A D-vitamin-hiány duplájára növeli a stroke kockázatát: számos betegség oka lehet

A D-vitamint zsírban oldódó vitaminként ismerjük, pedig valójában ez egy hormonszerű előanyag, amelyre szinte valamennyi szervrendszerünk működéséhez szükség van. Mintegy 80%-a napfény hatására termelődik az emberi szervezetben, 10-20%-a pedig kiegyensúlyozott táplálkozással biztosítható.

Bizonyos esetekben a kezelőorvos javaslata alapján alkalmazott készítményekkel való pótlásra van szükség. A D-vitamin elsődleges feladata az erős csontok és fogak kialakítása, de rendkívül fontos szerepet játszik az immunrendszer erősítésében, az idegrendszer, a szív- és érrendszer egészségében, valamint az inzulinszint szabályozásában is.

A D-vitamin-hiány számos betegség oka lehet

A D-vitamin pótlása Magyarországon az őszi-téli időszakban, október és március között a legfontosabb, hiszen ilyenkor a napsütéses órák számának csökkenése miatt szervezetünk nem jut hozzá a szükséges napi mennyiséghez, és a D-vitamin-szint rövid idő alatt a normál tartományként meghatározott 75 nm/l érték alá eshet.

A napsütésen túl a D-vitamin-szintet meghatározza még a testsúly, a bőr, a pigmentáció, a nem és az életkor is. Egy túlsúlyos ember esetében például a zsírsejtek még azelőtt felszívják a D-vitamint, mielőtt az a véráramba kerülhetne, a sötétebb bőrpigmentációjú egyéneknél a bőrben található melaninszint akadályozza a D-vitamin-felvételt, az életkor előrehaladtával, pedig a szervezet felvevőképessége csökken. A Semmelweis Egyetem korábbi felmérése szerint a felnőtt magyar lakosság 95%-a szenved valamilyen mértékű D-vitamin-hiányban.

Ez számos civilizációs betegség, például daganatos megbetegedések, magas vérnyomás, meddőség, asztma, szív- és érrendszeri betegségek, agyvérzés, sőt felnőttek esetében a 2-es típusú cukorbetegség és a túlsúly kialakulásának kockázatát, valamint a depresszióra való hajlamot is megnöveli, és mintegy 60%-kal csökkenti a koncentrálóképességet.

Megnövekedett kockázatok

Több tanulmány is boncolgatta már azt a felvetést, miszerint a D-vitamin-hiány kifejezetten a szívelégtelenség, a stroke és további szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője. Egy néhány éve készült, több mint 850 000 ember adataira épülő analízis is megerősítette ezt, megállapítva: a D-vitamin-hiány súlyosságával arányosan nő a halálozás kockázata.

A kutatás eredményei szerint a D3-vitamin vitaminhiány pótlására való alkalmazása a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát 60, a tumoros halálozásét 59, minden egyéb eredetű halálozásét pedig 49 százalékkal csökkentette. Egyes kutatások szerint az alacsony D-vitamin-szint olyan folyamatokat indít el a szervezetben, amelyek fogékonnyá tesznek az érelmeszesedés, ezáltal pedig a magas vérnyomás kialakulására, megduplázva a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Azt egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy a D-vitamin pótlása már kialakult betegségek esetén javít-e a kórállapoton, vagy csökkenti-e a halálozás rizikóját, erre az összefüggésre a következő évek klinikai vizsgálatai adnak majd választ.

Adagolás

A D-vitamin adagolására vonatkozó ajánlást hamarosan frissíti a szakma, de általánosságban elmondható, hogy a javasolt adag közel tízszeresére emelkedett az elmúlt évtizedekben.

Hazánkban a D-vitamin ajánlott napi bevitele a 2016-ban elfogadott orvosi konszenzus alapján csecsemőknek 400-1000 NE (nemzetközi egység), 1 és 6 éves kor közötti gyermekeknek 600-1000 NE, 6 éves kor fölött 600-1000 NE, serdülőkorban 800-1000 NE, felnőtteknek 1500-2000 NE, terhes nőknek pedig szintén 1500-2000 NE. Túlsúlyos felnőtteknek 3000-4000 NE szükséges megelőzésként.

Tudatosság

Az egészségtudatos életmód kialakításának részeként ne feledkezzünk meg az állandó D-vitamin-pótlásról sem, hiszen ez jelentősen csökkentheti nemcsak a szív- és érrendszeri betegségekre, hanem számos további megbetegedésre való hajlam kockázatát.

Ha mindezek ellenére mégis rendellenességet találnak, a beültethető kamrai eszközök mellett, immár számos olyan innovatív gyógyszeres kezelési lehetőség áll a betegek rendelkezésére, melyek a betegek kényelmét és életminőségének megőrzését szolgálják. Mindenképpen fel kell keresni a kezelőorvost, és egyeztetni vele minél gyakrabban, akár a legjelentéktelenebbnek tűnő jelekről is, hiszen ez a stroke kialakulását és annak akár maradandó következményeit előzheti meg!

Kvíz: milyen vitamint fedezett fel Szent-Györgyi Albert?

A dietetikusok, táplálkozástudományi szakemberek megkülönböztetnek szerves és szervetlen, makro- és mikrotápanyagokat. Te vajon mennyire ismered a tápanyagokat?

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• d-vitamin
• stroke
• immunerősítő
• hiánybetegség
• egészség
• betegség
• vitaminpótlás
• Életmód