az emberek étellel jutalmazzák magukat, valójában egy mélyebb, kielégítetlen szükségletet próbálnak betölteni, amit nem mindig tudatosítanak. Ez lehet a szeretet, az elismerés vagy akár a belső béke hiánya. A tudattalanunk ilyenkor a régi beidegződései szerint működik: étellel nyugtatja meg magát, kompenzálva valami más hiányát.

Szerinted a nők vagy a férfiak érintettebbek, és melyik korosztálynál lehet ez hangsúlyosabb?

A férfiak és nők egyaránt érintettek, a nők gyakran korábban és intenzívebben érzékelik az étellel és testképpel kapcsolatos kihívásokat, hogy megfeleljenek bizonyos szépségideáloknak. Ugyanakkor a modern világban a külsőségek fontossága a férfiak felé is egyre nagyobb elvárásokat támaszt.

Korosztály szempontjából a fiatal felnőttek és a középkorúak lehetnek a legérzékenyebbek, amikor az önértékelés és az élet sikeressége összefonódik a külső megjelenéssel, de az idősebb generációknál is lehet ilyen belső konfliktus. A kérdés az, hogy mennyire értjük meg, hogy az igazi erőnk és értékünk nem a külsőségekből, hanem az önmagunkkal való belső kapcsolatunkból és a világban elfoglalt helyünkből fakad.

A KSH adatai szerint a 35 év feletti felnőtt népesség több mint fele súlyproblémával küzd. Vajon ennek köze van ahhoz, ahogy az ételekről vagy az evésről gondolkozunk?

A korábbi természetes és otthon készült ételek helyett ma sokkal több feldolgozott, gyorsan elérhető, de tápanyagokban szegény étel van jelen, ami hozzájárulhat a súlyproblémák és más egészségügyi gondok elterjedéséhez. Az étellel való bonyolult kapcsolat a túlgondolás, az érzelmi evés és szorongás formájában jelentkezik, amit régen a családi hagyományok és közös étkezések oldottak.

Milyen irányokba érdemes elmozdulnia az embereknek, hogy egészségesebbek legyenek, az étkezéssel kapcsolatos gondolataik terén is?

Az egyik legfontosabb lépés a minőségi táplálkozás, mely nem csupán a választott alapanyagokat, de a mennyiséget és annak elfogyasztását is jelentik. Az a minőség, amit magadhoz veszel, azzá leszel! Edukációra és nyitottságra lenne szükség, hogy meglássuk az összefüggéseket a választásaink és annak következményei között. A táplálkozás terén az agy-bél tengely kapcsolatának megértése, a testünk alapvető működésének ismerete sokat segítene. Mindemellett jót tenne, ha az egészséges életmód nem kampányszerű kísérlet lehetne, hanem egy életmód valóban.

Sokan megvonnak maguktól ételeket a diéták során, náluk nagyobb eséllyel alakulhat ki az ételzaj. Szerinted hogyan lehet ez ellen tenni, különösen, ha valaki egyébként szeretne lefogyni?

Agyunk értékesebbnek ítéli azt, amiből kevés áll rendelkezésre: ha valamit tiltottá teszünk, az azonnal fontosabbnak tűnik, még ha nem is volt különleges. Ezért amikor egy diétában megszorításokat alkalmazunk, az étel iránti sóvárgás fokozódik. Az ételzaj felerősödhet akkor is, ha elnyomjuk testünk éhségjeleit, ilyenkor elménk állandóan az ételre összpontosít. A túlélési ösztön működésbe lép.

Ha a napunkban korlátozott az örömforrás, agyunk automatikusan keresni fog valami kielégítő dolgot – és van, akinél az étel az elsődleges örömforrás. Továbbá, ha mentálisan korlátozunk bizonyos ételeket, az ítélkezés és szégyenérzet csak erősíti a vágyat, mert amit tilosnak érzékelünk, arra még inkább vágyunk. Az ételzaj fokozódhat, ha megküzdési készségeink hiányosak: stresszes időszakokban az evés könnyű vigaszt nyújt.

Ezeknek a mintáknak a felismerése és új megküzdési stratégiák, illetve az önelfogadás kifejlesztése hosszú távon segíthet a fogyásban. Az orvosi konzultáció pedig kulcsfontosságú, ha hormonális problémák, pajzsmirigyzavarok, inzulinrezisztencia vagy más fizikai akadályok állnak fenn.

Az ételzajhoz kapcsolódó érzelmek, az önutálat, bűntudat, szégyenérzet hogyan fordíthatók át pozitívvá, az önelfogadást segítővé?

