A mai ember tovább él, de nem olyan testrészekkel, mint 150 évvel ezelőtt - Meglepő változások a múlt évszázad óta

Az emberi faj evolúcióját már nagyon régóta kutatják a tudósok. Bár sok mindenben nem értenek egyet, és vannak vitatott tények, általánosságban elfogadott nézet szerint a homo sapiens alfaja, a homo sapiens sapiens tekinthető a mai embernek.

Az első emberek megjelenésének idejére szokták tenni az őskor kezdetét, azóta pedig már nagyjából 315 ezer év telt el. Ez nagyon hosszúnak tűnhet, és az evolúciós folyamatok ez idő alatt sem álltak meg, hiszen testünk folyamatosan változik.

Ez változott 150 év alatt az emberi testben

Nem kell még csak sok évszázadot sem visszamenni ahhoz, hogy lássuk, milyen változásokon ment keresztül az emberi test, elég elindulni az 1800-as évektől - de akár a nagyszüleinken és az utánuk következő generációkon is láthatók az evolúció jelei.

Az egyik legszembetűnőbb változás egyértelműen a testmagasság. Egy tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint 1896 és 1996 között 200 ország közel húszmillió lakosát vizsgálták, és látványos növekedést mutattak a számok. Átlagosan minden nemzetnél kimutatható volt, hogy generációnként egyre nőtt a testmagasság. Talán a dél-koreai nők és az iráni férfiak esetében volt a legnagyobb a változás: előbbiek átlagosan 20,2 centiméterrel, míg utóbbiak átlagban 16,5 centiméterrel lettek magasabbak a vizsgált időszakban.

Az ilyen mértékű testmagasság-változásnak egészségügyi okai vannak. A technológia és a tudomány fejlődésével egyre többet lehetett megtudni az egészséges életmódról, a hasznos alapanyagokról. Az ipari forradalomnak hála könnyebb volt hozzájutni a zöldségekhez, gyümölcsökhöz is, a jobb életminőség pedig a testsúly mellett a magasságra is hatással volt.

Magasabb a várható élettartam is

Az említett okok nemcsak a testsúlyra és magasságra, hanem a várható élettartamra is hatással vannak. A minőségi táplálkozás, a jobb higiéniai körülmények és nyugodtabb, háborúktól mentes élet már az elmúlt évtizedekben is megmutatta a hatásait. A spanyol Santalucía Institute vizsgálatai alapján a 21. század végére már az sem lesz ritka, hogy a lakosság jelentős része megéri majd a 120 éves kort. Ez nagyon messze áll a 20. század eleji adatoktól, ahol a lakosság 26,2%-a ünnepelhette a 65. születésnapját vagy ennél is többet.

A jó egészségi állapotnak köszönhetően az egyéni fejlődés is egész más arcát mutatja, mint néhány évtizede. A gyerekek sokkal korábban kezdenek kamaszodni, a Kaliforniai Egyetem kutatása szerint a kislányok 15%-a már hétéves korában a pubertáskorba lép. Ez nemcsak a korai menstruációt vagy másodlagos nemi jellegek idő előtti fejlődését, hanem sajnos a magasabb mellrák kockázatát is maga után vonja.

Egyes szervek eltűnnek, míg mások kialakulnak

Evolúciós folyamatoknak köszönhetően egyes pontjain a test már nem olyan, mint 150 évvel ezelőtt. Ide tartozik például a bölcsességfog, ami ükszüleink idejében a felnőtté válás egyik jele volt, ma már viszont sokaknak egyáltalán nem fejlődik ki. Ez a megváltozott táplálkozási szokások miatti zsugorodó állkapocsnak köszönhető. Ilyen még a hosszú tenyérizom, vagyis a palmaris longus is, ami az alkarban fut végig. Régen a hegyek és fák megmászásában volt fontos szerepe, mára viszont már funkcióját vesztette, és sok ember már nélküle születik.

2013-ban a szaruhártya eddig ismeretlen rétegére bukkantak a tudósok. A Dua-réteg 15 mikrométer vastagságú, és fontos szerepe lehet a szemműtétek alkalmazásában. Ez is bizonyítja, hogy az evolúció még korántsem ért véget.

A jövő embereinek már nem lesz lábujjuk: 9 testrész, ami eltűnik a tudósok szerint

Az evolúció folyamán kialakultak olyan testrészek, amik mára teljesen elveszítették eredeti funkciójukat. A tudósok szerint ezek el is fognak tűnni.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• egészség
• emberi test
• evolúció
• szervezet
• Életmód