Így edd a tésztát, hogy ne hizlaljon, és beleférjen a diétádba is

A tésztafélék világszerte a legnépszerűbb ételek közé tartoznak. Ez nem is csoda, hiszen a 300 ismert tésztafajta elkészítési variációinak száma végtelen. Legyen csavart vagy fodros, rövid vagy hosszú, tojásos vagy durum. És a rengeteg tésztafajtához legalább ennyi tésztaszósz is tartozik.

Tésztatörténelem

A legenda szerint nem is az olaszok fogyasztottak először tésztát, hanem Marco Polo hozta be a XIII. századi Kínából az ott akkor már kétezer éve ismert élelmiszert. Mivel Olaszországban is találtak kétezer éves tésztamaradványokat, a két ország jól elvitázik azon, kinek a nevéhez fűtődik a tészta. De nem is az a lényeg, hogy ki készítette először, hanem az, hogy nagyon finom, és nagyon sokan kedvelik.

Napjainkban már nincs a világnak olyan szeglete, ahol ne terjedt volna el, a különbség csak az alapanyagban rejlik: mi, magyarok a tojásos, lágybúzából készült változatot kedveljük, az olaszok a durumból, míg a távol-keleti országok a mungóbabból, szójából vagy rizslisztből készített tésztát. A tradicionális pasta kézzel készül, ezt érdemes legalább egyszer mindenkinek kipróbálni, mert leírhatatlan az ízbeli különbség a friss és szárított tészta között.

Az egészségre gyakorolt hatása

A gabonafélék és a belőlük készült élelmiszerek jelentős szerepet játszanak a szervezet fehérje-, vitamin-, és ásványianyag-szükségleteinek kielégítésében.
A tészta viszonylag egyszerű termék, mindössze lisztből, vízből, sóból és esetleg tojásból áll. Táplálkozástanilag az értékes élelmiszerek közé tartozik, könnyen emészthető.

Komplex szénhidrátokat tartalmaz, felszívódása lassú és egyenletes, ezáltal hosszú távon energiaforrást jelent. A- és E-vitamint tartalmaz, gazdag B-vitamin-komplexben, káliumban, foszforban. A csokoládéhoz hasonlóan boldogsághormont - azaz szerotonint - szabadít fel.

Szárított tésztafajták

Tojásos száraztészta: gazdag ízvilág

Magyarországon a hagyományokból adódóan a tojásos tészta terjedt el. A tojásnak köszönhetően gazdag vitaminokban. A búzakeményítő a szervezetben gyorsan cukorrá alakul, így cukorbetegeknek nem javasolt a fogyasztása, mert gyorsan megemeli a vércukorszintet. A tojásos tészták gazdag ízvilággal és ruganyos állaggal rendelkeznek.

Durum: a kettes típusú cukorbetegség ellen

A mediterrán térségben őshonos tésztafajta. Egységes fehérjeszerkezetének és rugalmas sikérjének köszöntően tojás nélkül is jó állagú tészta készíthető belőle. Fehérjében és karotinoidokban gazdagabb a közönséges búzánál. Főzési ideje lényegesen rövidebb, mint a hagyományos búzából készült tésztáé, és miután elkészült a tészta, kemény és alaktartó marad. A durumbúza őrölhető darája a szemolina. A szemolinából jól harapható al dente tészta készíthető.

Keményítőlánca elágazó szerkezetű, így lassabban tudja a szervezet lebontani, és lassabban emelkedik meg a vércukorszint. Ennek köszönhetően Európában az olasz lakosság körében a legalacsonyabb a nem inzulinfüggő vagy időskori cukorbetegek száma.

Tönköly: tészta, ami nem hizlal

Ősi gabona, melyet a hagyományos búza visszaszorított, mert alacsonyabb termésátlaggal rendelkezett, ugyanakkor sokkal magasabb beltartalmi összetevőkkel bír. Fehérjetartalma hatszorosa a közönséges búzáénak. Rendkívüli fehérje-keményítő aránya miatt nem hizlal. Egyedülálló a sikértartalma. A teljes kiőrlésű tönkölybúzából is lehet tojás nélkül tésztát készíteni.

Teljes kiőrlésű: magas rosttartalom

Jellegzetes barna színnel rendelkezik. Készülhet rozsból, búzából. Magas rosttartalommal rendelkezik.

• tészta
• olasz
• anyagcsere-javító táplálék
• egészséges táplálék
• rost
• vitaminok
• cukorbetegség
• vércukorszint
• Életmód