Az érzelmek azért léteznek, mert mondani akarnak valamit. Érzelmeink jelzik, hogy figyeljünk magunkra, értsük meg magunkat. Az érzelmi feldolgozás első lépése, hogy engedélyt adunk magunknak az érzéseink megélésére. Még ha meg is jelenik az önutálat, a szégyen vagy bűntudat, érdemes elképzelni a helyzetet, vajon a jóságos, támogató, önmagát szerető énünk hogyan bánna ezzel a „nem karcsúnak ítélt énünkkel”? Bizonyára átölelné, megnyugtatná és addig szorítaná, míg könnyebbnek érezné magát.

Az ételzaj gyakran stresszes állapotokban fordul elő, a stresszevőknek mit javasolsz?

A stresszevés valóban egy gyakori válasz, és én ide sorolnám a „binge eating”, azaz túlevés választ is. Ha már észleljük az aktuális stresszt, jobban tudunk válaszolni is rá. Hosszítjuk a légzést, szünetet tartunk, mozgunk, kieresztjük a gőzt.

Ha ez evéssel párosul és elcsípjük, hogy a stresszre adott válaszunk az evés, feltehető a kérdés: „valóban éhes vagyok, vagy csak szeretném magam megnyugtatni vele?” Próbáld ki a „hunger scale” módszert, ahol értékelheted az éhséged és teltséged szintjét, és objektíven láthatod, mennyire is vagy éhes.

Ha hajlamos vagy a stresszevésre, érdemes egészséges snackeket előkészíteni, akár tudatos porciókba téve – a nyers zöldségek, gyümölcsök, magok még a mikrobiomodnak is jót tesznek.

Milyen természetes módszereket vethetünk be azért, hogy csökkentsük az ételzajt?

Ez elsősorban az étkezési ingerek és a tudatos szokások megváltoztatásán alapul. Elkerülni az ételhez kapcsolódó ingereket azért fontos, mert az étel látványa vagy illata sokszor automatikusan kiváltja az étel iránti vágyat, függetlenül attól, hogy valóban éhesek vagyunk-e. Ha nem tartunk otthon kísértő ételeket, vagy minimalizáljuk az ételfotók nézegetését, sokkal kevésbé fogunk ezekre a külső ingerekre reagálni.

A rendszeres étkezési időpontok bevezetése (például a napi három fő étkezés) szintén kulcsfontosságú. Kondicionálhatjuk magunkat arra, hogy csak meghatározott időpontokban együnk. Így az étel kevésbé válik triggerré az étkezési ablakokon kívül. Az elegendő alvás szintén fontos, mivel a fáradtság gyakran fokozza az éhségérzetet, és az emberek gyakran nyúlnak ételhez energiáért.

Mit érdemes tudatosan beiktatni a mindennapokba ?

1. Tartsd magad megfelelő kalóriabevitelhez, és figyelj az éhségjeleidre.

2. Figyelj a tested jelzéseire, hogy mikor vagy tele. Az éhségskála segíthet az éhségjelek felismerésében.

3. Békélj meg az egészséges, tápláló ételekkel: tévhit, hogy egy csoki vagy chips a legjobb válasz egy nehéz nap után!

4. Fedezd fel az élvezetet az étkezésben, az étkezés lehet egy ünnep is akár minden alkalommal!

5. Mozogj, érezd a különbséget: a mozgás nem csak a konditeremben számít; egy séta, egy otthoni jóga YouTube-videóra gyakorlás is nagyszerű választás.

6. Fontos a tudattalan blokkjaink tisztítása, mert az életben adott válaszaink cselekedeteinket sokszor észrevétlenül irányítják, és csak az elakadásokkor figyelünk fel rájuk, hogy valahogy megint ugyanabba a gödörbe estünk. Kitűnő eszköz a meditáció, a tudatos naplóírás és a kreatív kifejezés.

Indítottál egy mindfulness programot az étkezéssel, az evéssel kapcsolatban. Kiknek szól, és miről szól ez a program?

A program során a mindfulness érzékszervi megélésén keresztül hangolódunk rá az előttünk álló vacsorára, a hangok, ízek és illatok harmóniáján keresztül érkezve a jelen pillanatba. Mesélek önmagunk táplálásának szellemi-lelki és testi síkjairól, és megnyitom az érzelmi kapukat, melyek mögött sokszor rejlenek történetek, megélések és szokások, amik nehezítették eddig az étellel való kapcsolatot. Belső utazás indul el önmagunkban, mindez egy fantasztikusan nyitott és szeretetteljes közösségben. Gyógyulásra van szükségünk, ezért gyakorlatokat is mutatok: egy általam írt agy-bél tengely meditáció által testi-lelki szinten megélhetik a kapcsolatot önmagukkal, megismerhetik rejtett mintáikat az étellel a résztvevők. Finom ízek és jó emberek egy helyen – az életben sokszor nincs másra szükségünk.

A következő Kapcsolatunk az étellel - A lélek táplálása workshopra itt tudtok jelentkezni.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• evészavar
• étel
• meditáció
• mindfulness
• egészséges étkezés
• egészséges táplálék
• egészséges életmód
• Életmód